Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Európai Unió tagállamai amellett döntöttek, hogy hivatalosan is felfüggesztik az Oroszországgal korábban kötött vízumkönnyítési megállapodást – írja az Anadolou. Ezzel hivatalossá vált az uniós külügyminiszterek múlt heti politikai megállapodása.

A döntés szeptember 12-től kezdődően lesz hatályos és az a lényege, hogy az eddigi kedvezményes vízumeljárás sokkal nehézkesebbé fog válni az oroszok számára. A vízumigénylési költség például 35 euróról 80 euróra fog nőni, miközben az eljárási idő is nőni fog.

Az Európai Uniós tagállamok konzulátusai ráadásul jogot kaptak arra, hogy további dokumentumokat követeljenek a vízumigénylőktől, valamint önálló jogkörben korlátozhatják azt is, hogy kik jelentkezhetnek.

Vit Rakusan, Csehország belügyminisztere a döntést követően kijelentette, hogy a mai lépés egy közvetlen következménye Oroszország akcióinak, valamint demonstrálása annak, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett Ukrajna mellett:

Egyelőre nem tudni arról, hogy további szankciókról döntene a közeljövőben az Európai Unió, nemrégiben például felmerült, hogy árplafont vezetnek be az orosz gázra és olajra vonatkozóan, ez esetben azonban nem fog érkezni orosz energiahordozó a kontinensre, amit a Gazprom is kijelentett.

A Guardian jelentése szerint Lengyelország és a balti államok csütörtökön bejelentették, hogy ideiglenesen korlátozzák az uniós vízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását országaikba.

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország miniszterelnöke egy közös közleményben jelentette be, hogy a lépésre azért került sor, hogy képesek legyenek kezelni az orosz állampolgárok „jelentős és egyre növekvő mértékű” beutazásából eredő „politikai és biztonsági fenyegetéseket”.

A közleményben a miniszterelnökök úgy fogalmaztak, meglátásuk szerint az orosz állampolgárok tömeges beutazása az EU tagországaiba „komoly fenyegetést jelent” közbiztonságukra, valamint a „közös schengeni térség egészére nézve”.

A Lengyelország és a balti államok által bejelentett intézkedés várhatóan szeptember 19-én lép hatályba, közlésük szerint pedig „korlátozni fogják a turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal utazó orosz állampolgárok schengeni térségbe való belépését”.

A közlemény szerint ez alól kivételt képeznek majd a különböző kategóriákba sorolt személyek, így például a „disszidensek”, a „humanitárius esetek”, valamint a családtagok és az uniós országokban korábban is tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz állampolgárok.

A közleményben a miniszterelnökök hangsúlyozták, „teljes mértékben fenntartjuk, hogy továbbra is támogatni kell a Putyin-rezsim kritikusait” hozzátéve, hogy lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy elhagyják Oroszországot. Végezetül megjegyezték, az azonban „elfogadhatatlan, hogy az agresszor állam polgárai szabadon utazhatnak az EU-ban, miközben Ukrajnában embereket kínoznak és gyilkolnak”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tájékoztatása szerint legfrissebb döntésük nyomán Ukrajna, és az Oroszország által fenyegetett európai országok nem kevesebb mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélyt kapnak.

A Biden-kormányzat ugyanis 2 milliárd dollár értékű hosszú távú katonai segélyt nyújt Ukrajnának és a hasonló fenyegetésben élő országoknak, közölte Blinken csütörtökön.
A támogatást a NATO-tagok és a regionális biztonsági partnerek kapják, akik a leginkább ki vannak téve a jövőbeni orosz agressziónak – írja a Le Monde.

Az Egyesült Államok korábban már több alkalommal is több milliárd dolláros csomagot biztosított, júniusig összesen 4 milliárd dollárnyi hitelt és támogatást nyújtott Ukrajnának és más európai országoknak.

A mostani döntés értelmében a hasonló mértékű támogatás a jövőben is folytatódni fog, mindez pedig a remények szerint Oroszországot megfontoltabb lépésekre sarkallja.

Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Ukrinform ukrán állami hírügynökség hasábjain megjelent véleménycikkben figyelmeztetett, Oroszország atomfegyvereket vethet be Ukrajnában, ez azonban egy „korlátozott” nukleáris konfliktus kialakulását kockáztatná a nagyhatalmakkal.

Zaluzsnij a szerdán közzétett cikkben ritkán látott részletességgel értékelte a háború eddigi eseményeit, s rámutatott, a taktikai atomfegyverek esetleges orosz bevetésének „közvetlen fenyegetése” nagyban befolyásolta azt, hogy az ukrán fegyveres erők vezetősége milyen szempontok mentén hozta meg döntéseit a háborúban.

A tábornok hangsúlyozta, a másik legfontosabb tényező az a közvetlen fenyegetés, miszerint Oroszország bizonyos körülmények között taktikai nukleáris fegyvereket vethet be Ukrajnában – írja a Guardian.

Úgy fogalmazott, az Ukrajna területén zajló harcok már megmutatták, hogy Oroszország milyen szinten elhanyagolja a globális nukleáris biztonsági kérdéseket, még egy hagyományos háborúban is.

Kijelentette, nehéz lenne elképzelni, hogy Oroszország nukleáris csapásokkal képes lenne megtörni Ukrajna ellenállási akaratát, rámutatva, hogy ettől függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fenyegetést, mely egész Európát érinti.

Meglátása szerint nem zárható ki teljesen annak a lehetősége sem, hogy a világ vezető hatalmai közvetlenül is részt vesznek egy „korlátozott nukleáris konfliktusban”, mely sajnos közelebb hozza a harmadik világháború kirobbanásának kockázatát.