Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, január 1-től lép életbe Vlagyimir Putyin elnöki rendelete, melynek értelmében az orosz katonai állomány névleges létszámát 137 ezer fővel, a jelenlegi 1.013.628 főről összesen 1.150.628 főre emeli, az orosz fegyveres erők összlétszámát pedig 2,04 millió főre növeli.

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) agytröszt úgy véli, hogy Oroszország ezzel a rendelettel igyekszik behozni az ukrajnai veszteségeket, és megpróbálnak további erőket felsorakoztatni az ukrajnai „különleges katonai művelet” fenntartásához.

Az ISW szerint azonban Putyin képtelen lesz a közeljövőben jelentősen növelni az orosz haderőt, meglátásuk szerint ugyanis a most bejelentett számok még mindig elérhetetlenek, maga a bejelentés pedig arra utal, hogy Putyin továbbra sem kíván teljes mozgósítást elrendelni.

Az agytröszt úgy véli, a Kreml nagy valószínűséggel nem lesz képes elegendő katonát verbuválni ahhoz, hogy elérje az 1,15 millió fős létszámot, ahogyan azt Putyin rendelete előírja. Ezt pedig azt is bizonyítja, hogy az orosz-ukrán háború előtt mindössze 850 ezer aktív szolgálatot teljesítő katonával rendelkeztek, ami már akkor is jóval elmaradt a több mint egymilliós összlétszámtól.

Wesley Clark, a NATO korábbi stratégiai parancsnoka, aki korábban a szervezet koszovói hadjáratát vezette kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin a legsúlyosabb bűncselekményekben, köztük etnikai tisztogatásban bűnös.

Clark meglátása szerint éppen ezért semmi értelme az Oroszországgal való tárgyalásnak és nem is szabad velük tárgyalni – idézte az Universul. Clark kifejtette, hogy ez a második világháború óta a legsúlyosabb népirtás, ami Európában történik:

Clark kiemelte, hogy az ukránok 93 százaléka hisz abban, hogy Oroszországot előbb ki kell zavarni a megszállt területekről, beleértve a Krím-félszigetet is, ugyanis az ukránok vissza akarják kapni az országukat:

Clark hozzátette, hogy jelenleg is több tízezer elrabolt gyermek van az oroszok karmai között, ráadásul sokuknak a szüleit is meggyilkolták. Ebben is nagy szerepet játszanak a szűrőtáborok, amik sok esetben a régi Gulagokat idézik:

Clark kijelentette, hogy bár a háború tényleg megér számtalan kritikát, Vlagyimir Putyint továbbra is egy eszes és tapasztalt vezetőnek tartja, aki továbbra is gyakori kapcsolatban van a világ egyes kormányaival annak ellenére, hogy tömeggyilkosságot folytat.

Fontos, hogy olyan megoldást találjunk az orosz vízumtilalom kérdésére, amely mindenki aggályait figyelembe veszi, ugyanakkor nem volna szabad mindenért az orosz embereket felelősségre vonni – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel közösen megtartott pénteki sajtótájékoztatóján Koppenhágában.

Baerbock szerint fontos, hogy szem előtt tartsuk: „a jelenlegi brutális háborús helyzetben nem mondhatunk le örökre az Oroszországban élő 140 millió emberről”. A német külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során több nézőpontból is megvizsgálják a kérdést, szerinte ugyanis nem tagadhatják meg a beutazási engedélyt olyan újságíróktól vagy kutatóktól, akik egyébként veszélyeztetve vannak Oroszországban.

Beszámolt arról, hogy az ukrajnai háború kezdete óta valamivel csökkent az orosz turisták száma Németországban, ugyanakkor elismerte, hogy egészen más helyzetben vannak azok az országok, amelyeket csak egy határ választ el Oroszországtól.

A dán diplomácia vezetője azonban határozottabb álláspontot képviselt a kérdésben. Jeppe Kofod a sajtótájékoztatón azt mondta, „nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok saját országukban a saját szabadságukért küzdenek.

Kofod német kollégáját megerősítve ugyancsak egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte „határozottan jelezné (Vlagyimir) Putyinnak (orosz elnök) és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot”. Hozzátette: Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.

Az Oroszországgal határos Lettország, Észtország és Litvánia, de Csehország is már korlátozásokat vezetett be az orosz turisták vízumkérelmeire. Finnország – amelynek Oroszországgal közös határa mintegy 1340 kilométer hosszú – szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, de Lengyelország sem idegenkedik ettől.

Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy „ez Putyin háborúja, nem az orosz embereké”. A kancellár, mint mondta, emiatt „nagyon nehezen” küzd meg a gondolattal, hogy az orosz állampolgárokat ilyen szankcióval sújtsák. Hangsúlyozta, hogy „nem szabadna így általánosítani”, ugyanakkor elismerte, hogy megérti az Oroszországgal határos államok döntését az oroszokra vonatkozó beutazási tilalomról. Annalena Baerbock német külügyminiszter jövő héten Prágában igyekszik összhangba hozni a német álláspontot az EU többi tagországának álláspontjával.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) viszont résen volt és sikerült felszámolniuk két illegális fegyverkereskedelmi útvonalat Kijev felé, amelyen lőfegyverek, lőszerek és robbanószerek is keresztülmentek.

Az SSU-nak sikerült több olyan bűnözőt is letartóztatnia, aki ezekben a tevékenységekben részt vett, valamint jelentős mennyiségben foglaltak le fegyvereket is. Mindkét útvonal Kijevbe vezetett, így még belföldön meg tudta a titkosszolgálat oldani a problémát.

Közleményük szerint a Kijevben letartóztatott férfiak Cserkaszi megye lakosai, ezen kívül nem árultak el róluk információkat. Annyit tudni még, hogy a fegyverkereskedő csoport kifejezetten olyan személyeket keresett a fővárosban, akiknek vannak alvilági kapcsolatai.

A nyomozók a kijevi útvonal felszámolása során 12 darab harci gránátot, hat különböző márkájú pisztolyt, egy puskát, 270 tárnyi töltényt és kisebb fegyverek alkatrészeit is lefoglalták, valamint 1.2 hrivnya készpénzt.

Egy másik gyanúsítottat, aki szintén fegyverkereskedelemben volt érdekelt, a frontvonalak közelében, Kelet-Ukrajnában tartóztattak le. A gyanúsítottról annyit tudni, hogy Vinnicja megye lakosa és illegálisan akart katonai felszereléseket szállítani autójával azzal a célból, hogy később eladja őket bűnözői köröknek.

A nyomozók a kelet-ukrajnai férfi letartóztatását követően 14 darab gránátot, 25 darab detonátort, 2 darab AK-74-es Kalasnyikov automata fegyvert, gránátvetőbe való gránátokat, valamint 3000 tárnyi lőszert foglaltak le.

Az SSU kijelentette, hogy a büntetőügyeket megnyitották már a fegyverkereskedők esetében, akiket illegális fegyverbirtoklás és egyéb bűncselekmények miatt fognak bíróság elé állítani.