Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.08.29 - 05:46
Megpróbálják eltitkolni a krími robbantásokat, hogy ne meneküljön el a lakosság

Az ukrán hírszerzés főigazgatósága szerint Dmitrij Bulgakov, Oroszország védelmi miniszterhelyettese egy megbeszélésen elrendelte, hogy titokban kell tartani a krími lőszerraktáraknál és katonai létesítményeknél történt robbanásokat.

Egyre gyakrabban fordulnak elő hasonló csapások a megszállt félszigeten, a lakosság pánikreakciójától tartva pedig úgy döntöttek, hogy megpróbálják elkerülni ezeknek a híreknek a nyilvánosságra hozatalát.

Amennyiben azonban mégis kikerülnek olyan hírek, melyeknek nem kellett volna, úgy felelősségre vonás vár azokra, akiktől kiszivárgott az információ. Mindeközben az ukrán hírszerzés arról tett közzé jelentéseket, hogy egyre többen menekülnek a krími területekről – írja az ukrán Pravda.

2022.08.29 - 05:27
Már majdnem befejeződött a népszavazások előkészítése a megszállt területeken

A választási központok, valamint a jelöltlisták is készen állnak.

Ukrajna Hírszerzési Főigazgatósága folyamatosan nyomon követi a megszállt területeken zajló történéseket, legújabb jelentésük szerint pedig gyakorlatilag minden fontos folyamat befejeződött a népszavazások előkészítése kapcsán.

Vadim Szkibickij, Ukrajna Hírszerzési Főigazgatóságának képviselője az RBK-Ukrajnának adott interjújában közölte, hogy már a dátumok is adottak, a tervek szerint az egyik időpont szeptember 11. lehet, amely az összoroszországi választások napja.

Szkibickij hozzátette, hogy a szavazás megszervezéséért felelős orosz politikusok, kormánytisztviselők és önkéntesek folyamatosan érkeznek a megszállt Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck megyék területére.

Kiemelte ugyanakkor, hogy vélhetően több régióban is zajlanak az előkészületek, azonban a harci cselekmények és az ellenállás függvénye lehet, hogy ezekben mikor hirdetnek ki népszavazást – írta az ukrán Pravda.

Arra is van esély, hogy a megszállt területeken úgynevezett népköztársaságokat hoznak létre, vagy a megszállt területeket azonnal és törvénytelenül beolvasztják Oroszországba. Szkibickij megjegyezte, hogy Ukrajna elfoglalt részeinek fokozatos politikai, gazdasági és kulturális integrációja is folyamatban van.

Tovább
2022.08.29 - 05:08
Kallas: nemzetbiztonsági kérdés az orosz vízumtilalom, népirtás zajlik Ukrajnában

Minden oroszra vonatkozó beutazási tilalom lehet a következő nagy uniós szankció, amennyiben sikerül keresztülvinni.

Az Európai Unió egészére vonatkozó orosz vízumtilalom bevezetése köz- és nemzetbiztonsági, valamint az EU hitelességének és erkölcsi tisztaságának kérdése olyankor, amikor a szomszédságban tömeges háborús bűnök elkövetése, és feltehetően népirtás zajlik – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök, az Euractiv című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva csütörtökön.

Kaja Kallas hangsúlyozta: a nemzetbiztonság és az uniós szankciók végrehajtásának védelme érdekében az Európai Uniónak egységesen beutazási tilalmat kell bevezetnie az orosz állampolgárokra mindaddig, amíg Moszkva be nem fejezi Ukrajna elleni háborúját.

Támogatom, hogy az egész EU-ra vonatkozóan tiltsák meg az orosz állampolgárok turisztikai célú belépését az ukrajnai orosz agresszió végéig” – fogalmazott.

Véleménye szerint az orosz turisták uniós fogadása az ukrajnai háború február 24-i kezdetét követően elfogadott, a légiközlekedés korlátázására vonatkozó szankciók megkerülését jelenti és, – mint fogalmazott – „most be kell zárnunk ezt a kiskaput”.

Az észt miniszterelnök azt mondta, az egyes tagországok önálló intézkedései nem lehetnek olyan hatékonyak, mint az uniós szinten meghozott szabályozások, és arra figyelmeztetett: ha nem sikerül konszenzusra jutni a kérdést illetően, az egyes tagállamoknak önállóan kell cselekedniük.

Közölte továbbá: Észtország azon döntése mögött, hogy megtiltja az Észtországban kiadott schengeni turistavízummal való beutazást, az áll, hogy egyes orosz állampolgárok „hamis ürüggyel” kívánnak belépni az országba. Tájékoztatása szerint nemrégiben két, magát turistának mondó orosz újságíró érkezett Észtországba, hogy „ellenséges hangvételű propagandaanyagokat” készítsenek. Az orosz újságírók más uniós országok által kiadott schengeni turistavízumokkal rendelkeztek – mondta.

