Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a CNN-nek adott szerdai interjújában elmondta, a Krímnek ismét ukrán területté kell válnia, ha Oroszország és Ukrajna között megfelelő megállapodás születik.

A TRT török televízió szerint kifejtette, hogy a Krím orosz annektálása nem törvényes, Törökország álláspontja pedig 2014 óta nem változott ebben a kérdésben, ezért „minden megkötendő megállapodásnak ez legyen az alapja”.

A Krím és Szevasztopol 2014. március 11-én fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, néhány nappal később, március 16-án pedig népszavazást tartottak, amely során a krímiek 96,77 százaléka, valamint a szevasztopoli szavazók 95,6 százaléka támogatta a terület Oroszországhoz csatolását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. március 18-án írta alá az újraegyesítési szerződéseket, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió azonban azóta sem hajlandó elismerni a Krím függetlenségét, illetve a félsziget Oroszországhoz tartozását – olvasható a TASS cikkében.

Eközben Recep Tayyiip Erdogan török vezető is kijelentette kedden, hogy „a Krím visszaadása Ukrajnának – amely az ország elválaszthatatlan része – a nemzetközi jog alapvető követelménye”.

Szergej Lejbgrád Izraelbe menekült orosz költő és újságíró szerint a náci rezsimhez hasonlóan csak azok tudnak megmenekülni az orosz rezsim miatti kollektív bűnösség alól, akik aktívan ellenállnak Putyinnal szemben.

Lejbgrád a Szabad Európa Rádióhoz tartozó Idelrealnak nyilatkozva kiemelte, hogy még azok is, akik egyébként kritikusak a fasiszta Putyin-rezsim akcióival szemben, a kollektív bűnösség alá fognak esni, mint azok a németek, akik nem rajongtak a nácikért, de nem ellenálltak.

A költő szerint azok, akik támogatják a Putyin-rendszer egyes intézkedéseit, viszont nem vállalnak felelősséget azokért a lépésekért, amiket tesz és negatívan hatnak, átverik magukat. Hozzátette: Putyin pont ezeket a támogatásmorzsákat használja, hogy újabb elnyomó lépéseket tegyen.

Erre példaként azt hozta fel, hogy sokan támogatták Oroszországban, amikor a hadsereg illegálisan annektálta a Krím-félszigetet Ukrajnától és az Orosz Föderációhoz csatolta – Lejbgrád szerint Putyin ezen felbátorodva kezdett újabb agressziókba.

A költő szerint Oroszországban már az első csecsen háború idején „megjelentek a fasizmus első jelei”, ami szerinte úgy nyilvánult meg, hogy emberek nem kis csoportja gondolta azt, hogy amit Csecsenföldön tesznek, az a szabadságért és a liberális eszmékért történik.

Mint mondta, a 2000 utáni időszakot tökéletesen megmutatta, ezeknek az embereknek mennyire nem volt igaza és rá kellett jönniük, hogy egy „bűnöző, fasiszta terrorállamban” élnek, amely diktatórikus jellegű.

Lejbgrád a kollektív bűnösségre ismét kitérve kihangsúlyozta, hogy ez egy létező dolog és senki nem tud mit tenni ezzel. A kollektív felelősség volt az, amit a náci németekkel és a japánokkal szemben is alkalmaztak, ez elkerülhetetlen diagnózis lesz, mert nem lehet megkülönböztetni, ki bűnös és ki nem.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert nemrégiben arról kérdezték, véleménye szerint az orosz-ukrán háború idővel patthelyzetbe fog-e kerülni, amelynek kapcsán annyit mondott, hogy a „legrosszabb forgatókönyvet” már magunk mögött hagytuk.

Állítása szerint az összes csatamezőt „stabilizálják” Ukrajnában, az egységek körében pedig némi áthelyezést hajtanak végre, miközben számos elrettentő eszközt vetnek be, ez pedig arra utal, hogy az ország a háború „új szakaszának” küszöbén áll.

Kifejtette, hogy ez azt jelenti, Ukrajna más irányba fogja elindítani az ellentámadó hadjáratát, azonban továbbra is az egyik legnagyobb veszélyforrásnak tartja a nemzetközi közösségben tapasztalt „fáradtság szindrómát” – írta a CNN.