Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A brit hírszerzés elemzői szerint nem tudni, az orosz haderőknek vannak-e megfelelő tartalékai, vagy rendben van-e a morál a seregben ahhoz, hogy visszaverjenek egy újabb összehangolt támadást Ukrajna keleti részein. Az orosz hadsereg az Oszkol-folyó és Szvatove városa között építették ki újabb védelmi vonalaikat, miután az ukrán ellentámadás miatt nagy területet kellett feladniuk.

Ez a zóna azért fontos, mert a luhanszki terület határán fekszik és része Donbassznak, annak a területnek, amelyet Oroszország „fel kíván szabadítani”. A szakértők szerint itt bármilyen területvesztés alááshatja Vlagyimir Putyin stratégiáját, írja az Irish Examiner.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint nem tudni, az oroszoknak van-e elég tartaléka a fronton, hogy egy újabb összehangolt támadást vissza tudjanak verni az ország keleti részén. Leszja Vaszilenko parlamenti képviselő szerint Izjum visszafoglalása „nagy stratégiai előny” számukra.

„Ukrajna az ország északkeleti és délkeleti részén is magabiztosan halad előre. Egyrészt a saját érdekünkből tesszük ezt, másrészt pedig azért, hogy hosszú távon hozzunk békét a kontinensre” – nyilatkozott a képviselő a Sky Newsnak.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet Putyin következő lépése, azt válaszolta: „Senki sem tudhatja, mi jár ennek a hatalommániás embernek a fejében. Akármi is legyen az, fel kell készülnünk rá, mind nekünk, mind Önöknek, Nagy-Britanniában, sőt, az egész világnak fel kell készülnie, hogy bármelyik pillanatban jöhet valami teljesen őrült lépés.”

„Ehhez a felkészüléshez az ukránoknak fegyverekre és lőszerre van szüksége, hogy meg tudjuk védeni magunkat, a Nyugatnak pedig fel kell készülnie, hogy minden szankciót, amit el lehet képzelni, bevezessenek Oroszország ellen.”

Négy egészségügyi szakember vesztette életét, amikor az orosz erők tüzet nyitottak egy pszichiátriai kórházra az orosz határ mentén fekvő Harkiv megyei Szrtilecsa faluban, miközben a személyzet épp a betegeket evakuálta – hozta nyilvánosságra vasárnap Oleh Szinyehubov megyei kormányzó.

„Sztrilecsa faluban az orvosok megpróbálták evakuálni a betegeket egy pszichiátriai intézményből. Az egészségügyi dolgozók még az ágyúzás alatt is, életüket kockáztatva megpróbálták megmenteni a betegeket. Harminc beteget sikerült kimenekíteniük a kórházból, amelyben több mint hatszáz beteget ápoltak. Az evakuálás alatt az oroszok heves ágyúzásba kezdtek” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy eddig négy egészségügyi alkalmazott haláláról tudnak, és két beteg szenvedett sérüléseket.

Szinyehubov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról is hírt adott, hogy ugyancsak Sztrilecsában az oroszok harckocsiból nyitottak tüzet egy személyautóra, a járműben két nő életét vesztette.

A kormányzó információi szerint az elmúlt napban az orosz erők hevesen lőtték a megye harkivi, csuhijivi, kupjanszki és izjumi járását, jelentős károkat okozva lakóházakban és a civil infrastruktúrában. Az említett területeket nemrég szabadította fel az ukrán hadsereg az orosz megszállás alól.

A sürgősségi egészségügyi segítségnyújtási központ tájékoztatása szerint az ágyúzások következtében életét vesztette egy 11 éves kislány Csuhijivben. A kupjanszki járásban öt civil került sérülésekkel kórházba, Harkivban pedig három. Az izjumi járásban ketten sérültek meg a helyi lakosok közül, a csuhujeviben pedig egy.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Kramatorszk és Rodinszke ellen, ahol többen megsebesültek, Herszon térségében pedig tovább folynak a heves harcok. Helyi híradások szerint a stratégiai jelentőségű Kramatorszknak a központját érte támadás, károkat okozva egy szálloda, egy főiskola épületében. A kormányzói hivatal szerint egy nő sérült meg a városban.

Az orosz erők a Dnyiporpetrovszk megyei Nyikopol térségét is lőtték az éjjel Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel, három helyi lakos sérült meg – jelentette a megye kormányzója. Valerij Marcsenko Izjum polgármestere egy tévéműsorban közölte, hogy a városban tömegesen elföldelt áldozatok exhumálása még legalább két hétig eltart, a hatóságok tovább kutatnak újabb tömegsírok után. Elmondta, hogy jelenleg Izjumban 13-15 ezren laknak, de sokan térnek vissza azóta, hogy felszabadult a város az orosz megszállás alól.  

A megye kormányzója közölte, hogy az izjumi tömegsírból pénteken exhumált holttestek 99 százalékán „erőszakos halál jelei látszanak”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – nem zárta ki, hogy Ukrajna a még 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet diplomáciai úton kapja vissza. Leszögezte egyben, hogy „Ukrajna nem élhet nyugodtan, amíg minden területét vissza nem szerzi”.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben úgy vélték, hogy az orosz csapatok továbbra is „értelmetlen” offenzívákat folytatnak Donyeck és Bahmut környékén ahelyett, hogy az ukrán ellentámadás elleni védekezésre összpontosítanának.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arra mutatott rá, hogy az orosz egységek a Harkiv megyéből történt visszavonulásuk során állományuk több mint felét és több mint kétszáz haditechnikai eszközt veszítettek el. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 54 480 orosz katona halt meg Ukrajnában. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az ukrán légierő a régióban 16 orosz élőerő és haditechnikai csoportosulásra mért csapást az elmúlt napban, ebből három helyen légvédelmi rakétarendszerek pozícióira.