Kallas szerint az uniós tilalomnak „humanitárius kivételeket” és eseti felülvizsgálat lehetőségét kell tartalmaznia, hogy az orosz állampolgárok látogathassák családtagjaikat, közeli hozzátartozóikat. „Határunk nyitva áll a menedékkérők és a másként gondolkodók előtt is, akiknek menekülniük kell az országból” – tette hozzá.

„Üzenetünk egyértelmű: a turizmus kiváltság, nem jog, és ez a kiváltság nem illeti meg egy olyan ország állampolgárait, amely népirtó háborút folytat Ukrajna ellen” – tette hozzá észt miniszterelnök.

A brüsszeli hírportál végezetül közölte: az uniós tagállamok külügyminiszterei jövő héten informális ülést tartanak Prágában, információk szerint a találkozón az orosz állampolgárok uniós szintű vízumtilalmáról is tárgyalhatnak.

Lettország, Litvánia és Lengyelország már nem sokkal a háború kitörése után leállította új turistavízumok kiadását oroszoknak. Észtország a múlt héten lezárta határait több mint 50 ezer, vízummal rendelkező orosz állampolgár előtt, és azt tervezi, hogy nem engedi be a más uniós országok által kiadott vízummal rendelkező oroszokat sem.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kedden közölte: az Európai Unió öt, Oroszországgal határos tagországa – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Finnország – egyénileg megakadályozhatja az orosz turisták belépését a területére, ha az EU nem vezet be uniós szintű tilalmat.

Tovább
2022.08.28 - 22:25
Jelezte a megszállt grúz terület elnöke, készen állnak csatlakozni Oroszországhoz

Nem Ukrajnában alkalmazza először Oroszország azt a taktikát, hogy bábok felhasználásával megszállnak egy területet.

Ugyanez történt Grúziával is a 2008-as orosz-grúz háborút követően, amelynek során Abházia és Dél-Osszétia permanens megszállás alá került. Ez a helyzet azóta sem változott, hiába szólította fel az oroszokat a nemzetközi közösség, hogy vonuljanak ki.

Dél-Osszétia és Abházia azóta „jogi senkiföldjén” van, mivel nemzetközileg Grúzia részeként ismerik el őket, de a gyakorlatban önállóan, legfőképp orosz befolyás alatt működnek. Most ez az álfüggetlenség pedig megszűnhet a közeljövőben.

Asian Bzsanyia, az önhatalmúlag kikiáltott Abházia elnöke ugyanis az orosz köztévében bejelentette, készen állnak csatlakozni az Oroszország és Fehéroroszország között létrejött unióállamhoz – írja a Kasparov.

Bzsanyia szerint nagyon ígéretes projekt az Unióállam, ami Minszk és Moszkva között létrejött, szerinte más államok is akarnak ehhez csatlakozni. Hozzátette, hogy örömmel támogatják a projektet és részesei akarnak lenni.

Ez azonban egyet jelent azzal, hogy készen állnak Oroszországhoz csatlakozni és egyértelműen deklarálják különállóságukat Grúziától. Tbiliszi feltehetően nem csatlakozna ehhez, amely egyértelműen Oroszország befolyásának kiterjesztéséről szól.

Tovább
2022.08.28 - 21:06
Zeman: „Ukrajna megtámadásával Oroszország mindent elvesztett”

Milos Zeman, Csehország elnöke korábban nem egyszer volt kritikák kereszttüzében, mert túlzottan Kreml-barátnak tartották.

Ehhez képest tekinthető erősnek a legutóbbi nyilatkozata, amelyben úgy fogalmazott, hogy az oroszok Ukrajna megtámadásával „semmit nem szereztek, viszont gyakorlatilag mindent elvesztettek” – idézte a Prague Morning.

Zeman meglátása szerint Oroszország jelentős gazdasági, emberi, anyagi és hírnévbeli veszteséget szenvedett Ukrajna lerohanása óta, amelyet szerinte azért indítottak meg, mert a NATO kivonult Afganisztánból.

A cseh elnök egy diplomatáknak tartott találkozón elmondta, a cseh politikában mindenki egyetért abban, hogy az Ukrajnában zajló háború orosz agresszió volt és jelezte, teljes mértékben támogatja az ukránoknak történő fegyverszállítást.

Zeman jelezte azt is, hogy tárt karokkal fogadják az ukrán menekülteket Csehországban, amely a számokból is látszik, ugyanis a közép-európai szövetségesünk már legalább 400 ezer embert fogadott be február 24. óta.

Zeman közölte, hogy Csehország hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez, viszont arra számít, hogy el fog húzódni a háború. A cseh kormány már korábban is jelezte, hogy az újjáépítési projekt vezetői akarnak lenni, ehhez pedig már megkezdték bevonni a cseh cégeket is.

Zemant korábban a Kreml egyik legfőbb szövetségesének tartották a háború előtt, ez azonban megváltozott a háború óta. Emlékezetes, hogy a cseh elnök korábban azt tanácsolta Kijevnek, hogy fogadják el a Krím annektálását és csak kártérítést követeljenek.

Tovább