Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.12.29 - 09:52
Ukrán hírszerzési vezető: a harcok holtponton vannak, egyik fél sem képes előretörni

Elmondása szerint Moszkva zsákutcába került, azonban Kijev képtelen „minden irányban átfogóan legyőzni” az ellenséget, amíg fegyverekre vár.

A Kyiv Independent beszámolója alapján az Institute for the Study of War (ISW) legutóbbi jelentésében arról írt, hogy orosz források szerint az elmúlt napokban meglehetősen lelassult az előrenyomulásuk üteme Bahmutban és környékén.

Sőt, az amerikai elemzőintézet úgy értékelte, hogy az orosz csapatok novemberben és decemberben kevesebb előrehaladást értek el a kelet-ukrajnai város és térségében, mint októberben, s Kirilo Budanov is hasonló állásponton van, bár ő ezt az egész országra kiterjesztette.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője nemrégiben arról nyilatkozott, miszerint az ukrajnai harcok holtponton vannak, mivel sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes jelentős előretörésre – írta a The Guardian.

„A helyzet egyszerűen megrekedt egy ponton, és nem mozdul”

– mondta.

Véleménye szerint Moszkva zsákutcába került, azonban Kijev képtelen „minden irányban átfogóan legyőzni” az ellenséget, amíg fegyverekre vár, vagyis a dolgok meglehetősen elakadtak ebből a szempontból.

Tovább
2022.12.29 - 07:12
Az USA jelezte, nem fog közvetlenül harcolni Oroszországgal

Emellett az USA azt is egyértelművé tette, szakembereket sem küld Ukrajnába a Patriot légelhárító rendszer működtetése miatt.

Diplomáciai csatornákon jelezte az Egyesült Államok, hogy nem kíván és nem fog közvetlenül harcolni Oroszországgal, és nem küld katonai szakembereket Ukrajnába a Patriot légelhárító rendszerrel együtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerdai Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.

Elmondta, hogy a washingtoni orosz nagykövetség a megmaradt csatornákon érdeklődött afelől, hogy vajon a Patriot-ütegek Kijevnek történő átadásáról szóló döntés azt jelenti-e, hogy amerikai szakemberek lesznek jelen Ukrajnában?

„Elég részletesen elmagyarázták nekünk, hogy ezt nem tervezik, pontosan azért, mert az amerikaiak nem akarnak és nem is fognak közvetlenül háborúzni Oroszország ellen” – mondta Lavrov.

Hónapokba telhet, míg a Patriot üzemelni fog Ukrajnában

A miniszter azt is hozzátette, hogy az amerikai fél állítása szerint az ukrajnai Patriot-üteg üzembe helyezése néhány hónapig is eltart majd, amíg az ukrán hadsereg elsajátítja a technológiát.

Az orosz diplomácia vezetője szerint több száz amerikai katona tartózkodik jelenleg Ukrajnában, a jelenlét már a 2014-es „államcsíny” előtt elkezdődött, a katonai attasé hivatala pedig közvetlen tanácsadást, „sőt talán annál többet is” nyújt Kijevnek. Azt mondta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai legalább egy emeletet elfoglaltak az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU).

„Ellenünk a kollektív Nyugat harcol, élén az atomhatalom Egyesült Államokkal. Ezt a háborút már elég régen az Egyesült Államok által (2014-ben) megrendezett ukrajnai államcsíny nyomán meghirdették ellenünk” – hangoztatta.

Megint szóba került a harmadik világháború

Logikátlannak ítélte meg Joe Biden amerikai elnök kijelentéseit, aki egyszer arról beszél, hogy Ukrajnának győznie kell a harmadik világháború elkerülése érdekében, máskor meg arról, hogy az Egyesült Államok nem fog közvetlenül Oroszország ellen harcolni, különben harmadik világháború lesz.

Kifogásolta, hogy a két országnak nincs csatornája párbeszédre. Jónak és hasznosnak nevezte, hogy a vezérkari főnök és a védelmi miniszterek olykor beszélnek egymással, de ez szerinte csak arra korlátozódik, hogy óvatosnak kell lenni.

