Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz védelmi minisztérium kedden, napi operatív tájékoztatóján azt állította, hogy az elmúlt három hétben „jelentős számban öltek meg külföldi katonákat”, köztük 23 brit önkéntes katonát, akik az ukrán erők oldalán harcoltak az oroszok ellen.

A Guardian e kijelentés kapcsán hangsúlyozta, nem mutattak fel bizonyítékokat állításaik alátámasztására, ahogyan független forrásokból sem sikerült ellenőrizni ezen állításokat.

Az orosz védelmi minisztérium keddi közlésében azt állította, hogy az Ukrajnában harcoló külföldi katonák száma valójában 2700 fő, nem pedig közel 20 ezer, „ahogy azt Kijev állítja”.

Közlésük szerint összesen 116 lengyel, 50 grúz, 23 brit, 21 román és 15 kanadai katonát gyilkoltak meg Ukrajnában. Továbbá azt is állítják, hogy az elmúlt 24 órában legalább 180 katonát öltek meg az ukrán 30. gépesített dandárban, valamint hét pilóta nélküli drónt semmisítettek meg.

A jelenleg orosz megszállás alatt álló Nova Kakhovka városában lévő orosz fegyverraktárra mértek megsemmisítő csapást az ukrán erők, melynek következtében az oroszok állítása szerint hét ember vesztette életét.

A Guardian is figyelmeztetett, ezen állítást nem sikerült független forrásokból ellenőrizni, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni az általuk közölt halálos áldozatok számát.

Az ukrán erők az amerikai fegyverszállítmányokkal érkező HIMARS-rendszerrel mértek megsemmisítő csapást az orosz fegyverraktárra, mely egy kulcsfontosságú vasútvonalhoz és a Dnyipro folyó gátjához közeli területen található.

Kijev közlése szerint tüzérségi támadást indítottak az orosz megszállók ellen, melynek következtében a megcélzott orosz fegyverraktár megsemmisült, ahol közlésük szerint az oroszok páncélozott járműveket is tároltak.

Az alábbi felvételeken pedig tökéletesen látszik a robbanás, mely olyan erejű volt, hogy látszólag az egész raktár megsemmisült:

Isztambulban találkoztak Oroszország, Ukrajna, Törökország, valamint az ENSZ tisztviselői, akik az ukrán gabonaexport fekete-tengeri újraindításáról folytattak tárgyalásokat, melynek eredményeként szóbeli megállapodás is született – írta meg a The Star.

Az egyezség lényege a felek részéről egy koordinációs központ létrehozása, mely garantálná a tengeri szállítási útvonalak biztonságát – közölte szerdán Hulusi Akar török nemzetvédelmi miniszter.

A miniszter nyilatkozatában elmondta, hogy a megállapodást jövő héten írják alá, amikor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek. A delegációk az élelmiszerválság súlyosbodását kívánják megakadályozni a szállítási útvonalak és a hajók közös ellenőrzésével – melyeket a törökök biztosítanák.

Az ukrán és az orosz fél az elmúlt hónapokban folyamatosan egymásra mutogatott az élelmiszerválság miatt, mely a gabonaszállítmányok jelentős visszaesése miatt alakult ki. Az alternatív útvonalakat ugyan igyekeztek előtérbe helyezni az ukránok, azonban ezek egyelőre képtelenek helyettesíteni a tengeri szállítmányozást.

Az ENSZ az elmúlt hetekben folyamatosan azon dolgozott, hogy találjanak egy olyan lehetőséget, amely biztosítja az ukrán tengeri kikötők használatát, és amibe az orosz fél is hajlandó beleegyezni.

Az Európai Bizottság iránymutatást adott ki az uniós szankciók között szereplő áruk szállítására vonatkozóan, amely szerint Oroszország folytathatja a kalinyingrádi exklávéba tartó, szankcionált áruk vasúti tranzitját az Európai Unió területén keresztül mindaddig, amíg a szállított áruk nem katonai célt szolgálnak – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az iránymutatás megerősítette, hogy a szankcionált áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.

A tagállamoknak viszont ellenőrizniük kell, hogy a szállított áruk mennyisége az elmúlt 3 év átlagán belül marad-e azért, hogy megbizonyosodjanak, hogy a szállítás valóban az alapvető áruk iránti tényleges keresletet tükrözi a rendeltetési helyen, illetve azért, hogy az esetlegesen szokatlan szállítások nem a szankciók kijátszásra irányulnak-e.

A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le.

Az iránymutatás arra emlékeztetett, hogy a tagállamok kötelesek megakadályozni az uniós büntetőintézkedések kijátszásának minden lehetséges formáját. Az Oroszország és a kalinyingrádi terület közötti kétirányú kereskedelmi forgalom nyomon követésének biztosítania kell, hogy a szankcionált áruk ne juthassanak be az uniós vámterületre – írták.

