Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Koszigin elmondása szerint a Nyugat, köztük Lengyelország által elmúlt idők során tett lépések háborús előkészületnek tekinthetők a NATO keleti szárnyán – idézte a TASS. A hírszerzési vezető szerint ellenséges katonai lépések vannak készülőben:

Koszigin úgy véli, Lengyelország és a balti államok az Egyesült Államok tesztországává váltak, ahonnan Washington el akarja indítani „véres konfliktusát” az Orosz Föderáció és annak szövetségesei ellen az európai kontinensen:

Koszigin szerint külön figyelmet érdemel az amerikai légvédelmi rendszerek európai szegmensének felszerelése a kihívások és a katonai fenyegetések szempontjából. Mint fogalmazott, jelenleg is építik Lengyelországban a rakétavédelmi rendszert, amelyet rövidesen beszereznek.

A belorusz hírszerzés vezetője ezt a tényt, hogy Lengyelország meg merészeli védeni magát egy esetleges rakétatámadástól, súlyos destabilizációnak tekinti. Koszigin felmondta azt a hazug propagandát is, hogy Lengyelország el akarja foglalni Ukrajna nyugati részét.

A vezető tisztviselő kijelentette, hogy amennyiben nyugati provokációt érzékelnek, határozott és arányos választ fognak adni. Mint mondta, Lengyelországnak meg kell értenie, hogy egy konfliktus esetén az ő katonai infrastruktúrájuk lesz az egyik legfőbb célpont.

Putyin mindig is nagy büszkeséggel nézte, ahogy a katonai parádékon felvonulnak a T-90-esek és kétségtelenül nagy know-how került a csatatankba. Nem tekinthető azonban tömegesen létező harci járműnek, nem is küldtek belőle nagy számban az ukrán frontokra.

Peter Suciu, a 19FortyFive szerzője azonban érdekes dologra hívta fel a figyelmet: hiába tűnik úgy, hogy Oroszország meglehetősen távol került a Nyugattól és egyfajta ellenszenvvel kezelik a nyugati központokat, az egyik legnagyobb nyugati ország nélkül nem létezne a T-90-es.

Suciu beszámolója szerint ugyanis a Kreml francia katonai technológia nélkül nem tudná legyártani a T-90-est, ezt pedig a közelmúltban megjelent beszámolókból derül ki, amelyek azt követően születtek, hogy az ukránoknak sikerült elfognia egy darabot a „csodatankból”.

Némi mérnöki visszafejtést követően ugyanis az ukránok rájöttek, hogy a T-90-esben használt technológiák egy részét nem Oroszországban, hanem valójában Franciaországban gyártották, egy francia katonai magáncég, a Thales nevéhez köthetőek.

Arról azonban nem tudni sokat, hogy Oroszország mikor és hogyan tudta beszerezni a francia alkatrészeket és technológiát a T-90-eshez, mivel a Krím-félsziget illegális megszállása óta teljes fegyverembargót vetettek ki Moszkvával szemben.

Az embargóban pedig beletartozik az is, hogy nyugati védelmi ipari magáncégek nem adhatnak el katonai hardvert és technológiát orosz kollégáiknak – noha azóta kiderült, hogy a franciák titokban 346 millió euró értékben adtak el Oroszországnak katonai eszközöket az embargó óta.

„A francia embereknek, akik kinyitják az ajtajukat az ukrán menekültek előtt, tudniuk kell, hogy ők egy olyan háború elől menekülnek, amelyet az ő cégeik is támogatnak” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Alex Goncsarenko ukrán politikus.

Egy brit lap megkeresésére a Thales elmondta, hogy mindig is engedelmeskedtek a szankcióknak és az embargó óta nem kötöttek szerződést Oroszországgal, a nemrégiben azonosított felszereléseket még a 2014 előtt kötött szerződések alapján szállították le.

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy az orosz védelmi ipari csodának kikiáltott T-90-es valójában nem is létezne Franciaország nélkül, fontos technológiai segítséget nyújtottak ugyanis a harci tank legyártásához a franciák.

Nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij ismételten a Nyugat felé fordult és modern, hatékony légvédelmi eszközöket kért a Kmelnyickij régiót ért kedd reggeli rakétatámadásokat követően – számolt be róla a CNN.

Hozzátette: ma éjjel, ismételten lehetett hallani a szirénákat Kijevben és egész Ukrajnában. Néhány rakétát sikerült lelőnie a légierőknek, illetve nem lassítottuk diplomáciai akcióinkat egy másodpercre sem, hogy hatékony mennyiségben légvédelmi rendszereket szerezzünk Ukrajnának.

Szerhij Hamalij, Kmelnyickij régió katonai vezetője elmondta, hogy összesen négy rakétát lőttek ki a térségbe, ebből egyet sikerült lekapcsolnia az ukrán légvédelemnek, ennek maradványai Szepetiv körzetre zuhantak le, míg a maradék három civil infrastruktúrán landolt.

Zelenszkij elmondása szerint Szumi, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyéket is rakétatámadás érte, miközben Hamalij megerősítette azt, hogy az egyik rakéta egy víztoronyba csapódott be, ami az érintett közösség egészét vízzel látja el.

Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterének helyettese arra számít, hogy idén legalább 50 millió tonna gabonát takarítanak be az országban, ami jóval elmarad a tavalyi 85 millió tonnától.

Viszockij szerint ugyanakkor még így is meghaladja az előzetes várakozásokat az idei termés: „Figyelembe véve a vetési időszak körülményeit és nehézségeit, valamint a háborús időszak alatti problémákat, arra számítunk, hogy a termés nem lesz olyan rossz – magasabb lesz, mint az elmúlt öt év átlaga” – mondta.

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a hazai fogyasztás 20 millió tonna alatt várható, ami azt jelenti, hogy a termésből legalább 30 millió tonna exportra megy majd. A termés élelmiszeripari minőségű lesz – írta meg a CNN.

Hozzátette továbbá, hogy márciusban 350 000, áprilisban pedig 1 000 000 tonna mezőgazdasági terméket exportáltak, júniusra ez már elérte a 2 100 000 tonnát. Ez azt bizonyítja, hogy az alternatív logisztikai útvonalak hatékonysága javult.

Ez azért is lényeges információ, mert a fekete-tengeri kikötők továbbra is orosz blokád alatt vannak, az élelmiszerválság elkerülésének érdekében pedig mindenképp meg kellett erősíteni az eddig kissé háttérbe szoruló alternatív szállítási módszereket és útvonalakat.