Lavrov arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben több informális ajánlatot tett az orosz félnek találkozók megtartására, amelyekre Moszkva pozitívan reagált, de ezek a kezdeményezések egy kivételével nem jártak eredménnyel.

A kétoldalú párbeszédet nem Moszkva szakította meg

Az egyetlen kivétel, mint mondta, William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójának november 14-i ankarai találkozója volt. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kétoldalú párbeszédet nem Moszkva szakította meg, és hangsúlyozta, hogy nem is fogja kérni a folytatását, mert ezt nem tartozik a hagyományai közé.

A tavasszal megszakadt orosz-ukrán egyezkedésre hivatkozva azt állította, Washington nem engedi Kijevet béketárgyalásokat folytatni Moszkvával, azt remélve, hogy Ukrajna annyira kimerítheti Oroszországot, amennyire az az Egyesült Államoknak megfelel. Vlagyimir Putyin orosz elnökre hivatkozva azt mondta, hogy közben Moszkvát szokták azzal vádolni, hogy nem hajlandó tárgyalni, nincsenek komoly javaslatok.

Az Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítmányokkal kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hivatásos katonáknak van tervük ennek megállítására. Az amerikai álláspont „nagyon komoly módosulásának” nevezte a Pentagon egy névtelenül nyilatkozó illetékesének azt a kijelentését, miszerint az Egyesült Államok nem tilthatja meg az ukrán fegyveres erőknek, hogy a Krím támadásával próbálkozzanak. „Sokatmondó” megnyilvánulásnak nevezte, hogy miközben a kongresszusban a katonai költségvetésből ki akarják zárni az ukrán Azov ezred támogatását, az amerikai védelmi minisztérium ennek az ellenkezőjére törekszik.

Oroszország tovább fogja erősíteni ukrajnai hadseregcsoportját

A miniszter közvetlenül az ukrajnai konfliktusról szólva azt mondta, hogy az orosz fél nem bocsátkozik feltűnő spontán támadó akciókba, az ukrántól eltérően, amely szerinte rendszerint nem számol a veszteségekkel, csak azért, hogy „itt és ma” médiahatást érjen el, hogy a Nyugat továbbra is „az igazi demokrácia képviselőjeként” dicsérje a jelenlegi kijevi vezetést. Közölte, hogy Oroszország tovább fogja erősíteni ukrajnai hadseregcsoportját, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek lehetővé teszik számára, „hogy a közeljövőben sokkal hatékonyabban működjön ezeken a területeken”.

„Szeretnénk mihamarabb lezárni ezt a helyzetet, lezárni ezt a háborút, amelyet a Nyugat készített elő, és amelyet végül Ukrajnán keresztül szabadított ránk, de számunkra a katonák élete, a harci övezetben maradt civilek élete az elsődleges” – fogalmazott Lavrov.

Ismételten elmondta, hogy Oroszország biztosítani akarja az ukrajnai „különleges hadművelet” céljainak elérését. Prioritásnak nevezte Oroszország négy „új” – Ukrajnától elcsatolt – régiójának megszabadítását az „elnácítás” veszélyétől. A legfontosabb célok között nevezte annak megakadályozását is, hogy Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek alakuljanak ki és maradjanak fenn Ukrajna területén. Lavrov egyébként szerdán telefonon köszönetet mondott szaúdi hivatali partnerének, Fajszál bin Farhan asz-Szaúdnak az ukrajnai kiútkereséshez való hozzájárulásához.

(MTI)

Tovább
2022.12.28 - 23:40
A bolgár elnök nem ért egyet az Ukrajnának nyújtandó katonai segély elküldésével

Elmondása szerint a „háborús uszítók” elsöprő többséggel döntöttek erről a parlamentben, hozzátéve, hogy a csomag nem tartalmaz repülőgépeket, légvédelmi rendszereket és harckocsikat sem.