Az uniós bizottság közleményében emlékeztetett, a szankciók célja, hogy az EU növelje az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, és megroppantsa Oroszország háborús képességét. Az EU szolidáris Ukrajnával, nemzetközi partnereivel együtt továbbra is támogatja a háború sújtotta országot és népét, a többi között folyamatos politikai, pénzügyi és humanitárius támogatás révén – tették hozzá.

(MTI)

Az orosz erők rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a dél-ukrajnai Mikolajiv megyét, az előzetes adatok szerint öt helyi lakos vesztette életét – közölte szerdán Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a reggeli órákban 28 csapást mértek az orosz erők a régió több településére. A támadásokban károk keletkeztek egy kórházi épületben és lakóházakban.

A Zaporizzsja megyei kormányzói hivatal a Telegramon közölte, hogy déltájban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre az azonos nevű megyeszékhely ellen, és találat érte a város egyik vállalatának épületét. További részleteket későbbre ígértek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzói hivatalok reggeli jelentéseiből készített összefoglalójában arról számolt be, hogy az orosz erők változatlanul heves támadásokat indítanak az ország déli és keleti részében, Harkiv és Donyeck térségében sok a sebesült és a halott. A keleti országrészben lévő Harkiv megyében az elmúlt nap alatt lakóházak és melléképületek dőltek romba az ágyúzások következtében, valamint tüzek ütöttek ki nyílt területeken.

A régióban öten szenvedtek sérüléseket. Donyeck megyében több település, köztük Avgyijivka, Toreck és Bahmut lakóövezeteit ágyúzták az orosz erők, a Kramatorszk melletti Kosztyantinyivka ellen pedig légitámadást hajtottak végre. Az elmúlt 24 órában négyen haltak meg és nyolcan sérültek meg a régióban. A javarészt orosz megszállás alatti, déli Herszon megyében pedig egyre több bejelentés érkezik az ukrán hatóságokhoz arról, hogy az oroszok helyi lakosokat raboltak el.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentéséből a hírportál azt emelte ki, hogy az ukrán katonák sikeresen visszaverték az orosz erők rohamműveleteit a stratégiai jelentőségű Donyeck megyei Szlovjanszk irányában, Dovhenyke és Dolina településeknél.  

Az Ukrajinszka Pravda idézett a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb elemzéséből, amelyben az amerikai szakértők sikertelennek nevezték az orosz erők előrenyomulását Szlovjanszktól északra, Sziverszktől keletre és Harkivtól északra. Az elemzők szerint most az orosz csapatok műveleti szünetet tartanak Ukrajnában, elsősorban átcsoportosításokat végeznek és állasaikat erősítik a legtöbb helyen, közben viszont továbbra is bombázzák a kulcsfontosságú területeket, hogy megalapozzák jövőbeli nagyobb szárazföldi támadóműveleteiket. Hozzátették, hogy korlátozott mértékben támadásokat is végrehajtanak.

Denisz Pusilin, az önkényesen kikiáltott szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője közölte, hogy a két brit és egy marokkói állampolgárságú foglyukat, akiket azért ítéltek halálra, mert az ukrán oldalon részt vettek a háborúban, golyó által fogják kivégezni – számolt be az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva. Azt azonban nem árulta el, hogy a halálbüntetést mikor hajtják végre.

Annyit mondott, hogy mindhárom fogoly fellebbezett, és abban az esetben végzik ki őket, ha jogerőssé válik az ítélet. Pusilin nehezményezte, hogy az Egyesült Államok nem lépett kapcsolatba a külföldi foglyok ügyében a donyecki szakadár hatóságokkal, arra azonban nem tért ki, miért kellene Washingtonnak brit, illetve marokkói állampolgárok ügyében eljárnia.

Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az El País spanyol lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán gabonaexport orosz blokádjának feloldásáról folyó tárgyalások már „végső fázisban” vannak.

„A végső fázisban vagyunk, és most minden Oroszországon múlik. Ha nagyon akarják, hamarosan megindul a gabonaexport. Ha ezt használják arra, hogy továbbra is játsszák az éhezők viadalát, továbbra is ragaszkodni fognak a tárgyalás fontosságához” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy egyetlen lehetséges okot lát arra, amiért Oroszország megváltoztathatná álláspontját. „Be akarják bizonyítani Afrika és Ázsia országainak, hogy meg akarják menteni őket az élelemhiánytól. De az igazság az, hogy Oroszországnak nem érdeke, hogy Ukrajna exportáljon, mert tudják, hogy ha exportálunk, akkor nemzetközi bevételhez jutunk, és ez erősebbé tesz minket” – jelentette ki.

(MTI)