Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Szergej Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivőjeként erősítette meg a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül, hogy legalább 10 ember életét vesztette, miután egy rakéta becsapódott egy magas lakóépületbe.

A Sky News üzenet alapján két támadásról ír – az egyik egy 9 emelet magas épületet ért, a másik pedig egy üdülőközpontot. A lakóépületből több holtestet emeltek ki, de túlélők is vannak , akiket kimenekítettek a romok alól.

Úgy tudni, hogy a lakóépülethez tartozó bolt lángra kapott a támadásban, addig a szabadidőközpontban nem volt tűz, de több áldozat is van, akiknek olyan súlyosak voltak a sérüléseik, hogy életüket vesztették.

Rövid időn belül ez a második súlyos rakétatámadás, legutóbb pár nappal ezelőtt Kremencsukban halt meg sok civil egy plázát ért támadásban. Az oroszok azonban tagadják, hogy az üzletközpontot lőtték volna, míg az ukránok terrortámadásnak minősítették az esetet.

Chris Philip, Nagy-Britannia digitális gazdaságért felelős minisztere pedig a Sky Newsnak adott interjújában fogalmazott úgy, hogy a kremencsuki rakétatámadás egy terrorcselekmény volt – idézte a The Guardian.

Philip úgy véli, ez tökéletesen illusztrálja, hogy Putyin barbárságának nincs korlátja és ez az eset is tökéletesen beleillik azon atrocitások mintájába, amit az orosz kormány elkövet. Philip ezen felül kitért arra is, hogy a britek továbbra is támogatni fogják Ukrajnát:

„Humanitárius segélyt és nyújtottunk és felajánlottuk, hogy tízezer ukrán katonát képzünk ki 120 naponta. Nekünk a Nyugaton, nem csak Nagy-Britanniában, de az egész Nyugaton, mindent meg kell tennünk, hogy katonailag támogassuk Ukrajnát ebben a sötét órában, amiben vannak”

Philip ugyanakkor egyértelművé tette, hogy Nagy-Britannia nem fog katonákat Ukrajnába küldeni, mert nem akarják eszkalálni a helyzetet tovább. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy ezt maga Ukrajna sem kért:

Philip elmagyarázta, hogy azért nevezi terrortámadásnak a kremencsuki rakétacsapást, mert szándékosan civileket támadott – ez azonban mintázatba illő, elég csak a mariupoli gyermekkórház vagy drámaszínház lebombázására gondolni.

A brit miniszterelnök úgy véli, hogy nem várható közvetlen háborús konfliktus Oroszország és az Egyesült Királyság között, de a fenyegetésekkel foglalkozni kell – számolt be róla az orosz TASZSZ hírügynökség.

„Nem hiszem, hogy erre sor kerülne, de nyilvánvalóan nagyon keményen kell dolgoznunk azon, hogy ezt Ukrajnára korlátozzuk” – mondta Boris Johnson, amikor a Sky News csatorna által közvetített interjúban arról kérdezték, hogy az Egyesült Királyság készül-e egy esetleges Oroszország elleni háborúra.

Boris Johnson ugyanakkor hozzátette, hogy ennek ellenére is indokolt a védelmi kiadások növelése, melyek az elmúlt években így is komoly mértékben emelkedtek. A brit kormány 2020-ban indított programja évi 10%-os bővítést irányzott elő.

Az Egyesült Királyság és Oroszország közötti lehetséges konfliktus körüli kérdések vélhetően azért erősödtek fel, mert a napokban Putyin egyik közeli szövetségese, Andrej Guruljov meglehetősen erős megjegyzéseket tett.

Guruljov szerint egy kiterjedt háború esetén az első város, melyet bombatalálatok érnének, London lenne. „Senkit nem fog érdekelni, hogy amerikaiak vagy britek. Ebben az esetben NATO-tagoknak tekintenénk őket” – mondta.

A Kreml honlapján közzétett levélben Vlagyimir Putyin az orosz hajóépítő ipar alkalmazottainak és veteránjainak gratulált, akik mindennapos munkájukkal jelentősen hozzájárulnak az ország védelmének megerősítéséhez.

A Hajóépítők Napja alkalmából megjelent köszönőlevélben arra utalt, az iparban dolgozók munkájának gyümölcse, hogy egyedi és korszerű hadihajókat, tengeralattjárókat és más tengeren alkalmazható felszereléseket hoznak létre, „becsülettel folytatva elődeik szent ügyét”.

Az orosz államfő kiemelte az orosz Egyesült Hajóépítő Vállalat (USC) szerepét a hajóipar fejlesztésében, ugyanis elmondása szerint az ágazat sikeres fejlődése a tudományos és termelési erőforrások konszolidációjával, valamint a cég munkájával lett elérhető – írta a TASS.

1677-ben Alekszej Mihajlovics cár rendeletet adott ki arról, hogy az Oka folyó mentén fekvő Dedinovo településen hadihajókat építenek a Kaszpi-tengeren való bevetésre, amely az első állami szerződés volt katonai hajók építésére, így ezt a dátumot szakmai ünnepként tartják számon Oroszországban.