Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Kína és Oroszország egyre szorosabbra fűzik a kapcsolatuk gazdasági szinten. Erre nagy szüksége van az oroszoknak az ukrajnai háború miatt, melynek senki sem látja a végét, miközben a forint igencsak szenved, egyelőre nem lehet megállítani a zuhanásban.

Magyarországra is érezhető hatással van az ukrajnai háború, amit Oroszország egyedül vív Ukrajna ellen. A háttérben már egy ideje megkezdték a folyamatokat, melyek ideje alatt közelebb kerülnek Kínához.

Alekszej Zajcev szerint az USA ezt nem nézi jó szemmel, és azt mondja, Kína komoly nyomás alatt van az amerikai kormány részéről. Az orosz hozzátette, ezek gyakran meglehetősen komolytalan kísérletek, mivel azok, akik nyomást gyakorolnak Kínára, úgy tűnik, elfelejtik, hogy korunk egyik legnagyobb hatalmáról van szó.

„Az ehhez hasonló megközelítések szemléletesen illusztrálják Washington növekvő kísérleteit arra, hogy tönkretegye a Moszkva és Peking közötti stratégiai partnerséget.” – mondta az orosz diplomata, aki szerint Oroszország és Kína között soha nem volt ilyen jó a gazdasági kapcsolat, így az USA kísérletei kudarcra vannak ítélve.

Zajcev ennek kapcsán azt is mondta, Oroszország és az USA kapcsolata nincsenek döntő hatással Kínára, a folyamatos együttműködésükre, mely alapvetőt érdeken és mély, kölcsönös bizalmon alapul – írja a TASZSZ.

Az orosz szerint Oroszország nemcsak teljes körű politikai párbeszédet folytat Kínával, hanem lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjanak a globális változásokhoz, miközben, miközben hatékony összehangolást végeznek.

A Guardian számolt be arról, hogy az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaságban” élő szakadárok kimentek Mariupol kikötőjébe, majd nemes egyszerűséggel közölték két, külföldi zászló alatt közlekedő hajó tulajdonosával, hogy:

„az ingóságok erőszakos kisajátításának tárgyát képezik, állami tulajdonná való erőszakos átalakítással”

hozzátéve, hogy a hajókért egyetlen fillért nem hajlandóak fizetni, ugyanis önkényesen elfoglalták azokat.

A két önkényesen elvett hajó közül az egyik, a libériai zászló alatt közlekedő Smarta teherhajó tulajdonosa azóta közölte, hogy június 30-án kapott egy e-mailt, melyben „értesítették a lefoglalásról”, azonban a tulajdonos természetesen nem fogadja el a szakadárok döntését, s „jogellenesnek, valamint a nemzetközi jog minden normájával ellentétesnek” nevezte a gyakorlatot.

A társaság egy hivatalos közleményt is kiadott az incidensről, s megosztották, hogy a hajót az oroszok meglőtték március 20-án, majd a 19 fős legénységet az oroszok erőszakkal Donyeckbe hurcolták, ahonnan csak egy hónappal később sikerült kiszabadulniuk.

A közleményben leszögezték, a Smarta lefoglalása „sérti az alapvető emberi jogokat a tulajdonjogok tekintetében”, és „komoly veszélyt jelent a hajózásra és a tengeri biztonságra”. Az ENSZ hajózási ügynökségének szóvivője pedig nemrég arról számolt be, hogy jelenleg is több mint 80 külföldi zászló alatt közlekedő hajó rostokol Mariupol kikötőjében.

Jelenleg közel egymillió ukrán szerez harci és katonai tapasztalatot, és Ukrajna gyors tempóban újjá is fegyverzi hadseregét a NATO-szabványoknak megfelelően – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán.

A Twitteren állást foglalva a tisztségviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők számbeli fölényét az „ukrán minőség határozottan felülmúlja”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország február 24-én indított háborújának Moszkva állítása szerint az ukrán hadsereg „demilitarizálása” volt az egyik fő célja. Ezzel szemben most az ukrán hadsereget gyors ütemben újrafegyverzik, méghozzá a NATO-szabványoknak megfelelően, nagy mennyiségben kap nyugati fegyvereket és technológiát – emelte ki Danyilov.

