Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán hadsereg betiltott gyalogsági aknákat vetett be a Donyeck elleni támadásokban – közölte csütörtökön a Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága. A beszámoló értelmében a Lepesztok típusú aknákat kazettás tüzérségi eszközzel szórták szét a városban. A donyecki területvédelem rámutatott, hogy Ukrajna 2005-ben ratifikálta az ottawai egyezményt, amely tiltja a gyalogsági aknák használatát, felhalmozását és gyártását. Az ukrán Lepesztok az amerikai BLU-43/B Dragontooth típusú akna másolata.

Az orosz médiában megjelent beszámolók szerint az ukrán hadsereg tömegesen alkalmazza a gyalogsági aknát, megpróbálva feltartóztatni az orosz előrenyomulást.
Csütörtökön a nap folyamán több szakadár várost értek ukrán tüzérségi csapások. A szakadár hatóságok szerint a donyecki régióban található Horlivka elleni támadásban csütörtökön hat civil sérült meg, Donyeckben pedig, ahonnan három sérültet jelentettek, kigyulladt egy csomagolóanyaggyár.

A donyecki hatóságok által kiadott összesítés szerint ukrán fegyveres erők a konfliktus kiéleződése óta – amelyet február 17-ére datálnak – 6776 alkalommal nyitottak tüzet a szakadár területre, ebből 6445-ször nehézfegyverekből. A támadásokban 268 polgári személy – köztük 16 gyerek – vesztette életét, 2760 pedig megsebesült.

A Luhanszkban közölt statisztika szerint az ukránok február óta 1039 alkalommal nyitottak tüzet a Luhanszki Népköztársaság területére. Több mint tízezer lövedéket lőttek ki, köztük amerikai HIMARS sorozatvetők 59 rakétáját és 33 Tocska-U harcászati rakétát.

A RIA Novosztyi hírügynökség az enerhodari önkormányzat szóvivőjére hivatkozva közölte, hogy csütörtökre virradóra ukrán dróncsapás érte a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai által lakott Szosznovij Bor települést. A támadás következtében egy lakóház megrongálódott, de senki sem sérült meg. Orosz közlések szerint az ukrán hadsereg korábban több dróntámadtást is intézett a zaporizzsjai atomerőmű területe ellen.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétacsapást mért az ukrán 72. gépesített dandár egyik zászlóaljának ideiglenes állomáshelyére Atremivszk (Bahmut) környékén, aminek következtében mintegy hetvenen életüket vesztették, és legalább öt páncélozott jármű üzemképtelené vált. A Herszon megyei Topoline község közelében precíziós légicsapás következtében a 60. gyalogos dandár egyik zászlóalja teljesen elvesztette harcképességét, csak az elmúlt egy nap alatt több mint 130 katonáját elveszítve.

A tábornok azt állította, hogy az ukrán 58. gépesített lövészdandár 15. zászlóaljának maradványait a második védelmi vonalat elfoglaló ukrán 118. területvédelmi dandár tüze semmisítette meg Bahmutszke település közelében.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők kilenc vezetésipontra, hat lőszerraktárra és 173 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Egy orosz Szu-35-ös vadászrepülőgép Kramatorszk közelében megsemmisítette egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rendszer egyik rakétaindítóját.

A donyecki régióban folytatott lövegelhárító művelet két Uragan-, egy Grad-, egy Mszta-B-, öt D-20-as és kilenc D-30-as üteget semmisített meg. Az orosz légvédelem egy nap alatt három ukrán drónt, valamint két Vilha- és kilenc Uragan-rakétát semmisített meg. Az orosz védelmi tárca összesítése az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 260 repülőgépet, 145 helikoptert, 1625 drónt, 359 légvédelmi rakétarendszert, 4172 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 764 rakétasorozatvetőt, 3207 tüzérségi löveget és aknavetőt veszített.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hamis híreknek nevezte az orosz veszteségekről az amerikai médiában megjelent adatokat. Kifogásolta, hogy ilyeneket a legtekintélyesebb orgánumok is terjesztenek és a gyakorlat egyre gyakoribbá válik. Az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszon megye elöljárósága csütörtökön 10 ezer rubelt (mintegy 65 ezer forintot) ajánlott fel minden beszolgáltatott katonai lőfegyverért.

(MTI)

Iparági szakértők és afrikai tisztviselők is egyaránt megerősítették, hogy Európa precedens nélküli összegeket fektet be különböző afrikai energiaprojektekbe, köztük több olyanba, amit korábban biztonsági, pénzügyi vagy környezetvédelmi aggodalmak miatt felfüggesztettek.

