Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről.

 A kancellár – aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel – Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben „sajnos” nem érlelődött meg az a felismerés, hogy „hiba volt elindítani ezt a háborút”, és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása, noha nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg.

Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e első, és egyedüli országként nyugati – német – gyártmányú harckocsikkal is támogatni Ukrajnát, kijelentette, hogy továbbra is csak a partnerekkel egyeztetve küldenek fegyvereket az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.

Kiemelte:  az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy éppen a Németországtól kapott fegyverek járultak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy „az ukránok igencsak látványos módon képesek az országuk védelmére”.

Hozzátette, hogy Berlin változatlanul az ukrán tűzérségi és a légvédelmi képességek fejlesztésére összpontosít. Példaként említette, hogy a legmodernebb német fejlesztésű fegyverrendszerek között számon tartott IRIS-T légvédelmi rakétarendszerből is szállítanak majd Ukrajnának, holott ilyen rendszerrel a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik még.

A kormány rendszeresen frissített nyilvántartásából is kiviláglik, hogy Németország döntő jelentőségű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jegyezte meg Olaf Scholz, utalva egy nyilvános összeállításra, amely szerint egyedül az utóbbi héten négy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút szállítottak, amelyek száma így 24-re emelkedett.

Az örmény-azeri határon kiújult harcokkal kapcsolatban a német kancellár és a georgiai miniszterelnök is az erőszak azonnali beszüntetését sürgette. Irakli Garibasvili hangsúlyozta, hogy kormánya mély aggodalommal tekint a Georgia szomszédságában zajló vérontást, amelyet elfogadhatatlannak tart. Olaf Scholz kiemelte, hogy „ez a konfliktus értelmetlen és emberek életébe kerül, békésen kell megoldani”.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország és más európai országok is számítanak Azerbajdzsánra az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben visszafogott orosz gázszállítások okozta kiesés pótlásában, Olaf Scholz azt mondta, hogy „mindig adódnak valahol gazdasági következményekkel járó nehézségek”, de Németország „tanult a hibájából” és igyekszik több forrásra építeni földgázellátását, mert csak így lehet megerősíteni az ország „energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását”.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.

 „Több mint 150 ezren szabadultak fel a megszállás alól, ahol valójában túszok voltak” – emelte ki a tisztségviselő. Szavai szerint az ellentámadás folytatódik addig, amíg az egész régió fel nem szabadul. Maljar nem volt hajlandó részleteket közölni, csak annyit kért, higgyenek abban, hogy „ez a lehető leghamarabb megtörténik”.

Később a Facebookon azt írta, hogy a több mint 300 település és 3,8 ezer négyzetkilométerméter „a megerősített adatok, Harkiv megye felszabadított területeinek valós száma ennek csaknem kétszerese”. A miniszterhelyettes azt ígérte, hogy szerdán „naprakész” adatokat ad a harkivi régióról.

Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy két óra alatt két orosz repülőgépet – egy Szu-24-es bombázót és egy Su-25-ös harci repülőgépet – valamint egy drónt lőtt le a légvédelem a dél-ukrajnai Herszon megye, illetve a Donyec-medence fölött.

A légierő hírt adott arról is, hogy a harkivi régió felszabadított területén, Balaklija közelében az ukrán hadsereg egy orosz Szu-34-es vadászbombázó maradványaira bukkant. Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy információi szerint az oroszok és a velük együttműködők sürgősen elkezdték kimenekíteni családjaikat a Krímből és Dél-Ukrajnából, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztjei pedig igyekeznek titokban eladni a félszigeten lévő lakásaikat.

„Ukrajna védőinek sikeres fellépése arra kényszeríti az ideiglenesen megszállt Krím és államunk déli részének úgynevezett hatóságait, hogy sürgősen menekítsék családjukat az Oroszországi Föderáció területére. Annak ellenére, hogy a lakosság biztosította a félszigeten való tartózkodásuk biztonságát, a Krím megszálló adminisztrációjának képviselői, az FSZB tisztjei és egyes katonai egységek parancsnokai, beosztottjaik előtt titokban tartva megpróbálják eladni lakásaikat, és sürgősen kivinni rokonaikat az országból” – idézte közleményükből az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A hírszerzésnél hozzátették: „ugyanakkor a megszállók megtiltották általában a lakások adásvételét, korlátozták a mozgást a krími hídon, és minden lehetséges módon megpróbálják blokkolni a hozzáférést az ukrán ellentámadással kapcsolatos információkhoz”. Kiemelték, hogy minden háborús bűnöst lelepleznek és bíróság elé állítanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette a Twitteren, hogy Ukrajna további 1,4 milliárd dollárt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a rendkívüli finanszírozási program keretében.

(MTI)