Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.07.03 - 22:57
Mariupoli népirtás: szinte minden élelmiszer-szállítmányt leállítottak az oroszok

Több tisztviselő is megerősítette, hogy az oroszok kezében lévő, rommá bombázott Mariupolban kétségbeejtően kevés élelmiszer és alapvető termék maradt, ráadásul új szállítmányokra sem lehet számítani.

Alekszander Motuzsjanyik, az ukrán védelmi minisztérum szóvivője közölte, hogy rendkívül aggasztó a helyzet Mariupolban, a humanitárius szervezetek beszámolója alapján úgy tudja, nem is tudnak segélyt vinni az ott rekedt lakosoknak.

Motuzsjanyik megerősítette azt is, hogy nemcsak Mariupolból, hanem valamennyi oroszok által megszállt területről azt az információt kapják, hogy nem érkeznek segélyszállítmányok, az élelmiszer és az alapvető termékek cserébe szinte teljesen kifogytak – idézte a Newsweek.

A szóvivő közölte, hogy a helyzet alakulása miatt jelentősen megugrottak az alapvető termékek árai, miközben jelentős zuhant a bejuttatott humanitárius segély mennyisége. Osznat Lubrani, az ENSZ humanitárius koordinátora pedig jelezte, a segélyt egyszerűen lehetetlen a harci övezetekbe vinni:

„Nem tudtunk enyhítő szállítmányokat vinni, vagy akár csak hozzáférni Mariupolhoz. Nem tudunk támogatást vinni, még csak arra sem tudjuk rávenni a feleket, hogy biztonságos folyosókat biztosítsanak az emberek evakuálására, hogy arra menjenek, amerre akarnak”

Számos súlyos bűntette volt az orosz hadseregnek a háború kitörése óta, elég csak Bucsára vagy Irpinyre gondolni, de amit Mariupolban művelnek, az maga a földi pokol és egyáltalán nem túlzás népirtásnak nevezni.

Kezdve azzal, hogy az egyébként ártatlan civilekkel teli gyermekkórházat és drámaszínházat lebombázták, holott nyilvánvaló volt, hogy ott nincs katona – ezt a propaganda-sajtóban megpróbálták úgy eladni, hogy ott Azovos lőállások voltak, csak bizonyítékot nem sikerült erre szolgáltatni.

Az oroszok számlájára írható az is, hogy nem egy alkalommal sikerült „megállapodni” humanitárius folyosóban, hogy sikerüljön a civileket evakuálni Mariupolból, ám az első adandó alkalommal bombázni kezdték a folyosókat, hogy ne tudjanak menekülni a civileket.

Arra is egyre több bizonyíték van, hogy szisztematikusan irthatták a mariupoliakat, mert több tízezer holttestet tartalmazó tömegsírokat találtak a városban és közelében. Arról már nem is beszélve, hogy több tízezer ukránt deportáltak innen és vagy az egyik bábállamba, vagy egyenesen Oroszországba vitték őket.

Ennek tetejében pedig gyakorlatilag éheztetik a mariupoli lakosságot és már olyan beszámolók érkeztek, hogy a szétbombázott alapvető infrastruktúra, az utcán heverő halottak és a tiszta ivóvíz hiánya miatt kolera-járvány tört ki a városban.

Az oroszok és az agymosott szimpatizánsaik mindent tagadnak, számos esetben az ukrán hadsereget vádolják meg ezekkel a rémtettekkel. A bizonyítékok azonban egyértelműen arra mutatnak: az oroszok népirtást követnek el Mariupolban.

Tovább
2022.07.03 - 21:48
Harkovot is rakétacsapás érte hajnalban

Az orosz hadsereg több helyszínre is rakétát vagy aknát lőtt, egyebek mellett Ukrajna második legnagyobb városára.

Oleg Sjnyiehubov, Harkov megye kormányzója megerősítette, hogy vasárnap hajnal 4 óra körül rakétacsapást mértek a városra.

A kormányzó megerősítette, hogy az egyik rakétával létfontosságú infrastruktúrát találtak el, ám nem nevezte meg, pontosan milyet – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az oroszok egy civil házát is eltalálták Nova Bavarija körzetben, amely során egy 54 éves nő megsérült és kórházba kellett szállítani.

A tegnapi nap folyamán az orosz rendkívül aktívak voltak az észak- és északkelet-ukrajnai régióban, egyebek mellett Csuhuiv, Bohodukiv, Harkov és Izjum régiókat is ágyúzták.

Az ukrán hadsereg ráadásul arról számolt be a nap folyamán, hogy az orosz támadást indítottak a Harkov megyei Prugyjanka térségében, ezt azonban sikerült visszaverni.