A köz- és magánszektorból érkező, illetve azokban elérhető információk alapján a Reuters úgy kalkulálta, hogy európai energiavállalatok körülbelül 100 milliárd dollár értékben fektetnének be a kontinens földgáz- és olajprojektjeibe.

A legtöbb afrikai ország energiaszektora krónikus tőkehiánnyal küzd, jelentős befektetések lennének szükségesek, mert jelenleg nem tudnak túl nagy mennyiségben földgázt és kőolajat kitermelni – ez azonban megváltozhat a közeljövőben.

Namíbia, Dél-Afrika, Uganda, Kenya, Mozambik, Tanzánia, Szenegál, Mauritánia, Angola – érdemes elkezdeni szokni ezen országok neveit, ugyanis megvan rá az esély, hogy belátható időn belül Európa legnagyobb energiabeszállítójává válhatnak, amennyiben megkapják a szükséges befektetéseket.

Két iparági szakértő megerősítette a Reutersnek, hogy csak Namíbia napi félmillió hordó olajat ki tudna termelni, az elmúlt idők során ráadásul több ígéretes fúrás történt, ami erre utal, itt is csak a megfelelő befektetésekre van szükség.

Ami a földgázt illeti, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint csak afrikai gázzal ki lehetne váltani az orosz gáz ötödét 2030-ig. A szervezet szerint az évtized végére ugyanis évi 30 milliárd köbméter afrikai gáz érkezhet a kontinensre.

Gil Holzman, a kanadai Eco Atlantic Oil & Gas olajfeltáró vállalat vezérigazgatója, akinek cége 30 ezer négyzetkilométernyi olajlicenccel rendelkezik Namíbia partjainál, pedig egyértelműen kiemelte, mennyiire fontossá válhat az afrikai olaj és földgáz:

Az IEA júliusi jelentése szerint még nincs akkora európai befektetés Afrikában, mint az olaj- és gázárak 2014-es összeomlása előtt, azonban folyamatosan növekszik és jelentős potenciálja van a szektornak, ami enyhítheti az egekbe lévő árakat.

Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója még egy júniusi interjújában fogalmazott úgy, hogy jelenleg zajlik az első igazi globális energiaválság, amelyre a lehető legjobb megoldásokat kell megtalálni, különösen az orosz gáz és olaj kiváltása tekintetében.

Nagy a nyomás azonban a környezetvédelmi oldalon, amelyben az IEA is hatalmas szerepet játszik: a szervezet tavaly kijelentette, hogy amennyiben el akarjuk érni a zéró kibocsátást a gazdaságban, többet nem szabad befektetni kőolaj- és földgázprojektekbe.

A legnagyobb energiavállalatok pedig tisztában vannak ezzel a nyomással és minél hamarabb profitálnak az afrikai energiaprojektekből. Egyetértenek az iparági emberek abban, hogy nagy potenciál van a még érintetlen afrikai készletekben, azonban gyorsan kell végezni a dolgukat, mielőtt környezetvédelmi szempontból nem válik túl kellemetlenné a helyzet.

Tanzánia például múlt hónapban a norvég Equinor és a holland-angol Shell nagyvállalatokkal kötött egy grandiózus megállapodást, amelynek keretében cseppfolyós földgázt fognak előállítani és még egy 30 milliárd dolláros exportterminált is fognak építeni.

Patrick Pouyanne, a francia TOTAL Energies vezérigazgatója pedig kijelentette, hogy amennyiben sikerül javítani a biztonsági helyzetet, szándékukban áll újraindítani a 20 milliárd dolláros cseppfolyósított földgázprojektjüket Mozambikben, amelyet terrorhullám miatt kellett leállítani. Hozzátette: Namíbiában is fel fogják pörgetni az aktivitásukat.

Goncalo Falcao, az afrikai energiavállalatoknak is tanácsadást végző Mayer Brown jogi iroda ügyvédje kijelentette, hogy Kelet-Afrikában több tízmilliárd dollár értékű gázlelőhelyek vannak, amelyre mindenki rájött, ezért jelentősen fel is pörgették a cégek az aktivitásuk.

Egyelőre még ugyan nem tekinthető olajkitermelő országnak, de valamennyi nyugati energiaóriás Namíbiára tekint, mint potenciális messiásra. Nem véletlen, hogy az egyelőre meglehetősen szegény afrikai országban a legnagyobb energiavállalatok végeznek feltárásokat, mind szárazföldön, mind vízen.

A Shell pedig februárban biztató lelőhelyre bukkant, ugyanis olyan olajat sikerült felfedezni Namíbiában, ami megfelelő lehet dízel és gázolaj előállítására. A holland-angol vállalat azóta folyamatosan kutat a helyszínen és már ígéretes eredményekről beszélnek.

