Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Olekszandr Sztaruh megyei kormányzó tájékoztatása szerint megvitatták a lakosság riasztásának megszervezésével kapcsolatos részleteket, kijelölték a kommunikációs csatornákat és a gyülekezési helyeket evakuálás esetén.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy csütörtökön – Kijev szerint az oroszok támadásai következtében – fennállása alatt most először teljesen lekapcsolódott a zaporizzsjai atomerőmű az elektromos hálózatról.

Sztareuh a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról is hírt adott, hogy a Zaporizzsja megyében lévő Orihiv várost lőtte csütörtökön az orosz tüzérség. Az ágyúzásban egy 17 éves fiú meghalt és egy 66 éves nő súlyos sérülésekkel kórházba került. Orihivben és környékén több tucat lakóházban keletkeztek károk.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a déli Herszon megyében lévő – orosz megszállás alatti – Nova Kahovka településen.

A parancsokság közlése szerint hét orosz katona halt meg, és megsemmisült még egy orosz önjáró tüzérségi fegyver is. A közlés szerint az ukrán erők folyamatos támadásai miatt a városnál lévő hidat az orosz csapatok „nem merik használni, illetve kijavítani”.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 45 850 orosz katona vesztette életét Ukrajnában.

MTI

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a ZDF német tévécsatornának adott legutóbbi interjújában arra utalt, továbbra is a kellő támogatásban kell részesíteni Ukrajnát, amelynek árát Európa fogja megfizetni, ez pedig nem lesz könnyű.

Elmondása szerint a Krími Platformon való részvételekor egyértelművé vált számára, hogy a jelen lévő összes vezető üzenete egy dolgot jelent, azaz továbbra is a háború által sújtott ország mögött állnak, amíg csak szükség van rá.

Stoltenberg kiemelte, miszerint a szövetségesek mind elkötelezettek abban, hogy továbbra is folytassák az ország támogatását, amelynek „nem lehet alternatívája”, így az a legjobb, ha katonai, pénzügyi, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtunk Kijevnek.

Véleménye szerint ez évekig is eltarthat, amelynek következményeit az iparban és a katonai szférában is érezzük majd, emellett az a veszély is fennáll, hogy nehéz tél áll előttünk, többek között a szankciók miatt is – derül ki a TASS beszámolójából.

Hangsúlyozta, Oroszország hatalmaskodásának véget kell vetni, hiszen fegyverként használja az energiát, az eljövendő nehézségek megoldásához pedig arra van szükség, hogy a termelést növeljék, valamint biztosítsák, hogy nem kerül sor a háború eszkalációjára.

A legújabb szankciós ötlet, hogy minden orosz állampolgárra beutazási tilalmat vessenek ki az Európai Unióban az uniós vízum megvonásával, ám ez egyelőre nem élvez elsöprő támogatást több tagállamban sem.

Az egyik ilyen állam Magyarország, amelynek kormányát már a háború előtt is túlzott oroszbarátsággal vádoltak, a háború óta pedig szintén előkerültek ezek a vádak, különösen az uniós szankciókkal összefüggésben.

Kezdetben még a magyar kormány valamennyire szankcióba beleegyezett, ám a részleges olajembargó töréspont volt: Magyarország végül az alól felmentést kapott, azóta viszont szinte semmibe nem egyezett bele Budapest, ami az oroszokat büntetné.

Nem mellesleg Orbán Viktor és a kormány többi prominens tagja is kijelentette, véleményük szerint nem megoldás Oroszország szankcionálása, ezért sem lehet véletlen, hogy az Európai Unió azóta nem tudott keresztülvinni jelentősebb szankciócsomagot.

Az Észtország által kezdeményezett vízumtilalom is a magyar kormány ellenkezésébe ütközik, pedig az észt ERR hírügynökség beszámolója szerint Urmas Reinsalu észt külügyminiszter telefonon is felhívta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert.

Szijjártó végül egyértelmű választ adott, Magyarország nem támogatja az oroszokra kivetendő beutazási tilalmat – legalábbis egyelőre. A magyar külügyminiszter ezt Facebook-bejegyzésben is megerősítette, hogy a németek álláspontját támogatjuk.

Szijjártó természetesen felmondta a „szokásost” is, miszerint egyetértenek abban, hogy minél hamarabb véget kell vetni a háborúnak, de erre nem szankció a megoldás és nem a magyar emberekkel fogják megfizettetni a háború árát.

Reinslau ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az agresszor oroszokat mindenképpen meg kell büntetni és abban reménykedik, hogy összeurópai támogatást fog tudni szerezni a beutazási korlátozásokra vonatkozóan.

Az észt külügyminiszter elmondta, hogy az Oroszország határában lévő országok, úgymint Litvánia és Észtország szinte biztosan be fogják vezetni a tilalmat, de Németországot és az Európai Unió cseh soros elnökségét is meg akarja győzni.