Volodimir Zelenszkij elnök szerdán utasította Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy törölje el azt az eljárást, amellyel a katonai szolgálatra kötelezettek Ukrajna régiói közötti mozgására vonatkozóan kellett engedélyt szerezni – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki irodából származó értesülésre hivatkozva. Zaluzsnij kedden a Facebookon tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól.

Zelenszkij katonai vezetőkkel folytatott egyeztetést, amelyen meghallgatta Zaluzsnij jelentését is az új szabályozásról. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a kormány korlátozhatja az állampolgárok alkotmányos jogait hadiállapot idején. Ugyanakkor utasította a vezérkart: vonja vissza a már elfogadott eljárási rendet, és dolgozza át úgy, hogy az ország védelmi képességei is biztosítva maradjanak.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Toreck városára. A lövedékek lakott területen, két családi házba csapódtak be, az eddigi információk alapján egy ember megsebesült, hárman pedig a romok alatt rekedtek.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága a Facebookon arról számolt be, hogy szerdára virradóan két orosz, Kalibr típusú rakétát semmisítettek meg Mikolajiv régió fölött. A parancsnokság szerint a rakétákat a Fekete-tengeren lévő orosz tengeralattjárókról lőtték ki.

Az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszonban helybeliek nagy erejű robbanásról számoltak be a vasútállomás közelében, a pályaudvar környékén nagy füst gomolyog – közölte a Szuszpilne hírportál. A történtekről, annak részleteiről egyelőre nincs hivatalos jelentés.

Az ukrán vezérkar szerdai harctéri jelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán katonák a kulcsfontosságú, Donyeck megyei Kramatorszk város irányában visszaszorították az orosz erőket, jelentős veszteségeket okozva nekik. A vezérkar szerdai összesítése szerint már 36 500 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 187 helikoptert, 15 hadihajót, 1600 harckocsit, 3789 páncélozott harcjárművet, 812 tüzérségi és 107 légvédelmi rendszert, valamint 247 rakéta-sorozatvetőt.

(MTI)

Lukasenka szerint ugyanis sem a beloruszoknak, sem az oroszoknak, sem az ukránoknak nincs szüksége háborúra, viszont nem szabad engedni, hogy a „nácizmus” ismételten felemelkedjen – idézte a Belta.

Ez a gondolat azért is nagyon fontos, mert Oroszország is félig erre hivatkozva indított inváziót Ukrajna ellen, hogy „nácimentesíteni” kell az országot. Az már más kérdést, hogy a Kreml úgy képzeli el a „nácimentesítést”, hogy a régi náciktól ellesett taktikákkal irtják a civil lakosságot Ukrajnában.

Lukasenkára eddig nem volt jellemző, hogy ilyen könnyedén dobálózzon a náci kifejezéssel a háborúval összefüggésben, így kifejezetten aggasztó azon tekintetben, hogy az ukránok már készülnek a Fehéroroszország oldaláról érkező támadással.

A belorusz elnök egyébként kifejtette, hogy szerinte Fehéroroszország és Oroszország ellenségei megpróbálják a Nagy Győzelem [a második világháborús győzelem – szerk.] emlékét kitörölni, amit szerinte nem szabad engedni:

„Minden erkölcsi vonalat átléptek, most már Katyint, Babi Járt és Leningrád ostromát is tagadják. Készen állnak elfeledni Buchenwald, Auschwitz és Majdanek emlékét is. De hogyan tudunk ez ellen fellépni?”

Lukasenka tehát kerek-perec kijelentette, hogy Nyugaton gyakorlatilag mindenki náci és a szláv világ ellen harcolnak. A heves nyugatellenesség már régóta jellemző a belorusz vezetőre, ám ennyire kemény kijelentéseket még nem engedett meg magának.