Az oroszok a legnagyobb nyomás alá jelenleg Liszicsanszkot helyezik, ugyanis ha sikerül bevenniük, akkor azzal gyakorlatilag teljesen kiszorítják az ukránokat Luhanszk megyéből.

Tovább
2022.07.03 - 20:27
Oroszország újabb nagy győzelme, Ukrajna megerősítette, kivonultak az erőik Liszicsanszkból

Nem lehetett mit tenni, miután az oroszok abszolúte fölényben voltak az ukránokkal szemben.

Az ukrán csapatok heves harcok után kivonultak a Luhanszk megyei, stratégiai jelentőségű Liszicsanszk városból – jelentette be vasárnap kora este a kijevi vezérkar a Facebookon.

A közlemény szerint az orosz csapatok mind fegyverzetben, mind létszámban egyaránt túlnyomó fölényben voltak az ukrán erőkkel szemben. Az adott körülmények között „a város védelmének folytatása végzetes következményekkel járna, ezért az ukrán védők életének megóvása érdekében a visszavonulás mellett döntött” a katonai vezetés – írták.

Hangsúlyozták egyúttal, hogy folytatják a harcot. „Sajnos az acélakarat és a hazaszeretet nem elég a sikerhez, amihez anyagi és technikai források kellenek.(…) Vissza fogunk térni, és biztosan győzünk!” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a vezérkart.

Reggel vált ismertté, hogy az orosz erők tovább nyomultak és megvetették a lábukat Liszicsanszk peremvidékén – emlékeztetett a hírportál. Eközben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek már Luhanszk megye egészének elfoglalásáról számolt be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal a vezérkar közlése előtt még azt mondta, hogy Liszicsanszk környékén harcok dúlnak, de a város nem áll teljesen az orosz hadsereg ellenőrzése alatt.

(MTI)

Tovább
2022.07.03 - 19:41
Putyin kiadta a parancsot a külföldön tevékenykedő orosz titkosszolgálatoknak

Vlagyimir Putyin azzal érvelt, hogy biztosítani kell a külföldön tartózkodó orosz nemzetiségűek biztonságát.

Putyin kifejezetten hangsúlyozta, hogy Oroszország Külföldi Hírszerzési Szolgálatának (SZVR) mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tengerentúlon lévő orosz állampolgárok biztonsága ne sérüljön – idézte a TASS.

Az orosz elnök szerint ez „különösen igaz az amerikai kontinensre, általánosságban a nyugati országokra, valamint a Közel-Keletre és Afrikára”.

Putyin beszélt a nemzetközi terrorizmussal szembeni fellépésről is, melynek kapcsán megfogalmazta az SZVR legfontosabb céljait.

Szerinte egyrészt a Szíriában tartózkodó orosz csapatoknak meg kell adni minden szükséges információt ahhoz, hogy fel tudjanak lépni a terrorfenyegetésekkel szemben.

Másrészt fontos, hogy azonosítani kell azokat az útvonalakat, ahol fegyvert és pénzt visznek a harcosoknak, illetve be kell azonosítani a bázisaikat, parancsnoki központjaikat és kiképzőközpontokat.

Vlagyimir Putyin ezzel gyakorlatilag parancsba adta a titkosszolgálatának, hogy aktivizálják magukat a világban, így a tevékenységük az Egyesült Államok és Európában is jelentősen fokozódni fog, akár Hidegháborús szinteket is elérhet.

Tovább
2022.07.03 - 18:25
NATO-főtitkár: a Nyugat meg akarja előzni a konfliktus Ukrajnán túli eszkalálódását

Jens Stoltenberg a NATO-csúcstalálkozón jelentette ki, hogy a Nyugat célja, hogy megakadályozza a konfliktus további eszkalálódását.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a NATO-csúcstalálkozón kijelentette, a NATO közvetlenül nem vesz részt az orosz-ukrán háborúban, célja pedig, hogy megakadályozza, hogy közvetlen összecsapásra kerüljön sor Oroszországgal.

Az orosz állami TASS hírügynökség jelentése szerint Stoltenberg csütörtöki beszédében hozzátette, a NATO-nak jelenleg két feladata van: támogatni Ukrajnát, s megakadályozni, hogy a konfliktus túlnyúljon Ukrajna határain.

Úgy fogalmazott, amennyiben a NATO és Oroszország között egy teljes körű háború venné kezdetét, úgy olyan mértékű szenvedés, kár, halál és pusztítás történne, mely „sokkal, de sokkal rosszabb, mint amit most Ukrajnában látunk”.

Rámutatott, a NATO-nak mindenképp prioritásként kell kezelnie két legfőbb feladatát: Ukrajna támogatását, valamint azt, hogy megakadályozzák a konfliktus Ukrajna határain túli eszkalálódását. Végül megjegyezte, éppen ez az oka annak, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban és nincs jelen Ukrajnában.

Tovább