Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ahogyan azt a két nappal ezelőtt bejelentette, szerdától a Gazprom napi 33 millió köbméterre korlátozta az Északi Áramlat 1-en keresztüli gázáramlást; ez a vezeték teljes kapacitásának mintegy 20 százaléka, egyben annak a mennyiségnek a fele, amelyet a múlt heti 10 napos karbantartás utáni üzembehelyezése óta szállított.

Az északkelet-németországi Lubmin gázátadó állomás hálózati adatai szerint reggel 8 és 9 óra között mindössze 17 millió kilowattóra gáz érkezett, szemben a reggel 6 és 7 közötti több mint 27 millió kilowattórával – olvasható a The Guardian cikkében.

Közben az olasz Eni energetikai nagyvállalat is közölte, hogy a Gazprom tájékoztatása szerint szerdán csak „körülbelül 27 millió köbméter” földgázt kap, ami jelentősen kevesebb, mint az elmúlt napokban érkező 34 millió köbméter.

Az orosz energiaóriás magyarázata szerint a szállítást azért kellett csökkenteni, mert az utolsó két működő turbina egyikét le kellett állítani a motor műszaki állapota miatt, ezt az érvet azonban a német kormány kitalált ürügyként utasította el.

A Kreml szóvivője az európai szankciókat okolta az ellátás hiányáért, mondván, a technikai eszközök karbantartását rendkívül megnehezítették az Európa által elfogadott korlátozások.

Kedden az Eugas bejelentette, többletkapacitást foglal le a Szlovákián és Ukrajnán áthaladó Transgas vezetékhez, ami azt a reményt ébresztette Németországban, hogy a Gazprom más szállítási útvonalon kívánja pótolni a kieső mennyiséget, szerdán azonban nem érkezett jelentés a Transgason folyó szállítások növekedéséről.

A Fehéroroszországon és Lengyelországon áthaladó Jamal vezetéken a szankciók miatt már májusban megszűnt az orosz gáz szállítás.

Kedden az Európai Unió 27 tagállama – Magyarországot kivéve – támogatta a javaslatot, amely a gázfelhasználás 15 százalékos önkéntes csökkentését irányozza elő a téli időszakban, és ami könnyen kötelezővé válhat, ha a Kreml elrendeli az európai gázellátás teljes leállítását.

A miniszterek megállapodtak a szigetországok opt-outjáról és az európai gázhálózathoz kevéssé csatlakozó országok esetleges kizárásáról, ami tompítja az összhatást egy teljes körű gázválság esetén, az orosz gázra nagy mértékben támaszkodó Németországnak azonban várhatóan jobban kell takarékoskodnia, hogy a blokk elérje célját.

Klaus Müller, a német közműhálózat vezetője kijelentette, Németországnak kevesebb gázt kell fogyasztania, irreális lenne ugyanis arra számítani, hogy a gázszállítás az Északi Áramlat 1 kapacitásának 40 százalékán fog folytatódni.

Hozzátette, az ország már most is jelentősen csökkentette gázhasználatát, részben a tavaszi és nyári meleg hőmérséklet miatt; a háztartások és az ipar a szokásosnál 5-7 százalékkal fogyasztott kevesebbet. Ősszel azonban megváltozik a helyzet, az ország fűtése ugyanis erősen támaszkodik a gázra.

Hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki az odesszai kikötőt ért rakétatámadás, alig pár órával azután, hogy Törökország hathatós közreműködésével megszületett a gabonaexport-megállapodás a harcban álló felek között.

Még az amúgy békítő szándékú törökök is elítélték a cselekedetet, amiről kezdetben Oroszország azt állította, hogy semmi köze nem volt hozzá, később pedig ugyan elismerte a támadás tényét, ám azzal magyarázta, hogy egy katonai hajót, és nyugatról szállított fegyvereket semmisített meg vele.

Mindeközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter több afrikai országot is érintő körútra indult, első állomásán, Egyiptomban pedig máris magyarázkodni kényszerült, kollégája, Sameh Shoukry ugyanis aggódva szemlélte a történéseket. Lavrov később megnyugtatta, hogy a gabonaszállítások folytatódni fognak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „orosz barbárságnak” nevezte az odesszai kikötő elleni csapást, amely mindössze egy nappal azután következett be, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodást kötöttek a tengeri kikötőben rostokló gabona felszabadításáról – írta meg a The Guardian.

Az orosz támadás súlyos árnyékot vetett a mérföldkőnek számító megállapodásra, amelyet hónapokig tartó tárgyalásokat követően írtak alá Isztambulban, célja pedig a globális élelmiszerválság enyhítése.

Vlagyimir Pastukov, Londonban élő orosz származású elemző ugyanis kijelentette, hogy Putyinnak az a legfőbb célja, hogy normalizálja a háború jelenségét az orosz lakosság számára – idézte a Szabad Európához tartozó Radio Svoboda.

Pastukov szerint Putyin át akarja alakítani az orosz népet egy olyan lakossággá, amely abban hisz, hogy a háború „normális, egészséges és hasznos” feltétele az országuk működésének, egy teljesen normális folyamat.

Pastukov szerint azok, akik a Kremlben racionálisnak nevezhetők, vagyis nem hiszik el a Malofejev és Dugin -féle ideológusok őrült elméleteit, úgy tekintenek erre a célra, hogy ez szolgálja a leginkább a személyes érdekeiket.

Az elemző hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerül elhitetni az orosz lakossággal, hogy a háború teljesen normális, akkor gyakorlatilag életük végéig garantált a politikai túlélésük és már nem kell attól tartaniuk, hogy megremeg a pozíciójuk.

Pastukov úgy véli, egészen addig, amíg Putyin és emberei a Kremlben vannak, nem fognak klasszikus értelemben győzelemért harcolni a háborúban, amely alapján az ellenfelek tárgyalni tudnának, hanem Oroszországot fogják átalakítani „háborúk végtelen forrásává”.