Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.07.09 - 23:16
Egy igen fontos kérdés, amit egyszer rendeznünk kell az ukránokkal

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent.

Az orosz-ukrán háborúnak nem lesz gyorsan vége, hiszen minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk – mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter a déli határra nehezedő migrációs nyomásról és a magyar-lengyel kapcsolatokról is beszélt a lapnak.

Szijjártó Péter az orosz-ukrán konfliktusról kifejtette: nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének. Ez a miniszter szerint baj, egyrészt azért, mert értelmetlenül naponta halnak meg emberek, másrészt azért, mert mindez a szomszédunkban zajlik. „Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy Európában most mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború következtében tartós inflációs környezet jön létre, és hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság. Egyszerűen azért, mert az energiahordozók adják minden gazdasági tevékenység alapját, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként hat az európai gazdaságra. Ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle – jegyezte meg.

Az energiahordozók piacán kialakult bizonytalanság okozta borús hangulattal magyarázta a devizapiacok mozgását is, rámutatva: amíg nem lesz béke, addig az európai gazdasági környezetben nem lesz pozitív hangulat. A miniszter beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz-ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.

Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar-ukrán viszony, ami abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el.

Elmondása szerint amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget nem háborús helyzetben kell megvitatni. De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal – jelezte, egyben tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő gátlástalan vádakat, amelyeket álláspontja szerint határozottan vissza kell utasítani.

Hangsúlyozta: mi, magyarok természetesen értjük, hogy megtámadták az országukat, és folyamatosan hangoztatjuk, hogy elítéljük az agressziót, elítéljük az orosz katonai támadást Ukrajnával szemben. Kitért arra, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – már 830 ezernél is több menekültet engedett be. „Nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk. Azért csináljuk, mert ez így helyes” – szögezte le a miniszter.

Annak kapcsán, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten arra a döntésre jutott, hogy Litvánia megsértette az uniós jogot, amikor tavaly megvédte határát a Belarusz felől érkező tömeges illegális migrációval szemben, a miniszter kritikusan szólt Brüsszel bevándorláspolitikájáról, amely újabb és újabb migránsok Európába érkezését inspirálja. Szijjártó Péter hangoztatta: minden egyes országnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni saját magát és az Európai Uniót.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar határnál is számos agresszív esemény történt az elmúlt időszakban. A migránsok összességében új szintre léptek az agresszióban, felfegyverkeztek, vagy valaki felfegyverezte őket, és nem félnek használni is azokat – mondta el. Hangoztatta: itt lenne az ideje, hogy magukba nézzenek mindazok, akik ezeket a migrációs hullámokat bátorítják és szervezik. Mert a helyzet most úgy néz ki, hogy Brüsszel és a Soros-hálózathoz köthető NGO-k részben szervezik, részben bátorítják az Európába irányuló migrációt.

Rámutatott arra, hogy Magyarország kettős nyomás alá került Európában gyakorlatilag egyedüliként, hiszen kelet felől jönnek a háborús menekültek, akiket kötelességünk beengedni, délről pedig jönnek az illegális bevándorlók, akiket kötelességünk az unió külső határain kívül tartani.

Ez két alapvető európai kötelesség, amit kénytelenek vagyunk egymagunk ellátni mindenféle támogatás nélkül, miközben mi vagyunk az egy lépéssel előrébb járó, konkrét összeget azonban továbbra sem kapó Lengyelország mellett az egyetlen olyan ország, amelyik nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet – jelentette ki.

A miniszter szólt arról, hogy a háború próbára teszi a visegrádi együttműködést és a magyar-lengyel kapcsolatokat is. Emlékeztetett: mindig voltak olyan pontok, amiket másképp láttunk, azonban mindenkor azokat a területeket erősítettük, amelyekben egyetértettünk.

Nyugaton a nézeteltéréseket mindig úgy interpretálták, hogy vége a visegrádi együttműködésnek, azonban ezek nevetséges vádak – mondta. Hozzátette: a visegrádi együttműködésben mindig is világos volt, hogy az Oroszországgal folytatandó európai együttműködésről némileg mást gondoltunk mi, mint a többiek. A háború vége viszont ismét sokkal nyugodtabb együttműködési környezetet teremt majd a visegrádi országok, illetve a magyarok és a lengyelek között – jelezte Szijjártó Péter.

(MTI)

Tovább
2022.07.09 - 22:39
Moszkva szerint egyre kevesebb külföldi zsoldos harcol Ukrajnáért

Az orosz védelmi miniszter szerint ez az orosz erők sikeres offenzívájának köszönhető.

Orosz források szerint csökken azoknak a külföldi harcosoknak a száma, akik Ukrajna mellett ragadnak fegyvert; Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden arról számolt be, az elmúlt napokban 170 külföldi katona veszítette életét Oroszország különleges hadműveletében Ukrajnában és a donbászi köztársaságok területén.

„Az elmúlt tíz napban 170 zsoldos halt meg, további 99 pedig megtagadta a részvételt a katonai tevékenységekben és elhagyta Ukrajnát”

– számolt be a tábornok egy konferenciahívás keretében.

Sojgu szerint „az orosz hadsereg és a népköztársasági erők sikeres offenzívája csökkentette le az országban aktív katonai magáncégek külföldi zsoldosainak és harcosainak számát” – olvasható a TASS cikkében.

