Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ukrajnának vissza kell szereznie a Krím félszigetet, Oroszországot ki kell szorítani az összes megszállt területről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerda hajnalban a délkelet-lengyelországi Przemyslben, miután visszatért kijevi látogatásáról.

A przemysli vasúti pályaudvaron megtartott sajtóértekezleten Duda beszámolt a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés második csúcstalálkozójáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt vett részt Kijevben, és amelyhez  – mint Duda elmondta – online formában több ország vezetője is csatlakozott.

„A Krímet vissza kell adni Ukrajnának, Oroszország sérti a nemzetközi jogot, brutális, minden elvet sértő orosz támadásról van szó” – hangsúlyozta a lengyel elnök a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt félsziget, valamint az ukrajnai háború jelenlegi, február 24-én megkezdődött szakasza kapcsán.

A háborúnak Duda szerint azzal kell befejeződnie, hogy „Oroszországot kiszorítják az összes megszállt területről, Ukrajna pedig újból normálisan működik a nemzetközileg elismert határain belül”.

„Csak ez garantálja a jövőben a békét” – tette hozzá az államfő. Aláhúzta: Ukrajnának nemcsak humanitárius segítségre van szüksége, hanem „katonai erőre is, felszerelésre, amely lehetővé teszi az ország hatékony védelmét”. Felszólította a nemzetközi közösséget az ilyen felszerelés további szállítására. „Ez a tegnapi csúcstalálkozónak is az üzenete” – mondta.

Hangsúlyozta: Ukrajnának a legkorszerűbb, hosszú hatótávolságú fegyverekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik azon orosz tűzérségi pozíciók elérését, amelyekről Ukrajnát támadják. Duda szerint a legnagyobb katonai támogatást az Egyesült Államok nyújtja Ukrajnának, Lengyelország e tekintetben a második helyet foglal el.

(MTI)

A Die Welt német napilap információi alapján a The New Voice of Ukraine arról számolt be, hogy Olaf Scholz közölte Vlagyimir Putyinnal az invázió előtt, hogy Ukrajna még legalább 30 évig biztosan nem lesz a NATO tagja.

A német napilap felidézte, hogy hiába próbálta Scholz nyugtatni Putyint és hangsúlyozni, hogy semmi realitása nincs Ukrajna NATO-tagságának az előttünk álló évtizedekben, az orosz vezetőnek abszurd elképzelései voltak.

A Welt szerint például Putyin arról beszélt a német kancellárnak, hogy Fehéroroszországnak és Ukrajnának nem kellene külön államként működnie, hanem egybe kellene őket olvasztani – ez pedig kifejezetten meglepte Scholzot.

Olaf Scholz azt is hangsúlyozta, hogy a NATO sosem jelentett fenyegetést Oroszország számára, ez pusztán egy védelmi szövetség, Moszkva ellen nem voltak támadó jellegű szándékaik, hiába állítja az ellenkezőjét a Kreml.

Az orosz kormány és személyesen Vlagyimir Putyin is arra hivatkozva indított inváziót, hogy a Donyec-medencében népirtás zajlik és egyébként is nemzetbiztonsági kockázatot jelent számukra Ukrajna.

Erre a történetre azonban Oroszország tényleges népirtással válaszolt, elég csak megnézni a mariupoli, a bucsai vagy irpinyi eseményeket. A háború immáron féléve zajlik, de igazán még mindig nem sikerült megfejteni, mi a valós oka.

Oroszország a kezdetektől azt mondja, hogy Ukrajna szándékosan lövi az atomerőművet, amivel atomkatasztrófát idézhetnek elő. Az oroszok szerint ezeket a támadásokat nyugati fegyverekkel abszolválják, de eddig nem tudtak súlyos kárt tenni az objektumban.

Az orosz erők nem tudják garantálni, hogy minden ilyen támadást ki tudnak védeni, addig az ukránok mindent tagadnak. Ha azonban mégis bebizonyosodna, hogy Ukrajna áll a támadások mögött, az felvetne pár kérdést, a fegyverszállítások kapcsán is.

Oroszország kapcsolatban áll az ENSZ Biztonsági Tanácsával és Közgyűlésével. Sőt, már meg is osztották velük azokat a fényképes bizonyítékokat, melyek bizonyíthatják az ukránok támadásait az atomerőművel szemben.

Erről Vaszilij Nebenzja orosz állandó ENSZ-képviselő számolt be a TASZSZ hasábjain. Ahogyan a tisztviselő fogalmazott, van egy fényképes gyűjteményük a bizonyítékokról, amiket már elemezés alá vonhattak az ENSZ-nél.

Az ülést Oroszország kezdeményezte az atomerőmű körül kialakult helyzet miatt, és több fotót is bemutattak. Az oroszok szerint augusztus 22-én például dróncsapást hajtottak végre az ukránok a 2-es számú laborépület ellen. Emellett az Energodarban lévő hőerőművet amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékkel lőtték. Az előzetes információk szerint egy civil életét vesztette a támadásban, egy pedig megsérült.