Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.07.22 - 07:17
Putyin figyelmeztet: csökkenhet a gázszállítás az Északi Áramlaton

A szállításhoz szükséges turbina még mindig nem került vissza Oroszországba, ennek pedig kellemetlen következményei lehetnek. 

Ha Oroszország nem kapja vissza az Északi Áramlat-1 turbináját, akkor ezen az útvonalon a jelenlegi 60 millió köbméter helyett csak napi 30 millió köbméter gázt lehet pumpálni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kedden Teheránban tartott asztanai csúcstalálkozót követően. 

Megjegyezte, hogy jelenleg két turbina működik, amelyek naponta mintegy 60 millió köbmétert pumpálnak. 

„Ha érkezik még egy, jó, akkor kettő fog működni. Ha nem, akkor csak egy, ami csak napi 30 millió köbmétert jelent” – magyarázta az elnök.

Az orosz vezető megjegyezte, hogy a Gazprom még nem kapott hivatalos dokumentumot arról, hogy az Északi Áramlat-1 turbinája hamarosan visszakerülne Kanadából Oroszországba – írja a TASZSZ

„Most azt mondják nekünk, hogy az Északi Áramlat 1 turbinája hamarosan visszakerül Kanadából Oroszországba. A Gazprom azonban még nem rendelkezik semmilyen hivatalos dokumentummal erre vonatkozóan. Nekünk pedig természetesen meg kellene kapnunk őket, mert ez a mi tulajdonunk, ez a Gazprom tulajdona. És a Gazpromnak nemcsak magát a gépet, hanem a papírokat is meg kell kapnia” – hangsúlyozta Putyin.

Tovább
2022.07.22 - 05:47
Mérföldkő: ma aláírják a gabonaexport újraindításáról szóló megállapodást Törökországban

Fontos mérföldkőhöz érkeznek a felek, akik pénteken, azaz a mai napon aláírják a gabonaexport újraindításáról szóló megállapodást.

Tayyip Erdogan török elnök hivatala arról számolt be, hogy Ukrajna, Oroszország, Törökország és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár pénteken aláírja a gabonaexport újraindításához szükséges megállapodást.

Ennek értelmében újraindulhat a fekete-tengeri gabonaexport, amivel stabilizálhatják a globális élelmiszerválságot. Egy ideje már tárgyaltak erről a felek, akiknek sikerült megállapodniuk a különböző kérdésekben, így nincs más hátra, mint a hivatalos aláírás.

Törökország mindkét hadviselő országgal jó kapcsolatokat ápol, ami sokat segített abban, hogy megszülessen a megállapodás. A NATO-tagsággal is bíró törökök közvetítőként voltak jelen a megbeszéléseken, és oroszlánrészt vállaltak abban, hogy mindez létrejöjjön.

A tárgyalásokra Törökországban került sor, melynek ideje alatt sok kérdésben egyetértettek a felek. A megállapodás teljes részletei egyelőre nem ismertek, de azt már tudni, hogy a Dolmabahce palotában lesz az aláírási ceremónia pénteken közép-európai idő szerint 13 óra 30 perckor.

A kijevi kormány egyelőre nem erősítette meg a megállapodást, csupán annyit közöltek, hogy pénteken folytatják a tárgyalásokat Törökországban az ukrán gabonaexport feloldásáról, amiben az ENSZ is nagy szerepet játszik.

Oleg Nyikolenko külügyminisztériumi a The Guardian hasábjain azt mondta, egy olyan dokumentumot írhatnak alá, ami kötelezi a feleket a fekete-tengeri exportútvonalak biztonságos működésének biztosítására.

Tovább
2022.07.22 - 05:09
Megszólalt az ukrán fiú, aki fogsága során a kínzószobákat takarította

Csaknem három hónapot töltött túszként, mielőtt egy fogolycsere során kiszabadították volna, ezalatt az idő alatt pedig sok szörnyűséget tapasztalt.

Vladislav Buryak a háború előtt a 16 évesek átlagos életét élte, aztán lakóhelyén, Melitopolban is kitörtek a harcok; április 8-án került orosz fogságba, miután családjával menekülni próbált a városból, egy ellenőrzőponton pedig elszakították szüleitől, és csak egy hónapig tartó tárgyalás után nyerte vissza szabadságát.

Fogságban töltött ideje során szerzett tapasztalati megerősítik, hogy az orosz és oroszbarát szeparatista erők nem bánnak kesztyűs kézzel a fogvatartottakkal, Vladislav ugyanis 90 napig hallgathatta, hogyan vetnek alá erőszakos kihallgatásoknak és brutális verésnek foglyokat.

A fiú egyike annak az 500 túsznak, akik beszámolóikkal segítették az ukrajnai Polgári Szabadságjogok Központjának munkáját, a szervezet szerint azonban a begyűjtött információk csupán a jéghegy csúcsát jelenthetik.

Vladislav a The Guardiannak számolt be az őt ért megpróbáltatásokról, amelyekben azért volt része, mert az ellenőrzőponton egy videót találtak a telefonján, amelyen orosz katonák arról beszélgetnek, hogy nem akarnak harcolni. Ez feldühítette a fegyvereseket, és a szűrősátorba vitték, ahol kiderült róla, hogy egy helyi tisztviselő fia, ezért értékes lehet túszként.