A karpat.in.ua szerint a bolgár parlamenti képviselők még december elején szavazták meg, hogy katonai segélyt küldjenek Ukrajnának, s bár a fegyverek listája titkos, annyi kiderült, hogy Szófia elsősorban könnyűfegyvereket és lőszereket fog eljuttatni az országnak.

Ez azonban határozottan ellentétes volt Rumen Radev bolgár elnök álláspontjával, aki nemrégiben hangot is adott az ezzel kapcsolatos ellenérzéseinek, amely elsősorban az intézkedést támogató politikusoknak szólt.

„Sajnos, a parlamentben a háborús uszítók elsöprő többséggel döntöttek az Ukrajnának nyújtott katonai segítségről”

– mondta.

Majd Radev hozzátette azt is, miszerint a csomag nem tartalmaz repülőgépeket, légvédelmi rendszereket vagy harckocsikat, ugyanis ez gyengítené a bolgár fegyveres erőket – derül ki a Sky News beszámolójából.

Az MTI szerint májusban is felmerült, hogy Bulgária katonai segélyt küldhetne Ukrajnának, azonban a szocialisták ezt megakadályozták, mondván, az országnak inkább közvetítő szerepet kellene játszania a békés rendezés érdekében.

Tovább
2022.12.28 - 22:24
Új épület kerül a mariupoli színház helyére, a munkagépek folyamatosan dolgoznak

A helyszínen készült drónfelvételeken az volt látható, amint egy kotrógép és egy sárga buldózer folyamatosan munkálkodik, miközben vastag porfelhő száll a levegőben.

Mariupol kulturális szívének, a Dráma Színháznak a helyén már csak romok vannak, miután az orosz erők hónapokkal ezelőtt szinte teljesen elpusztították, a rakétatámadás következtében pedig több száz civil vesztette életét.

A város polgármesterének egykori tanácsadója, Petro Andrjuscsenko korábban azt állította, miszerint az intézmény március 16-i bombázása annak ellenére történt, hogy légoltalmi óvóhelyként használták, mellette pedig jól látható betűkkel a „Gyermekek” feliratot festették fel.

Tegnap pedig azt írta a Telegramon, hogy a megszállók nemrégiben lerombolták az épület felét, amelynek „két nap múlva már fizikai emléke sem lesz”, majd Oroszország közölte, hogy új épületet fognak emelni a régi helyén, ám egyéb részlet nem derült ki.

A Reuters riporterei szombaton látogattak el az orosz megszállás alatt lévő Mariupolba, s ezt követően megerősítették, hogy a hatóságok jelenleg is bontási munkálatokat végeznek a színház darabokra zúzott hátsó részénél, miközben eltakarítják a törmeléket – közölte a Sky News.

A helyszínen készült drónfelvételeken az volt látható, amint egy kotrógép és egy sárga buldózer folyamatosan munkálkodik, miközben vastag porfelhő száll a levegőben, az építmény köré pedig fehér paravánokat emeltek.

Tovább
2022.12.28 - 19:50
Idáig csaknem 7 ezer civil halt meg a háború alatt Ukrajnában

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága december 26-ig 17 831 áldozatot regisztrált, ebből 6884 halálos áldozatot. Figyelmeztetett azonban arra, hogy „a tényleges számok ennél jóval magasabbak lehetnek, mivel az egyes helyszínekről, ahol intenzív ellenségeskedések folytak, késve érkeznek az információk, és sok jelentés még megerősítésre vár”.

A halálos áldozatok és sebesültek több mint felét a donyecki és luhanszki régióban jegyezték fel – ahol 4052 ember halt meg és 5643 sebesült meg – közölték. A valós számok ennél vélhetően jóval magasabbak többek között Mariupol és Izyum városában is – írja a Sky News.

A főbizottság szerint „a regisztrált polgári áldozatok többségét a nagy területre ható robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérségből, többszörös rakétakilövő rendszerekből, rakétákból és légicsapásokból származó csapásokat”.