Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az amerikai védelmi minisztérium részletes elemzést és útitervet dolgoz ki arra, hogy miként tudja közép- és hosszú távon támogatni Ukrajna fegyveres erejét, a katonai eszközökről is szóló dokumentumot hamarosan Kijevben is bemutatják – jelentette a CNN hírtelevízió a honlapján a tárca egy magas rangú tisztségviselőjét idézve.

Az értesülés szerint az elemző munkát az Egyesült Államok egyesített vezérkari főnökségének elnöke, Mark Milley tábornok irányítja, a tervet az Ukrajnának nyújtott és ígért többmilliárdos katonai segítségre alapozzák.

A magas rangú védelmi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a munka kezdeti szakaszában járnak: az ukrán fegyveres erők jövőjére koncentrálnak, elsősorban arra, hogy az Egyesült Államok mit kíván elérni abban a tekintetben, hogy Kijev milyen eszközökkel rendelkezzen a közép- és hosszú távon. Washington elhúzódó konfliktusra számít, és a háborút követő 5 évre is készít elemzést Ukrajna haderejét illetően – derül ki a beszámolóból.

Az értesülés szerint az amerikai katonai szakértők ukránokkal is együttműködnek a tervek kidolgozásában, és ha azokat Joe Biden elnök elfogadja, akkor az eredmény több évre szóló fegyvereladás is lehet, valamint egy hosszú távú katonai képzési program, amelyet az Egyesült Államok nyújtana Ukrajna számára.

A tisztségviselő arról is beszámolt, hogy az elemzés egy-két hónapon belül elkészül, de tartalmát a következő hónapokban folyamatosan igazítják az ukrajnai haderő előrehaladásához a hadszíntéren.

(MTI)

Oroszország az ukrajnai „különleges hadművelet” eredményeképpen megerősítette szuverenitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

 „Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni (a háborúval). Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik” – mondta az orosz államfő.

Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, „akik a saját népüket akarták elnyomni”.

Álláspontja szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett invázió tudatos tükörválasz az Ukrajnában évek óta zajló eseményekre, amelynek célja a Donyec-medencében élők megsegítése.

„Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk” – fogalmazott Putyin. Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és továbblépést.

A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati „szankciós láznak” az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből „kicsúszik a dominancia”, a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen Európa fejlettségi szintjét és életminőségét „a szankciók kohójába vetik, (…) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben”.

Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és „nem lenne meglepő”, ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint a dollárba és más nyugati valutákba vetett bizalom elveszett, és a fejlett országokban az infláció többéves csúcsokat ért el.

Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést. „Természetesen nyomás alatt vannak (…) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog”- mondta.

Bejelentette, hogy az orosz fél kész „akár holnap” újságírókat, köztük európaiakat vagy amerikaiakat elvinni a létesítménybe. Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.

Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.

„Furcsa diplomáciai hozzáállásnak” nevezte Josep Borrellnek, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének azt a korábbi kijelentését, miszerint „Oroszországot a harctéren kell legyőzni”. Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy „Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar”. Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata „a puccsisták oldalára állt volna”, ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.

„Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került, akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak” – mondta. „Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint Ukrajnában sokan vannak, akik gyűlölik a kijevi rezsimet, és készek harcolni ellene. A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy „messze nem demokratikus eljárás” keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, „efelől senkinek ne legyenek kétségei”.

(MTI)

Nem hajtottak végre támadó műveleteket az ukrán csapatok a Mikolajiv és Krivij Rih irányából az elmúlt nap folyamán súlyos ember- és eszközveszteségeik miatt – közölte Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint ezen a frontszakaszon nagypontosságú csapások érték az ukrán 24. gépesített dandár parancsnoki állását, valamint a 46. légimozgékonysági és a 61. lövészdandár állásait. A Mikolajiv megyei Peremoha község közelében megsemmisült a 406. tüzérdandár lőszerraktára, az orosz légierő pedig lelőtt egy ukrán MiG-29-es egy Szu-25-ös harci gépet a térségben.

A beszámoló értelmében az ukrán 57. gépesített lövészdandár katonái a Herszon megyei Bila Krinicjánál és a Mikolajiv megyei Velike Artakovénél megtagadták a harcot, és elhagyták állásaikat. Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az említett frontszakaszon egy nap alatt négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és öt egyéb páncélozott járművet, két nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 150 katonát veszítettek.

Konasenkov bejelentette, hogy a donyecki régióban végrehajtott sikeres offenzíva eredményeként az orosz fegyveres erők egységei „teljesen felszabadították” Kodema községet. A szakadárok augusztus 29-én már közölték a település bevételét, de a környéken ezt követően harcok folytak.

Orosz sajtójelentések szerint egyébként az ukrán erők kedden és szerdán Harkiv megyében, elsősorban Balaklejánál tettek sikertelennek minősített támadási kísérletet. Orosz katonai kommentátorok az ukrán ellentámadási próbálkozásokat a küszöbönálló újabb ramsteini adományozói konferenciával hozták összefüggésbe.

A katonai szóvivő azt mondta: precíziós fegyverek a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők több 5500 tonnányi üzemanyagkészletét, és Harkiv közelében eltalálták a Kraken „nacionalista” alakulat ideiglenes telepítési pontját, mintegy 30 ember halálát okozva és tíz járművet megsemmisítve. Harkiv megye három településén az ukrán 113. területvédelmi dandár állásaira mért koncentrált tűzcsapások több mint negyven katonát öltek meg, és több mint nyolcvanat megsebesítettek.

A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán hat vezetésipontot, 47 tüzérségi egységet, valamint 143 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek közt egy Vilha sorozatvetőkbe való rakétákat gyártó létesítményt a donyecki régióban lévő Konsztantyinivkánál, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt és egy amerikai gyártmányú lövegelhárító radarállomást a Dnyipropetrovszk megyei Zelenodolszknál. Az orosz légvédelem lelőtt nyolc ukrán drónt, egy Tocska-U balliszikus rakétát, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők húsz lövedékét. A tárca által kiadott tájékoztatást más forrás nem erősítette meg.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 292 repülőgépet, 152 helikoptert, 1897 drónt, 373 légvédelmi rakétarendszert, 4855 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 825 sorozatvetőt, 3369 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5360 katonai járművet veszítettek.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán három alkalommal támadta Enerhodar várost, a kahovkai víztározó túlpartján fekvő Iljinka és Marhanec körzetekből 16 lövedéket kilőve. Ezek egyike egy transzformátorállomásba csapódott, így a város áram nélkül marad. A tüzet az orosz tüzérség elfojtotta.

Jevgenyij Balickij, aki Zaporizzsja megyének az orosz megszálló erők által kinevezett közigazgatási vezetője, a Szolovjov LIVE médiacsatornán nyilatkozva nem zárta ki az erőmű teljes leállításának eshetőségét, mert működését a támadások ellehetetlenítik. Andrej Turcsak, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára kijelentette Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló területein jelképesen a népi egység ünnepnapján, november 4-én kellene népszavazást tartani a hovatartozásról. Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a régióban november 4-én készülnek a referendumot megtartani.

(MTI)