Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Gerhard Schröder volt német kancellár szerint az orosz vezetés tárgyalással zárná le az Ukrajna ellen indított háborúját. Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt német politikus egy szerdán ismertetett interjúban elmondta, hogy az orosz elnöknél tett újabb látogatásáról azt a „jó hírt” hozta, hogy „a Kreml tárgyalásos megoldást akar”.

A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek. Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán-orosz megállapodás – mondta Gerhard Schröder a Stern című német hírmagazinban közölt interjúban.

Ezt a megállapodást „talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni” – közölte. Kiemelte, hogy az orosz kormány részéről „hiba” volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban „igazán fontos problémák” tárgyalással is rendezhetők.

Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve „békediktátumnak” minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz. Így például „abszurd” az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. Az Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyében is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség – sorolta Gerhard Schröder.

Arról is szólt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása. Közölte: nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán 20 százalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 vezeték.

Azzal kapcsolatban, hogy a háború kezdete óta a korábbinál is élesebb bírálatok érik az orosz elnökhöz fűződő viszonya miatt, kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Vlagyimir Putyinnal. Gerhard Schröder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

Gerhard Schröder a bírálatok hatására májusban távozott vállalati tisztségeiből. A megtámadott Ukrajna mellett kiálló SPD-től azonban így is igen távolra sodródott. Tagsága megszüntetését csaknem húsz pártszervezet kezdeményezte, az ügyben júliusban indult eljárás.

(MTI)

Oroszország most azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy „közvetlenül is részt vesz a háborúban”, miután állításuk szerint az amerikai hírszerzés bizonyos információkat megosztott az ukrán erőkkel.

A Guardian beszámolója szerint Vadim Szkibickij, Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője egy brit lapnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a nagy hatótávolságú HIMARS rakéta-sorozatvetőket a „kiváló minőségű műholdképek és valós idejű információk alapján” vetették be az ukrán erők.

E kijelentésre reagálva Oroszország kedden közölte, hogy szerintük ez a kijelentés egyfajta beismerése annak, hogy az ukrán csapások előtt az ukrán és az amerikai hírszerzés tisztviselői „konzultálnak egymással és Washingtonnak tényleges vétójoga van a tervezett célpontok megsemmisítésére”.

Noha Szkibickij az interjúban nem állított ilyet, és leszögezte, hogy „az amerikai tisztviselők nem adtak közvetlen információkat” az ukrán erőknek, az orosz védelmi minisztérium szerint az interjúból az derült ki, hogy:

Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell a DW-nek adott interjút, amelyről az European Pravda is beszámolt; a politikus cáfolta az állításokat, miszerint az orosz gazdaság nem szenved a nyugati szankciók miatt, miközben az európai fogyasztók már most is érzik a magas villanyszámla terhét.

Borrell véleménye szerint az orosz gázfogyasztás csökkentésénél jóval fontosabbak azok az erőfeszítések, amelyek célja az orosz gazdaság elszigetelése a világ többi részétől – olvasható a Pravda cikkében.

Az EU-diplomácia vezetője azt is megjegyezte, Oroszország GDP-je idén 10 százalékkal csökkent, ami „a Szovjetunió felbomlása óta a legnagyobb recesszióhoz fog vezetni”, és szerinte a közeljövőben Putyinnak választania kell majd a fegyverek és az olaj szállítása között.

Borrell az EU energiapolitikájával kapcsolatos kritikákat is visszautasította, mondván, az uniós országok felére csökkentették orosz földgáz vásárlásaikat, amióta a katonai invázió kezdetét vette Ukrajnában.

Véleménye szerint az európai gazdaságtól lehetetlen megkövetelni, hogy egyik napról a másikra hagyjanak fel a gázvásárlással, csodát ugyanis senki nem tud tenni.

Arra a kérdésre, Brüsszel miért nem vetett ki büntetővámot az orosz gázra, hogy csökkentse a Moszkvába áramló pénzösszeget, Borrell elmondta, hogy a javaslatot komolyan fontolgatták, végül azonban elvetették. Ehelyett határozott döntés született, miszerint év végétől leállítják az orosz olaj vásárlását, és most azon dolgoznak, hogy az Oroszországból érkező gázzal is ugyanezt tudják tenni.

Dmitrij Peszkov „nagyon pozitív fejleményként” vélekedett az ukrajnai Odesszából induló gabonaszállítmányról, és reményét fejezte ki, hogy mindegyik fél betartja a megállapodásokat, melyek így hatékonyan működhetnek.

„Ez egy jó lehetőség arra, hogy teszteljük az isztambuli tárgyalásokon elért megállapodásokat” – tette hozzá Peszkov, arról viszont nem tudott bővebb információkat adni, hogy mikor indul a következő hajó és összesen hány gabonaszállító indul majd útnak Odesszából.

A Sierra Leone zászlója alatt hajózó, 26 ezer tonnányi gabonával megrakott Razoni hétfőn reggel hagyta el a kikötőt. Ez volt az első ukrán gabonát szállító hajó, amely az isztambuli egyezmény alapján indult el a kikötőből. A Libanonba tartó teherhajó 15 másikhoz csatlakozik a megállapodás szerinti útvonalon.

Isztambulban július 22-én írták alá azt a dokumentumot, amelynek célja a világpiacok élelmiszer- és műtrágyaszállításának megoldása volt. Az Oroszország és ENSZ közötti memorandum értelmében az ENSZ közreműködik az orosz mezőgazdasági termékekkel és műtrágyákkal kapcsolatos szankciók feloldásában.

A dokumentum további pontjai között pedig szerepel a fekete-tengeri kikötőkből történő gabonaexport újraindítása, melyet Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ együtt felügyel a jövőben – írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség.