Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij az UATV felületén üzent népének, amelyben elmondta, meglehetősen sűrűnek ígérkezik auguszus második fele, ugyanis számos tárgyalás és találkozó várható, megrendezésre kerül a Krími Platform, valamint Ukrajna újabb felhívásokat tervez intézni a külföldi közösségek felé.

Bár a globális politikában ilyenkor kis szünet áll be, az elnök nem pihen meg; a napokban bővíti Ukrajna kapcsolatait az afrikai államokkal és a latin-amerikai régióval, és sor kerül a Kijevbe érkezett külföldi nagykövetek megbízóleveleinek átadására is.

Oroszország ellen új szankciók készülnek, amelyek célja, hogy a „terrorista állam” polgárai is érezzék a felelősséget a történtekért; az orosz útlevéllel rendelkezők európai vízumkorlátozásairól szóló vita egyre nagyobb méreteket ölt, újabb államok és politikusok csatlakoznak hozzá.

Zelenszkij elnök háláját fejezte ki a hírszerzők, bűnüldöző tisztek, újságírók és mindenki más felé, akik részt vesznek az adatgyűjtésben, ami lehetővé teszi annak megállapítását, kik azok, akik közvetlenül felelősök az ukrán nép ellen elkövetett kínzásokért, terrorét, az úgynevezett szűrésért, deportálásért és fosztogatásért.

Az ukrán parlament rövidesen dönt a hadiállapot meghosszabbításáról és az általános mozgósításról, ami Zelenszkij szerint „nyilvánvaló döntés, nyilvánvaló okból”.

Hozzátette, Ukrajna mindig is békére vágyott, és számos tárgyalási formát bevetett már annak érdekében, hogy a háború véget érjen, Oroszország azonban még mindig hisz a terrorban, továbbra is propaganda-illúzióinak szorításában él, és azt reméli, hogy zsarolással elérheti a céljait.

Ukrajnának ezért minden szinten és minden fronton harcolnia kell, és amennyire csak lehet, meg kell erősítenie államát és meg kell őriznie az egységét, miközben megpróbál minél több országot bevonzani a „háborúellenes koalícióba”.

A Wall Street Journal állításai, miszerint Oroszország áramot lop a zaporozsjei atomerőműből, az ok-okozati összefüggések meglátásának hiányát mutatják – közölte az orosz külügyminisztérium.

A minisztérium rámutatott a Wall Street Journal cikkére, amely elemzőkre hivatkozva azt állította, hogy Moszkva megpróbálja „átirányítani az áramot a megszállt területekre, Oroszországba, sőt exportpiacokra is, ahol az áram ára ezáltal megugrik”.  

„A vad következtetés az, hogy az ilyen »kisajátítás« Oroszország részéről ráadásul destabilizálja az energiapiacokat. Elég egy gyors pillantást vetni a cikkre, hogy megértsük, a szerzők egyáltalán nem látják az ok-okozati összefüggéseket” – áll a közleményben.

Az orosz külügyminisztérium megjegyezte, hogy Kijev volt az, amely folyamatosan lőtte az erőmű területét, és ezzel az egész európai kontinenst nukleáris katasztrófa veszélyének tette ki. 

„A következtetés egyértelmű: az energetikai infrastruktúra lerombolásával a kijevi rezsim Washington cinkosságával Európa több millió lakosát teszi ki egy nukleáris katasztrófa veszélyének. De a Wall Street Journal, amely több ezer kilométerre található a veszélyeztetett régiótól, nyilvánvalóan nem érdekelt ebben” – tette hozzá a közlemény.

Az Energodar városában található zaporozsjei atomerőművet orosz csapatok ellenőrzik. Az ukrán hadsereg az elmúlt napokban sorozatos támadásokat hajtott végre a létesítmény ellen, amelyekben elsősorban drónok, nehéztüzérség és több rakétavetők vettek részt. A legtöbb támadást a légvédelem visszaverte, de néhány infrastrukturális létesítményt és a nukleáris hulladéktároló területét találat érte – írja a TASZSZ. 

Az ukrán védelmi miniszter közölte, hogy egyetlen egyet sem vesztettek el azokból a HIMARS rakétavetőkből, amelyeket az Egyesült Államok bocsátott a rendelkezésükre az oroszok elleni háborúban. 

A The Guardian megjegyezi, hogy a konfliktus kezdete óta Ukrajna legalább 20 darabot kapott az amerikai gyártmányú egységekből, és az orosz lőszerraktárak, parancsnoki állások és légvédelmi állások támadására használta őket.

A HIMARS a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszer rövidítése. Oroszország azt állította, többször is, hogy ezen rendszerek nagy részét már megsemmisítették, de az ukránok teljesen mást mondanak. 

A Voice of America ukrán nyelvű csatornának nyilatkozva Olekszij Reznyikov azt mondta, hogy Ukrajna még mindig rendelkezik az összes kapott rendszerrel. Az állítást később az ország védelmi minisztériumának hivatalos Twitter-fiókján is megerősítették.

Ismét jelentős ukrán veszteségekről és dezertálásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. Igor Konasenkov közölte: az ukrán fegyveres erők súlyos veszteségeket szenvedtek el emberben és haditechnikában az elmúlt napon, aminek hatására sok katona dezertált Szoledarnál és Marjinkánál.

A tábornok mások mellett kilenc vezetési pont, valamint számos fegyver- és üzemanyagraktár elpusztításáról számolt be. Közölte: egy lőszerraktárára mért precíziós csapással több mint háromezer 122 milliméteres tüzérségi lövedéket semmisítettek meg.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 148 helikoptert, 1747 drónt, 365 légvédelmi rakétarendszert, 4334 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 799 rakétasorozatvetőt, 3310 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4922 speciális katonai járművet veszíttettek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy a Krímben felszámolta a Hizb ut-Tahrír al-Iszlami nemzetközi terrorszervezet hatfős, állítása szerint Ukrajnából irányított sejtjének tevékenységét Dzsankoj és Jalta városban.

A tájékoztatás szerint a letartóztatott gyanúsítottak terrorista ideológiát terjesztettek és oroszországi muszlimokat toboroztak. A közlemény az akciót nem hozta összefüggésbe a Dzsankoji járásban található egyik orosz lőszerraktár keddi felrobbantásával. A katonai cselekményekre vonatkozó állítások valódiságát független forrásból nem lehet ellenőrizni.

(MTI)