Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Peszkov ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Ukrajna kérvényezte gyorsított felvételét a NATO-ba. „Nagy figyelemmel követjük ezt a döntést. Emlékszünk rá, hogy éppen Ukrajna NATO-orientáltsága és leendő NATO-tagságának megerősítése lett a különleges hadművelet egyik oka” – mondta.    

A szóvivő rámutatott, hogy a NATO-tagállamok eltérő módon reagáltak az ukrán lépésre; egyes országok támogatják a gyorsított csatlakozás lehetőségét, mások nem.

A négy ukrajnai régió elcsatolásával kapcsolatban elmondta: a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság – ezek a területek Oroszországban is megtartják elnevezésüket – a 2014-es határaik között válnak orosz jogalannyá. Herszon és Zaporizzsja megye határaival kapcsolatban a szóvivő „konzultációt” ígért a területek lakosságával. Hozzátette, hogy a tervek között jelenleg nem szerepel egy újabb, a határokról szóló népszavazás.

Peszkov kitért Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek arra a kijelentésére, amelyben hadiállapot bevezetését sürgette a határ menti orosz régiókban, valamint taktikai atomfegyverek bevetését Ukrajna ellen. Emlékeztetett arra, hogy az atomfegyverek bevetésének alapelveit az orosz nukleáris doktrína tartalmazza, „amelytől eltérő megfontolások nem lehetnek”.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy a regionális vezetőknek joguk van kifejteni álláspontjukat, és méltatta Kadirovnak és a csecsen harcosoknak az orosz fegyveres erőkben játszott szerepét. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „nehéz időkben is tartózkodni kell az indulatoktól”.  

Vlagyimir Putyinnak az Északi Áramlat vezetékein történt robbantásokkal kapcsolatos nyilatkozatára kitérve  – melyben az orosz elnök diverzióval vádolta az „angolszászokat”, valamint azzal, hogy „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez” – Peszkov rámutatott: a csövek megrongálódása nyomán az Egyesült Államok előtt lehetőség nyílt arra, hogy több cseppfolyósított földgázt adjon el. Hozzátette, hogy vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek katonai-technológiai képességekkel egy ilyen művelet végrehajtásához.

„És vannak olyan országok, amelyek egyáltalán nem érdekeltek ebben, köztük az európai államok és Oroszország” –  mondta. Kérdésre válaszolva lehetetlennek nevezte béketárgyalások folytatását Japánnal olyan körülmények között, amikor Tokió szankciókat vezet be Moszkva ellen, és katonai segítséget nyújt Ukrajnának

MTI

A CNN-nek adott vasárnapi interjújában az amerikai védelmi miniszter röviden elemezte a háború „hullámzásának változásait” az ukrán fegyveres erők előrenyomulása kapcsán, megjegyezve, hogy ez egyrészt a katonáknak, másrészt a NATO és az USA által biztosított fegyvereknek köszönhető.

Úgy fogalmazott, amit most látunk, az egyfajta változás a harctéri dinamikában, hangsúlyozva, hogy az ukrán fegyveres erők „nagyon-nagyon jól teljesítettek” Harkov térségében, s a lehetősége kihasználására összpontosítottak.

Meglátása szerint a harc Herszon régióban „lassan, de biztosan halad előre”. Hozzátette, az ukrán fegyveres erőket olyan modern fegyverrendszerek segítik, mint például az amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvető, és az sem mellékes, hogy ezeket a megfelelő módon alkalmazzák.

Rámutatott, az ukrán fegyveres erők olyan támadásokat hajtanak végre az oroszok ellen, melyek főként az orosz logisztikai raktárakat és az utánpótlást, valamint a parancsokságot célozzák, ezzel pedig jelentős előnyöktől fosztják meg az oroszokat.

Kiemelte, itt nem csupán a felszerelésről és a fegyverekről van szó, sokkal inkább arról, hogy ezt a felszerelést és ezeket a fegyvereket hogyan alkalmazzák, hogyan hozzák szinkronba a támadásokat, s hogyan alakítanak ki olyan harctéri állásokat, melyek aztán lehetőséget teremtenek a támadásra.

Miután Oroszország négy területet is elcsatolt Ukrajnától, Macron telefonon beszélt Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, Franciaország nyíltan elítéli a négy ukrajnai régió illegális annektálását.

Megerősítette Franciaország eltökéltségét, hogy segít Ukrajnának visszaszerezni teljes szuverenitását és területi integritását, és jelezte azt is, hogy európai partnereivel együttműködik az új szankciók kidolgozásával kapcsolatban”, áll az elnöki hivatal által kiadott közleményben.

A két elnök beszélt a zaporizzsjai helyzetről is, amely továbbra is nagyon aggasztó. Macron elítélte az üzem igazgatójának orosz csapatok általi letartóztatását. „Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy sürgősen lehetővé kell tenni a létesítmények működését és biztonságát garantáló ukrán személyzet rotációját”, áll a közleményben.

Macron emlékeztetett arra az álláspontjára is, mely szerint támogatja Ukrajna szuverenitását az állomás felett, és követeli az orosz csapatok kivonását az ország területéről.

Szeptember 30-án a Kremlben tartották a „DNR” és az „LNR” bábkormányok, valamint az orosz hadsereg által megszállt ukrajnai Herszon és Zaporizzsja területek Oroszországba való úgynevezett „beolvasztási” ünnepségét, ami széles körű nemzetközi felháborodást váltott ki. Ugyanezen a napon az oroszok letartóztatták és elvitték a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját, Ihor Muraszovot is.

A Sky News egy kellemetlen esetet szúrt ki: az orosz állami televízió egyik műsorában: egy szakértő a jelek szerint elszólta magát, ugyanis Maxim Jusin külpolitikai elemző azt sugallta, hogy az oroszok szerint is rossz irányba halad a háború, legalábbis Oroszország számára.

A műsorban úgy fogalmazott:

Erre a műsorvezető közbeszólt, feltéve a kérdést, hogy:

Miután az ukrán erők közel voltak ahhoz, hogy teljesen bekerítsék az oroszokat Limannál, az oroszok csapatok teljesen kivonultak a városból, erre reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Liman városát „teljesen megtisztították” az orosz csapatoktól.

Jusin később a műsorban azt sugallta, hogy szerinte mindenki őszintén be fogja vallani, hogy a mozgósítás az oroszok előnyére válik-e, vagy sem, ám kissé negatívan beszéltek az orosz katonai műveletek előrehaladásáról.