A fiatalt egy börtönként használt helyre szállították, ahol több mint 40 napig egy cellában lakott, mielőtt egy szállodába vitték volna. A tiszti szobákon kívül ő felelt a vallatásra használt helyiségek tisztaságáért is, ahonnan vérfoltokat és átázott kötéseket kellett eltakarítania.

Elmondása szerint legalább heti háromszor zajlott kihallgatás, a foglyok pedig nagyon hangosan kiabáltak; áramütéssel és veréssel kínozták őket, és ha valaki nem beszélt, akár több órán keresztül tartott a vallatás.

A Buryak család beszámolója megerősíti többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentését, amely szerint hiteles bizonyítékokat tártak fel az orosz erők emberiesség elleni bűncselekményeivel kapcsolatban; a dokumentáció szerint „betonfalakkal elválasztott kínzókamrák sorát” fedezték fel egy bucsai nyári táborban, amelyek közül egyes helyiségeket kivégzésekre, másokat pedig kínzásra használtak.

Tovább
2022.07.22 - 02:49
Nyugalmazott katonai vezetőkből álló nemzetközi testület fogja segíteni az ukrán erőket

Egy kanadai székhelyű nonprofit csoport jelentette be, hogy nyugalmazott katonai vezetőkből álló nemzetközi testület lesz a segítségükre az ukrán erők számára szükséges katonai felszerelések beszerzése kapcsán.

A kanadai székhelyű nonprofit szervezet, az Ukrán Világkongresszus (UWC) kedden arról számolt be, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia nyugalmazott katonai vezetőiből álló testület fog segíteni nekik abban, hogy beszerezzék az ukrán erők számára szükséges katonai felszereléseket.

Közlésük szerint a négytagú testület tagjai: David Petraeus, az amerikai erők korábbi afganisztáni parancsnoka, Wesley Clark volt NATO-parancsnok, valamint Dick Lodewijk Berlijn volt holland védelmi főnök.

Az UWC hozzátette, nagy valószínűséggel idővel bővülni fog a testület, melynek elnöke Rick Hillier nyugalmazott kanadai védelmi vezérkari főnök – számolt be a Guardian.

Az UWC közleménye szerint az újonnan megalakult testület tanácsokkal fogja ellátni a szervezetet, hogy azok beszerezhessék az ukrán erők számára elengedhetetlenül fontos katonai felszereléseket, úgymint: védőfelszerelések, sisakok, testpáncélok, védőszemüvegek és orvosi segélycsomagok.

Rick Hillier nyugalmazott kanadai védelmi vezérkari főnök, az újonnan megalakult testület elnöke úgy fogalmazott, ha tudnak segíteni az ukrán erőknek a védelmi felszerelések beszerzésében, ezzel elősegíthetik, hogy Ukrajna megnyerje a háborút Oroszország ellen.

Tovább
2022.07.21 - 23:45
Kiterjesztenék az oroszok a „hadműveletüket” Ukrajna déli részére is

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondása szerint az ukrajnai invázió céljai „messze túlmutatnak a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok felszabadításán.”

Oroszország céljai Ukrajnában már túlmutatnak a keleti Donbassz régión és az ország déli része felé irányulnak, mondta el Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami médiának adott interjújában.

„Messze nem csak a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság a célunk. Ott van Herszon és környéke, Zaporizzsja és környéke és számos más terület. Ez a folyamat továbbra is folytatódik, egyenletesen és szakadatlanul” – idézi a CNN Lavrov RIA-nak adott interjúját.

Ez alapján az orosz kormány átértékelte a hozzáállását az ukrajnai háborúhoz. Pár hónapja Vlagyimir Putyin Kijev mellől hívta vissza a csapatait az ország keleti részére, majd július elején elfoglalták Liszicsanszkot, az utolsó luhanszki várost, mely az ukránok kezén volt.

Ezután sokan arra számítottak, hogy a szomszédos Donyeck következik, amelyet elfoglalva Moszkva az egész Donbasszt magáénak tudhatná, ahogy azért oroszok által támogatott szeparatisták már 2014 óta küzdenek. A 400 millió dolláros amerikai fegyverszállítmány azonban megnehezíthette az orosz hadsereg dolgát és segített az ukránoknak távolról is komoly károkat okozni, ami fejtörést okozhat az invázió vezetőinek.

Lavrov rámutatott, hogy a Nyugat továbbra is nagy hatótávolságú fegyverekkel, többek között HIMARS-rendszerekkel látja el Ukrajnát, emiatt tovább tolhatják azt a vonalat, ahol megállnának.

„Nem hagyhatjuk, hogy olyan fegyverek legyen a Zelenszkij – vagy az utódja – irányítása alatt lévő területeken, amelyek közvetlen fenyegetést jelenthetnek a területünkre, vagy a függetlenségüket kikiáltott, esetleg a jövőjükről később döntő területekre.”

„Az elnök teljesen tisztán fogalmazott: Náci- és fegyvermentesíteni kell Ukrajnát abban az értelemben, hogy ne jelentsenek semmilyen veszélyt a biztonságunkra, semmilyen fegyveres fenyegetés ne jöjjön Ukrajna felől és ez a cél továbbra is fennáll.”

Tovább