Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrajnai háborúval Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut, eddig ugyanis semmilyen nagyhatalom nem indított nyílt támadást egy másik állammal szemben – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban a lengyel hadsereg napja alkalmából rendezett ceremónián.

Az ukrajnai háborúra az államfő a hétfői lengyel állami ünnephez kötődő, az 1919-1920-es lengyel-bolsevik háború során a lengyelek győzelmét eldöntő varsói csata 102. évfordulójáról megemlékezve tért ki.

A Varsó egyik főterén, a Pilsudski téren rendezett központi megemlékezésen beszélve Duda úgy ítélte meg: Ukrajnában „az orosz rezsim megtört egy nagy tabut, mely kemény biztonsági határt jelentett a második világháború óta”. Kifejtette: a tabu lényege, hogy semmilyen nagyhatalom „nem támad meg frontálisan egy másik államot azért, hogy megfossza a szabadságától, a függetlenségétől, a területétől”, hogy kétségbe vonja az adott állam és nemzet létezését.

Duda kiemelte a lengyel hadsereg korszerűsítésének fontosságát is. Az erre szánt kiadások szerinte azt szolgálják, hogy Lengyelországnak „olyan képességei legyenek, amelyektől tartanának az esetleges támadók”.

A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott ütközetsorozatban Lengyelország megvédte az első világháború végén visszanyert függetlenségét, és megakadályozta az orosz kommunista forradalom Nyugatra terjedését. Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök az évforduló alkalmából a Facebook közösségi honlapon azt írta: a lengyelek Varsónál „megállították a bolsevikok előretörését Európában”.

A lengyel ünnep alkalmából Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közzétett videoüzenetében megköszönte a lengyelek segítségét az ukrajnai háború során.

Felidézte: a lengyel és az ukrán nemzet „hosszú utat tett meg, és végül történelmi megegyezésre jutottak az ukránok és a lengyelek számára legfontosabb ügyben – a szabadság ügyében”. Zelenszkij szerint „csak együtt védhetjük meg államainkat a jövő nemzedékek számára”.

Augusztus 15-én hagyományosan felidézik a varsói csata során a lengyeleknek nyújtott magyar segítséget is, azt a 80 vagonnyi lőszerszállítmányt, amely 1920. augusztus 12-én érkezett meg. Hétfőn a varsói Lazienki Királyi Parkban varsóiak tömegei tekintették meg a lengyel-magyar lovasbemutatót, amelyen a budapesti Ludovika Egyetem magyar huszárjai vettek részt a lengyel államfő lovas őrségével együtt.

A rendezvény programjában kardvívó műhely, történelmi ruha- és fegyverbemutató, valamint táncház is szerepelt. A Lazienki Királyi Park Múzeuma és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezte műsor végén a lovas díszőrség kíséretében megkoszorúzták a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, Bem József (Józef Bem) tábornok Lazienkiben álló emlékművét.

(MTI)

Dmitro Orlov, Enerhodar polgármestere szerint „napról napra nagyobb” kockázatot rejt az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai atomerőmű, amely közelében a napokban bombázás zajlott, felerősítve ezzel a lehetséges nukleáris balesettel kapcsolatos aggodalmakat.

Szombaton az ukránok ismét azt állították, orosz katonák lőttek az üzem közelében, Moszkva azonban továbbra is tagadja ezeket a vádakat. A létesítmény olyan területen fekszik, amelyet Oroszország már az invázió kezdetekor elfoglalt, az üzemeltetést azonban ukrán személyzet biztosítja.

A polgármester szerint „nukleáris terrorizmus” zajlik, ami minden pillanatban katasztrófával fenyeget, a megszállók ugyanis továbbra is terrorizálják a civil lakosságot és az erőművet, és újra és újra megsértik a tűzbiztonsági szabályokat – olvasható a News Week cikkében.

Szombaton a közösségi oldalakon felvételek kezdtek terjedni az erőmű területéről tömegesen menekülő emberekről, ahogyan hatalmas autókonvojokkal próbálják elhagyni a megszállt Enerhodart, ahol az orosz erők „nukleáris katasztrófával zsarolják a világot”.

Mindeközben az orosz tisztviselők tagadják, hogy Moszkva állna a támadás mögött; Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök múlt heti Telegram-bejegyzésében azt mondta, maga az elképzelés is „nonszensz”, ugyanakkor figyelmeztetést adott ki az európai atomerőművek esetleges balesteire is.

Volodimir Zelenszkij szombati beszédében azzal vádolta a megszállókat, hogy „rendkívül cinikus módon próbálják megfélemlíteni az embereket”, amihez a nukleáris erőművet használják eszközül.

Hozzátette, minden egyes nap, ameddig az erőmű területe orosz irányítás alatt áll, „olyannyira megnöveli a sugárveszélyt Európa számára, amire még a hidegháború idején a konfrontáció tetőpontján sem volt példa”.

Az orosz hadsereg továbbra sem tud igazán mit kezdeni Ukrajnával, különösen Luhanszk megye bevétele óta: az ukrán hadsereg hasznos nehéztüzérségi fegyvereket kapott, miközben az oroszok láthatóan fáradni kezdtek.

Ennek ellenére az invázió nem áll meg, Vlagyimir Putyin parancsba adta mindenkinek, hogy Ukrajnát márpedig el kell foglalni – minimum a Donyec-medencét. Ez nem jelenti azt azonban, ha nem járnak az oroszok sikerrel Ukrajnában, akkor ott megállnak.

Nagyon sokan spekulálták már korábban, hogy amennyiben hipotetikusan győzelmet arat az orosz hadsereg Ukrajnában, Vlagyimir Putyin következő célja Moldova lesz. Juri Felsitinszkij történész és Oroszország-szakértő pedig ezzel maximálisan egyetért:

Felstinszkij szerint Putyin soha nem fog megelégedni azzal, hogy bebiztosítja a szakadár donbasszi területek irányítását vagy azokét, amelyeket jelenleg az uralmuk alatt tartanak az oroszok. A történész úgy véli, erre már meg is indultak az előkészületek:

Nem véletlen, hogy 2014-ben kezdték el ezt kiosztani a helyi oroszoknak, ekkor szállták meg ugyanis a Krím-félsziget területét is, valamint robbantották ki a szakadárháborút Donyeck és Luhanszk területén.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere hétfőn lesújtó hírekkel érkezett: kijelentette, hogy az ukrán főváros nagyon kemény tél elé néz a gázhiány miatt, hozzátéve, hogy nem is akarja azzal nyugtatni a lakosokat, hogy „minden rendben lesz”, mert ez jelenleg sajnos egyáltalán nem igaz.

Klicsko megosztotta, hogy bár a fővárosban élők számára biztosan lesz gáz, és nem is fog drágulni, figyelmeztetett, a lakosoknak fel kell készülniük a különböző forgatókönyvekre még a tél beállta előtt.

A Guardian a Babelnek adott interjúja nyomán azt írja, Klicsko kijelentette, komoly aggodalomra ad okot, hogy még mindig tart a háború, ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy a konfliktus közepette terrorcselekményeket hajtanak végre Ukrajna ellen, nevezetesen támadásokat intéznek az ukrán benzinkutak ellen.

Erre felkészülve pedig minden lehetséges forgatókönyvet figyelembe vesznek és alaposan kielemeznek: már vásároltak generátorokat és üzemanyagot is a generátorok működtetésére, melyeket elsősorban a kórházakba, óvodákba, illetve iskolákba fognak telepíteni.

Közlése szerint mindent megtesznek azért, hogy minden ukrán házat melegen tartsanak. Arra kérte a kijevi lakosokat, hogy készítsenek elő meleg takarókat otthonaikban, valamint meleg ruhákat, s készüljenek fel arra, hogy a hőmérséklet a szokásosnál jóval alacsonyabb, akár 18-19 fok környékén lesz télen.