A TOTAL Energies szintén olajat fedezett fel Namíbiában, ráadásul a francia cég szerint jelentős mennyiségben sikerült olajat találni. Mindkét cég azonban egyetértett abban, hogy komoly befektetések kellenek, a Shell például jelezte azt is, hogy meg kell felelniük környezetvédelmi standardeknek, ezért alaposnak kell lenni a beruházások során.

Az IHS Markit nevű vállalat szerint azonban ha megtörténnek a befektetések – amelyek a Shell egyik tisztviselője szerint 11 milliárd dollár értékűek lehetnek -, akkor Namíbia napi félmillió hordó olaj kitermelésére lehet képes optimális esetben. Egy szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ez a helyzet pedig egyáltalán nem ismeretlen a világ számára, ugyanis a gyarmati időket követően a legnagyobb európai vállalatok, mint a TOTAL, a Shell és az ENI megpróbálták Észak-Afrikát és néhány szubszaharai országot feltenni az energiatérképre.

A Rystad nevű tanácsadócég szerint amennyiben ilyen ütemben nő tovább Európa energiaéhsége Afrika irányába, akkor a 2030-as évek végére 500 milliárd köbméterre nőhet a gázkitermelés a kontinensen, amely majdnem duplája a jelenleg 260 milliárd köbméternek.

Az IEA becslései szerint Afrika számára a legfenntarthatóbb az lenne, ha 2024-re még 300 milliárd köbméter alatt maradna a gázkitermelés. Az ügynökség ezen felül azt jósolja, hogy csak idén 6 millió hordó olajat fognak kitermelni az afrikai országok naponta, ami elmarad a 2010-es napi 10 millió hordótól, de megfelelő befektetések esetében ez is nőni fog.

Az olasz ENI példája mutatja meg a leginkább, hogy az európai energiacégeket mennyire vonzza Afrika: a cég kitermelésének több mint fele Afrikában zajlik, az elmúlt négy évben pedig a befektetéseik fele is a kontinensen történt.

Claudio Descalzi, az ENI vezérigazgatója nemrégiben ráadásul megállapodott Algéria, Gabon és Angola kormányaival a további exportokról, amellyel tovább lehet majd említeni az európai országok jelenleg bénító válságot.

Olaf Scholz pedig májusban személyesen utazott el Szenegálba, hogy megállapodjanak a helyi kormánnyal, hogy a németek segítenek kitermelni az egyébként jelentős gázkészletüket – noha konkrét projektben nem állapodtak meg.

Szenegál és Mauritánia területén ugyanis egy jelentős gázmező húzódik, a németek pedig szemet vetettek ezekre a készletekre. Ez nem tekinthető meglepőnek, ugyanis Európa legnagyobb energiaigényű gazdaságáról van szó, amely szintén ki akarja váltani az orosz gázt.

Nem tudni pontosan, mikorra készülhetnek el az afrikai gáz- és olajprojektek, viszont arra lehet számítani, hogy ez mindkét félnek jó lesz: Afrika végre pénzhez jut és fejlődhet, míg Európa ki tudja váltani az oroszoktól való függőségét, vagy legalább csökkentheti.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6898 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 7287-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 386 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Vonattal 175-en – köztük 49 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

(MTI)

Észak-Macedónia T-72-es, szovjet gyártmányú harckocsikat ajándékozott Ukrajnának, hogy ezzel segítse az országot az Oroszország elleni harcban – közölte a Vesti.mk a szkopjei védelmi minisztérium tájékoztatására hivatkozva pénteken.

A tárca közölte: a tankokat amúgy leselejtezték volna, az ország ugyanis a hadsereg korszerűsítésére törekszik NATO-tagként. A minisztérium nem közölte, hogy hány harckocsiról van szó. A hivatalos adatok szerint a hadseregnek 31 ilyen harci járműve van. A harckocsikat 2000-ben adományozta Szkopjénak Oroszország.

Ezzel egy időben Sztevo Pendarovszki észak-macedón köztársasági elnök azt közölte, hogy Oroszország észak-macedón pártok finanszírozásával, bele akar avatkozni az ország belügyeibe.

„Minden állami szolgálat tudja, hogy Oroszország beavatkozik a belügyeinkbe. (.) A szomszédos országokból orosz ügynökök, az orosz ügynökségeknek dolgozók jönnek ide. Nem mondhatom meg nyilvánosan, hogy pontosan honnan, mert ezek titkos információk” – közölte az államfő.

Az ukrajnai háború kitörése óta Észak-Macedónia tíznél több orosz diplomatát utasított ki azzal az indoklással, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak.

(MTI)