Az Ukrajnában fogságba esett külföldi állampolgároknak egyébként súlyos vádakkal kell szembenézniük, a zsoldosokra ugyanis nem vonatkoznak a genfi egyezmények, és akár halálra is ítélhetik őket.  

Tovább
2022.07.09 - 19:35
Kártérítést követel a koronavírusért az USA-tól egy orosz vezető politikus

Az Egyesült Államok és Oroszország szembenállása olykor igencsak szürreális nyilatkozatok formájában szokott megnyilvánulni.

A legutóbbi Vjacseszláv Vologyin, az orosz törvényhozás, a Duma házelnökének megnyilvánulása formájában manifesztálódott, aki azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak minden ország számára kártérítést kellene fizetnie a koronavírus-járvány miatt.

Vologyin amellett érvelt, hogy véleménye szerint az amerikai hatóságoknak felelőssége van abban, hogy a vírus elterjedt a világban, érintettek voltak benne – idézte a Kasparov. A házelnök ezt egy meg nem erősített állításra támaszkodva jelentette ki.

Jeffrey Sachs amerikai közgazdász ugyanis mindenféle bizonyíték felmutatása nélkül azt állította, hogy a COVID-19 járványt kirobbantó SARS-CoV-2 vírust egy amerikai biológiai laboratóriumban fejleszthették ki.

Vologyin úgy hiszi, az Egyesült Államokat felelősségre kell vonni a koronavírus-járvány következményei miatt, köztük a halálozások, a gazdasági válság és a bezuhant életszínvonal miatt, amit a pandémia hozott a világra.

A házelnök azt is kijelentette, hogy a kártérítés mellett az összes amerikai katonai biológiai programot fel kell oldani a titkosítás alól, valamint meg kell szüntetni őket. Nem ez az első alkalom, hogy az oroszok bizonyíték nélkül amerikai biolaborokról beszélnek, Ukrajnát is hasonlóval vádolták.

Vologyin kifelejtette a számításból, hogy amennyiben laboratóriumban alakult ki a koronavírus (nagyobb a valószínűsége, hogy igen), akkor az a kínai katonai laborokban jött létre, nem véletlen, hogy ott kezdett el először terjedni.

Tovább
2022.07.09 - 18:31
Lavrov: az USA és szövetségeseinek célja a mesterséges energiahiány előidézése

Az orosz külügyminiszter nem visz haza szép emlékeket Baliról.

Az Egyesült Államok és szövetségesei mesterségesen hoztak létre hiányt az élelmiszer- és energiabiztonság területén, arra kényszerítve Európát és a világ többi részét, hogy lemondjanak az olcsó és megfizethető orosz energiáról – mondta Szergej Lavrov a G20-ak külügyminiszteri találkozójának plenáris ülésén.

Lavrov úgy véli, hogy az USA és partnerei a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban, illetve a globális ellátási láncokban is feszültségeket idéztek elő, Oroszország ugyanakkor folyamatosan bebizonyítja, hogy kész betartani kötelezettségeit a kőolaj és a földgáz szállítására vonatkozóan egyaránt.

Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugati lépések a legsebezhetőbb országok átlagfogyasztóit sújtják Európa-szerte, az Egyesült Államok pedig arra kényszeríti az egész világot, hogy térjen át a drágább energiaforrásokra – írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség.

Lavrov azok után hagyta ott a G20-ak külügyminiszteri találkozóját, hogy a tárgyalófelek leginkább az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos ellenérzéseiket fejtették ki, amit az orosz külügyminiszter szóvá is tett.

Távozása előtt viszont még kijelentette, hogy az élelmiszerválság nem Oroszország hibája, hozzátéve, hogy „az Oroszország elszigetelésére irányuló szankciók hadüzenetnek minősülnek”.

Tovább
2022.07.09 - 17:10
Éheztettek és szomjaztattak egy ukrán mentősnőt orosz fogvatartói

Az 53 éves Juliját három hónap után engedték szabadon.

Julija Pajevszkáról hónapokig nem tudtak semmit, sokan pedig már a legrosszabbtól tartottak, miután március 16-án egy Mariupol melletti ellenőrzőponton foglyul ejtették a sofőrjével együtt, majd ismeretlen helyre szállították.

A Taira becenéven ismert mentősnő akkor vált ismertté, amikor videófelvételeket juttatott ki az ostrom alatt álló városból, illetve abból az acélgyárból is, melyet még hosszú hetekig védtek az ukrán erők.

Julija végül egy fogolycserének köszönhetően június 17-én kiszabadult, a szörnyű emlékektől azonban azóta sem tud szabadulni. Elárulta, hogy a megszállt donyecki előzetes letartóztatási központban tartották fogva a helyi erők.

Öt napig nem ettem és gyakorlatilag alig ittam” – mondta a nő a CNN-nek, három héttel a szabadulása után. Pajevszka szerint folyamatos volt az erőszak alkalmazása, fogvatartói különböző módszerekkel keserítették meg az életét.

Folyamatosan azt mondták, hogy fasiszta, náci vagyok, és hogy jobb lenne, ha meghalnék, minthogy lássam, mi fog történni ezek után” – mondta, a körülményeket pedig egy gulágéhoz hasonlította.

Tovább