Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz védelmi minisztérium jelentésében azt állítják, Oroszország hadereje több mint 500 ukrán katonát ölt meg, valamint nagy mennyiségű, külföldről szállított fegyvereket és lőszereket semmisített meg.

Kifejtették, hogy a támadás során HIMARS sorozatrakétavető rendszerek, M777-es tarackok és 2S7 Pion önjáró lövegek lőszerraktárait pusztították el, amelyeket minden valószínűség szerint az Egyesült Államok biztosított Ukrajnának – közölte a The Guardian.

A közleményben az áll, Oroszország mindemelett egy Su-25-ös repülőgépre, valamint az ukrán fegyveres erők 118. területvédelmi dandárjának ideiglenes telepítési pontjára sújtott le, amely 300 katona halálát okozta, az állításokat azonban nem lehetett függetlenül ellenőrizni.

A minisztérium szerint az ellenség „minden irányban jelentős veszteségeket szenved el”, emellett az ukrán fegyveres erők szándékosan félrevezetik a katonák családjait, ugyanis azt állítják, az áldozatok nem haltak meg, hanem eltűntek vagy dezertáltak.

Hollandia nehézfegyverekkel, páncélozott járművekkel és önjáró tarackokkal fogja ellátni Ukrajnát – jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A holland politikus felszólította a partnerországokat, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen. „Ukrajnának szüksége van a katonai támogatásunkra. Korszerű, precíziós fegyverekkel kell támogatnunk Ukrajnát. Felszólítom minden kollégámat Európában és a világ más részein, hogy segítsék Ukrajnát nehézfegyverekkel. Mi magunk nehézfegyvereket, páncélozott járműveket és önjáró tarackokat fogunk szállítani” – fogalmazott a Rutte.

A miniszterelnök emellett Ukrajna gazdasági támogatását is szorgalmazta. „Ukrajnát gazdaságilag kell segítenünk, hogy az ukrán gazdaság továbbra is működjön amennyire csak lehetséges a jelenlegi körülmények közepette. Nem tudjuk, meddig fog tartani ez a nehéz háború, de azt tudjuk, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége lesz a támogatásunkra, ha ennek végre vége lesz” – mondta Rutte.

Hozzátette: felszólítja a nemzetközi közösséget arra is, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna újjáépítéséről. Rutte ukrajnai munkalátogatása során felkereste Bucsát, Irpinyt és Borogyankát, vagyis azokat a Kijev környéki településeket, ahol az orosz csapatok kivonulása után nagy számú megölt civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok.

A Kijevben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: senki sem kerülheti el az igazságszoltáltatást azok közül, akik súlyos bűncselekményeket követtek el Ukrajnában. „Ma jártam néhány helyen, ahol Putyin hadserege szörnyű nyomokat hagyott maga után: romokat és halált. El sem tudom képzelni, mekkora szenvedést okoztak a megszállók, amíg ott voltak” – idézte Ruttét az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A kormányfő hozzátette: ezen a héten külön konferenciát rendeznek Hágában az Európai Bizottság és a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezésében, hogy „közelebb hozzák a felelősségre vonást” az emberiesség elleni és a háborús bűncselekményekért.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy Ukrajna „nem vesztegeti az idejét az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban”. „Gyorsan megkaptuk a tagjelölti státust, személyesen szeretném megköszönni Marknak, hogy támogatta jelöltségünket. Tudom, hogy a döntés nem volt könnyű, ezért köszönöm kormányának és társadalmának. Számunkra ez egy igazán fontos mutatója annak, hogy kik vannak valójában velünk és kik tesznek értünk. Nem vesztegetjük az időt az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban, államunk további átalakításában, hogy készen álljunk arra, hogy az EU teljes jogú tagjává váljunk” – hangoztatta az ukrán elnök.

Zelenszkij a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, eszmecseréjük középpontjában az ukrán gabonaszállítási problémák megoldása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál a török elnöki hivatal által kiadott tájékoztatásra hivatkozva. Erdogan közölte, hogy Törökország tovább dolgozik annak az ENSZ-tervnek a megvalósításán, amely az ukrán gabonatermékeknek a világpiacra juttatására irányul. A török vezető kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború megoldását diplomáciai úton képzeli el. Biztosította az ukrán elnököt, hogy Ankara kész ehhez minden támogatást felajánlani, beleértve a közvetítést is.  

Közben az ukrán főügyészi hivatal a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy hatra nőtt a Harkiv városát ért hétfő reggeli orosz tüzérségi támadások halálos áldozatainak száma, köztük életét vesztette egy 17 éves fiú is apjával együtt. A közlemény szerint Harkivban lakóházak, egy bevásárlóközpont és egy gumibolt került tűz alá. Az utolsó információk szerint 31-en sérültek meg, köztük egy 4 és egy 16 éves gyerek.

Oleh Kotenko, az eltűnt személyekkel kapcsolatos kérdésekért felelős ombudsman a Szuszpilne hírportálnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy hivatala több mint hétezer ukrán katonát tart számon eltűntként. Hozzátette, hogy többségük orosz fogságban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette: az ukrán hatóságok nem hozzák nyilvánosságra sem az ukrán csapatok veszteségeit a háborúban, sem a foglyok számát.

(MTI)

Az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke és kereskedelmi biztosa hétfőn az orosz állami TASS hírügynökség jelentése szerint kijelentette, az EB egyelőre nem számít arra, hogy a következő hónapokban Oroszország elzárná a gázcsapokat Európa irányába, ám nem zárja ki ennek kockázatát.

Valdis Dombrovskis Európai kereskedelmi biztos hozzátette, több forgatókönyvvel is készülnek, és nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy Oroszország egyoldalúan elzárja a gázcsapokat Európa irányába.

Mint ismert, a Gazprom június 14-én közölte, hogy „kénytelen volt csökkenteni a gázszállításokat az Északi Áramlaton keresztül”, állításuk szerint azért, mert bizonyos alkatrészek nem érkeztek vissza időben a Siemenstől, miután javították azokat.

A Siemens erre reagálva pedig közölte a Gazprommal, hogy a Kanada által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt fizikailag lehetetlen Montrealból Németországba szállítani az alkatrészt, így jelenleg az Északi Áramlat gázvezeték csupán teljes kapacitásának 40 százalékát képes kihasználni.

Németország azonban erősen kétségbe vonta az oroszok állítását, mivel álláspontjuk szerint lehetetlen, hogy csak technikai okokból kifolyólag csökkent 60 százalékkal a gázszállítások mértéke, kiemelve aggodalmaikat, miszerint a gázvezeték éves karbantartása július 21-ig tart, ám egyre nagyobb a gyanú, hogy Oroszország végül mondvacsinált okokra hivatkozva nem nyitja meg újra a csapot.