(MTI)

Az oroszbarát vezetés újra elhalasztotta a Luhanszki Népköztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazást, ezúttal határozatlan időre. A luhanszki terület ukrán katonai vezetése arról is beszámolt az Ukrinform szerint, hogy az orosz hatóságok az lekapcsolták az internetet a területen.

„Egy hét alatt az úgynevezett Luhanszki Népköztársaságban megváltozott az élet és az álnépszavazás dátuma is bizonytalan. Szeptember 11.-re tervezték, aztán elhalasztották novemberre. Azt mondták, akár december 31.-én is megtartják.„

„Most azonban a front fejleményei miatt azt mondják, nem tudnak meghatározni olyan időpontot, ahol egy teljes, biztonságos népszavazást le tudnának bonyolítani” – szól a közlemény.

A terület ukrán katonai vezetése arról is beszámolt, hogy a mobilinternet után a vezetékes internetszolgáltatást is lekapcsolták az oroszok a területen. „Az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság lakossága el van zárva a külvilágtól” – írják.

Luhanszk régió ukrán katonai vezetésének feje. Szerhij Hajdaj szerint a népszavazás elhalasztásának fő oka az oroszok által elfoglalt területeken tevékenykedő gerillamozgalmak által jelentett fenyegetés, az ő kezük lehet abban is, hogy pénteken egy robbanásban meghalt a népköztársaság főügyésze és helyettese.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, az ukrán fegyveres erők a háború eddigi legsikeresebb ellentámadási sorozatát hajtották végre, e sikerek láttán pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy küldjenek nagy hatótávolságú fegyvereket az ukrán erőknek a további előrenyomuláshoz.

Az ukrán elnök olyan fegyvereket kért Bidentől, melyek akár 306 kilométeres távolságra is képesek eljutni, s megsemmisíteni a célpontot, ám e kérést az amerikai kormány inkább kockázatosnak minősíti, attól tartva, hogy közvetetten belekeverednének a háborúba azáltal, hogy az általuk biztosított nagy hatótávolságú fegyverek esetlegesen oroszországi célpontokat találnának el.

Noha az ukrán elnök több alkalommal is leszögezte, és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem áll szándékában orosz városokat támadni, sem pedig orosz polgári célpontokat célba venni, az amerikai tisztviselők is tisztában vannak azzal, hogy az orosz erők a háború során szándékosan támadtak lakóházakat, színházakat, kórházakat és egyéb polgári infrastruktúrát, így akár a megtorlás is szóba jöhetne az ukránok részéről.

Biden most szemmel láthatóan ellenállást tanúsít a kérés kapcsán, miután az elmúlt két hónapban több alkalommal is nyomatékosította, hogy nem akarja, hogy a háború szélesebb körben folytatódjon, magyarul nem akar háborúba keveredni Oroszországgal – írja a Straits Times.

Biden álláspontja szerint ha eleget tenne az ukrán elnök kérésének, és valóban nagy hatótávolságú fegyvereket küldene Ukrajnába, e lépést Moszkva nagy valószínűséggel komoly és szándékos provokációnak tekintené, éppen ezért az amerikai elnök egyre gyakrabban ad hangot nyilvánosan azon meglátásának, mely szerint „el kell kerülni a harmadik világháború kitörését”.

Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy „óvatosan folytatják” a Fekete-tengeri tengeri folyosón keresztül történő gabona- és műtrágyaszállításokról szóló megbeszéléseket.

„Tárgyalásokat folytatunk a megfelelő államokkal az Oroszországból és Ukrajnából érkező mindenféle termékről. Ez lehet gabonatermék és műtrágya. A tárgyalási folyamat során nem merültek fel problémák. Putyin elnökkel folytatott találkozónk során megállapodtunk abban, hogy óvatosan haladunk előre ebben a folyamatban” – idézte a török vezetőt a TASZSZ. 

Erdogan a továbbiakban elmondta, hogy Putyin is hangsúlyozta azt a kérdést, hogy elsősorban nem a fejlett országok problémáit akarják ezzel megoldani, hogy a legnagyobb mértékben a szegényebb országok javát szolgálnák. 

A világpiacok élelmiszer- és műtrágyaellátásának megoldását célzó dokumentumcsomagot július 22-én írták alá Isztambulban. Egy Oroszország és az ENSZ közötti memorandum értelmében az ENSZ erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportját akadályozó oroszellenes korlátozások feloldására. 

Egy másik dokumentum létrehozta a gabonakivitel mechanizmusát az Ukrajna által ellenőrzött fekete-tengeri kikötőkből. Az Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ között megkötött megállapodás egy négyoldalú koordinációs központot hozott létre, amelynek képviselői ellenőrzik majd a gabonahajókat a fegyvercsempészet és a hamis zászlós műveletek megakadályozása érdekében.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt heti Keleti Gazdasági Fórumon azt mondta, hogy az Ukrajnából szállított mezőgazdasági termékek szinte mindegyike az EU országaiba került, és a 87 hajóból csak kettő indult a legszegényebb országokba.