Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Franciaország álláspontja szerint az Oroszországra kivetett uniós szankciók működnek, s az a cél, hogy az ukrajnai háború költségei elviselhetetlenné váljanak Oroszország számára – mondta hétfőn Élisabeth Borne miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt tartott beszédében.

„Oroszország indította ezt a háborút. Oroszország ösztönzött minket cselekvésre” – hívta fel a figyelmet az uniós szankciók kapcsán a miniszterelnök.

„A szankciók addig fognak tartani, amíg (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) a konfliktus és a konfrontáció spirálját fokozza. A szankciók feladása Ukrajna feladását jelentené. Az értékeinkről mondanánk le. Oroszországnak vetnénk alá magunkat. Franciaország, a patriotizmus nem jelent feladást. Nem jelent lemondást. Nem jelent alávetettséget” – mondta Élisabeth Borne a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőihez intézve szavait, miután az ellenzéki jobboldali szuverenista párt ellenzi a Moszkva elleni uniós szankciókat.

„Ezek a szankciók nem tetszenek azoknak, akik nem titkolják csodálatukat egy állítólagos patriotizmus nevében az orosz imperializmus iránt, mégpedig azért, mert azok működnek” – vélte a miniszterelnök. „Az orosz gazdaság jelentősen visszaesett, a GDP idén 6 százalékot csökkent. Az orosz infláció megugrott. És Oroszország nem fér hozzá a csúcstechnológiai eszközökhöz” – tette hozzá.

„Az energiaárak növelésével Moszkva jelenleg megpróbálja fenntartani az illúziót. De a tények előttünk vannak. Az orosz propaganda nem tudja elfedni őket. Az orosz gazdaság fuldoklik” – mondta a francia miniszterelnök.

Élisabeth Borne azt is bejelentette, hogy a francia diplomácia „a következő hónapokban” gazdasági konferenciát szervez Ukrajna megsegítésére.

„Bejelentem, hogy a következő hónapokban Párizsban gazdasági konferenciát szervezünk az ukrán hatóságokkal a francia vállalatok mobilizálására” – fogalmazott. A francia kormány számításai szerint Ukrajna újjáépítésének költségei jelenleg 350 milliárd euróra rúgnak.

(MTI)

A Moszkvától 8500 kilométerre található régió, Habarovszk kormányzója nemrégiben arról tett jelentést, miszerint az orosz hadseregbe toborzott személyek mintegy felét téves mozgósítás miatt kellett hazaküldeni.

Mihail Degtyarjov azt is elmondta, hogy sokakról a toborzóirodákban derült ki, hogy valójában nem felelnek meg a kritériumoknak, vagyis eredetileg nem is kellett volna behívót kapniuk, így tíz nap után már haza is térhettek.

Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök is beismerte, hogy hibák vannak a rendszerben, mivel több olyan orosz állampolgárt is berendeltek, akik nem rendelkeztek elegendő katonai tapasztalattal, túl idősek voltak, ám még mozgáskorlátozottak is a listára kerültek.

Degtyarjov bejelentése azután jelent meg, hogy a habarovszki toborzók skizofréniával diagnosztizált férfiakat és fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló apákat regisztráltak – derül ki a Moscow Times beszámolójából.

Azt nem tudni, hogy Habarovszkban pontosan hány embert mozgósítottak, valamint arról sincs adat, hogy hányat kellett hazaküldeni, de az 50 százalékos arány rendkívül kiemelkedő, amelynek következtében a régiós sorozás megszervezéséért felelős főtisztet, Jurij Laiko-t is kirúgták.

Az ukrán hadsereg az eddigi legnagyobb áttörést érte el az ország déli részén azóta, hogy a háború kirobbant, ugyanis sikerült áttörniük az orosz védelmet, a Dnyipro folyó mentén történő előrenyomulásuk során pedig több falut is ellenőrzésük alá vontak.

Mindezt orosz források is megerősítették, hozzátéve, hogy Dudcsany városát szintén visszafoglalták, amely mintegy 30 kilométerre délre található attól a helytől, ahol korábban a front helyezkedett el.

Az ukránok legújabb sikere a háború leggyorsabb előrenyomulása délen, ugyanis összesen 31 ellenséges harckocsit és egy többszörös rakétavetőt semmisítettek meg, mindemellett keleten is áttörést értek el, ahol még több területet foglaltak vissza az Oroszország által annektált régiókban.

Ez azonban veszélyt jelent az orosz csapatok utánpótlásaira nézve, mivel az ottani erők az invázió első heteiben telepedtek le a frontvonal mentén, ahol megerősített állásokat hoztak létre, amelyek mára szintén megsemmisültek – derül ki a Sky News beszámolójából.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy hadserege több területen is visszavett városokat, de további részleteket nem közölt erre vonatkozóan, feltehetőleg amiatt, hogy a kormány igyekszik óvatosan közölni bármi ilyen jellegű információt.

Korábban a Donyeck keleti részén fekvő Liman városát is ukrán ellenőrzés alá vonták, amely még májusban került az oroszok kezére, ám az ukránok gyors előrenyomulása meghátrálásra késztette az ellenséget, így a Kreml közölte, hogy a csapatokat kivonják, mert bekerítették őket.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a Twitteren számolt be arról, hogy az oroszok által korábban elrabolt zaporizzsjai atomerőmű vezetőjét a mai napon szabadon engedték.

Grossi tweetjében úgy fogalmazott, Ihor Muraszov, a zaporizzsjai atomerőmű főigazgatója épségben visszatért családjához. Mint ismert, a jelenleg orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű vezetőjét pénteken rabolták el az oroszok, amikor a férfi épp Enerhodar városába utazott autójával, és feltartóztatták.

Az Energoatom vezetője egy nyilatkozatban tudatta a nyilvánossággal, hogy fegyveres orosz katonák pénteken megállították a zaporizzsjai atomerőmű vezetőjének autóját, amikor épp Enerhodarba tartott, majd kiszállították járművéből, bekötötték a szemét, és ismeretlen helyre vitték.

A NAÜ e bejelentést követően azonnal felvette a kapcsolatot a meg nem nevezett „illetékes hatóságokkal”, majd közölte, az oroszok arról tájékoztatták, hogy Muszarov „ideiglenes őrizetben van”.

A NAÜ szombaton egy hivatalos közleményben jelentette ki, hogy Muraszov „őrizetbe vétele” azonnali és súlyos hatással van az atomerőmű biztonságát és védelmét garantáló döntéshozatalra.