Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A múlt hónapban a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete (PLAN) hatalmas lépést tett afelé, hogy „repülőgép-hordozó nagyhatalommá” váljon, miután bemutatták a Type 003 hordozót. Ugyan nem nevezhető a legmodernebb technológiának, így is elég erős és segíthet Kínának, hogy az Indiai-Csendes-óceáni térségben egyeduralkodóvá váljanak a hordozók tekintetében.

Nem ez a helyzet Oroszországban, ahol a 19FortyFive szerint inkább lassan azon kellene elgondolkodni, hogy a Kremlnek el kell ismernie, ők egy szárazföldi hatalom és fel kellene adni a haditengerészeti ambíciókat.

A Kreml célját, miszerint egy mindenütt jelenlévő tengeri hatalom akarnak lenni, komolyan visszavetette az Ukrajna elleni népirtó háborújuk, mivel Törökország lezárta előttük a Fekete-tengert: így egy irányban sem tudnak hadihajókat küldeni.

Ráadásul az orosz haditengerészet zászlóshajóját, a Moszkvát egy szárazföldi hajótörő rakétával sikeresen elsüllyesztették az ukránok, amely komoly presztizsveszteség volt az oroszok számára. A Moszkva volt az oroszok legerősebb hajója a második világháború óta és bár senki sem gondolta, hogy elsüllyesztik, ez az esemény jól mutatja az orosz haditengerészet állapotát.

Ami viszont még ennél is jobban mutatja, az a Kuznyecov Admirális nevű repülőgép-hordozó körüli helyzet, amely technikailag 2018 óta van „ráncfelvarráson”, azonban most már komoly kételyek vannak afelől, hogy egyáltalán valaha újra üzembe lesz-e helyezve.

Nemrégiben ugyanis arról érkeztek beszámolók, hogy tovább lassult a repülőgép-hordozó felújítása, így leghamarabb 2024-ben tudják üzembe helyezni. Több orosz sajtóorgánum is jelentett a problémákról, amelyek eddig is csak tornyosultak a Kuznyecovval összefüggésben.

Már a ráncfelvarrás előtt sem volt jó hírneve a Kuznyecov Admirálisnak, nem egy alkalommal hibásodott meg maga a hajó vagy valamelyik felszerelése. 2015-ben egyszer annyira lerobbant, hogy úgy kellett odavontatni a kikötőbe, ráadásul több repülő sem tudott megfelelően landolni rajta korábban egy technika hiba miatt.

A ráncfelvarrás azt célozná, hogy modernizálják a hordozót, amelyet sorozatban sújtottak a problémák: 2018 novemberében például egy 70 tonnás úszódaru a hajó pilótafülkéjére zuhant, amelynek következtében egy munkás elhunyt és négy megsérült.

Alig több mint egy évvel később pedig egy hegesztési baleset során tűz ütött ki a gépházban, amelyben ketten elhunytak és további 14-en megsebesültek a tűz- és füstbelégzés miatt. Ráadásul a szárazdokk, amely létfontosságú volt a javításhoz, szintén megsérült egy áramszünet során, ami tovább késleltette a felújítást.

Ahogy az oroszoktól már jól megszokhattuk, a korrupció is jelentős hátráltatta a repülőgép-hordozó felújítását. 2021 márciusában például letartóztatták Jevgenyij Zsugyint, a Poljarnyijban található hajótelep vezetőjét, mert 45 millió rubelt sikkasztott el abból a pénzből, amelyet a Kuznyecov Admirális felújítására tettek félre.

Ugyan sosem osztottak meg erről pontos összeget, Oroszország egy vagyont költött már el a Hidegháború idején épített hajó modernizálására és még így is meglehetősen elavultnak tekinthető: míg valamennyi nyugati hordozóhajó gáz- vagy atommeghajtású, addig a Kuznyecov továbbra is gázolajat használ, amely miatt folyamatosan fekete füstöt ereget, ami már csak láthatósági szempontból sem ideális.

Kiindulva abból, hogy mennyi gond volt, van és feltehetően lesz is a Kuznyecov Admirálissal, a Kreml részéről is egyszerűbb lenne, ha inkább nem öntenék bele tovább a pénzt, hanem inkább másra fordítanák ezt az összeget – bár Ukrajna és Európa szempontjából ez a helyzet a legjobb, minél kevesebb pénzt fordítanak a tényleges képességekkel rendelkező haderőikre, annál kevesebb ukránt irtanak ki.

Ukrajna minden indoklás nélkül, kizárólag politikai okokból zárta le az Európába irányuló orosz gázszállítások egyik útvonalát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az asztanai trió (Oroszország, Irán, Törökország) keddi teheráni csúcstalálkozója után.

„A közelmúltig valamivel több mint 30 milliárd köbméter gázt szállítottunk Törökországba, és 170 milliárdot Európába” – ismertette az elnök.  

Hozzátette: „Ötvenötmilliárd köbmétert az Északi Áramlat-1-en keresztül szállítottunk, és ha jól emlékszem, 33 milliárdot a Jamal-Európán keresztül szivattyúztunk Európába. Mintegy 12 milliárd köbmétert a Török Áramlat két csövén, Ukrajnán keresztül, Törökországon keresztül Európába szállítottuk”.  

„De egyszer csak Ukrajna azt mondta, hogy lezárja az egyik, a területén átvezető útvonalat, állítólag azért, mert a szivattyútelep nem az ő ellenőrzése alatt áll, mivel a Luhanszki Népköztársaság (LPR) területén található” – mondta Putyin. 

„Néhány hónapja került át az LPR ellenőrzésébe, és ők egyszerűen leállították, mindenféle indoklás nélkül” – tette hozzá. 

„Teljesen normálisan működött, senki nem gördített elé semmilyen akadályt. De politikai okokból egyszerűen leállították” – idézi Putyint a TASZSZ.