Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az SZVR megalapításának századik évfordulója alkalmából tartott beszédében Vlagyimir Putyin elmondta, mi a külföldi ügyekre specializált titkosszolgálati szerv feladata.

Putyin elmondása szerint a legfőbb céljuknak azt kell kitűzni, hogy minél több adatot gyűjtsenek be külföldi katonai tervekről, amelyek Oroszországot fenyegetik – idézte a TASS.

Putyin úgy véli, nagyon fontos, hogy a teljes képet lássák és megelőző csapásokat mérjenek annak érdekében, hogy bizonyos eseményeket el tudjanak kerülni.

Emlékezetes, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna megtámadása előtt is állandóan arról beszélt, hogy egzisztenciális fenyegetést jelent számukra a NATO terjeszkedése.

Ehhez képest Finnország és Svédország potenciális bevételével nő az orosz-NATO közös határ, ám ezt úgy tűnik, csak Ukrajna esetében sérelmezi az orosz elnök.

Herem meglátása szerint azzal, hogy Ukrajnát lerohanta, Vlagyimir Putyin minden kétséget kizáróan demonstrálta, hogy készen áll a katonai erő használatára, akár atomfegyverrel való fenyegetésre is, hogy elérje a geostratégiai céljait – idézte a The Baltic Times.

Az észt főparancsnok megjegyezte, hogy az inváziót megelőzően a gazdasági szankciókkal való fenyegetés és a diplomáciai megoldás sürgetése Ukrajna érdekében elbukott, Putyin ennek ellenére küldte át a határon a seregeit.

Oroszország fenyegetőzése az európai biztonsági rend ellen új politikai és katonai valóságot teremtetett, amelyben a NATO-szövetségesek elleni agresszió sem kizárható. Herem emlékeztet, hogy a Nyugat nem feltétlen kalkulált rosszul:

Herem elmondása szerint az inváziót megelőző években több NATO-szövetséges, mint az USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Észtország kiképzést biztosított az ukrán haderőknek, melyek kapcsán megjegyezte: ha nem is állította ez meg az inváziót, de jelentősen lassította a korai szakaszban.

Az észt parancsnok szerint jól látszik, hogy minden egyes orosz katonai agresszió során az elmúlt 30 évben kirajzolódott, hogy a Kreml szemében az ellenük indított agressziónak egyre alacsonyabb lécet kell megugrania, amelyre szerinte a Nyugat sokszor túl puha választ adott:

Herem úgy véli, szükséges egy fundamentális szemléletváltás: meg kell akadályozni, hogy Oroszország akár csak egy centiméternyi NATO-területet elvegyen. Ehhez pedig az fog kelleni, hogy megerősítsék a szövetség védelmét.

Az észt parancsnok megjegyezte, hogy három fontos lépést kell elsősorban megtenni: a kormányoknak meg kell bíznia a hadseregben, hogy a készültségét felépítse; másodsorban okosabban kell befektetni a katonai forrásokat, magyarán csak úgy szabad venni high-tech fegyvert, ha képzett katona és lőszer is van hozzá; harmadsorban pedig gyors és életképes bevetési kapacitásokat kell fejleszteni, amely reagál a potenciális agresszió első jelére is.

Lukasenka a Fehérorosz Függetlenségi Nap ünnepsége alkalmával tartott beszédében beszélt arról, hogy a NATO-nak elsődleges célja, hogy Oroszország hosszú ideig beragadjon az ukrán konfliktusba – idézte a TASS.

A belorusz elnök úgy véli, ennek a legfőbb célja, hogy Oroszország elsüllyedjen ebben a háborúban, ezzel pedig a NATO teret tud nyerni és közelebb tud kerülni a legfőbb és igazi riválisához, Kínához.

Lukasenka kiemelte azt is, hogy „tengerentúli és tradicionális európai figurák” azok, akik arra bujtogatják az ukránokat, hogy a legvégsőkig harcoljanak.

Alekszandr Lukasenka az elmúlt napon azt is közölte, hogy Ukrajna megpróbálta megtámadni Fehéroroszországot, de ezt sikerült megakadályozniuk – a támadás tényéről viszont nem mutatott bizonyítékot.

A különböző európai hírszerzési közösségekben egyetértettek abban, hogy Fehéroroszország egy ponton csatlakozhat a háborúhoz, akár egy false flag támadás keretében – erre pedig mindenképpen kezdenek lenni utaló jelek.