Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel nagy erejű csapást mértek ukrán katonai parancsnokságokra, valamint kommunikációs és energetikai rendszerek létesítményeire az orosz fegyveres erők, a támadás elérte célját, minden kijelölt létesítményt eltaláltak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok emellett elmondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk felől az elmúlt nap folyamán négy ukrán taktikai századcsoport sikertelen támadási kísérleteket tett a régióban lévő Kiszlivka és Tabajivka, valamint a Luhanszki Népköztársaságban található Kuzemivka irányába, aminek során több mint 40 katona elesett, öt harckocsi, négy páncélozott harcjármű és 15 jármű megsemmisült.

Liman irányában a szóvivő szerint az orosz rakétacsapatok és tüzérség koncentrált tüze megakadályozta ukrán egységek összes átkelési kísérletét a Zserebec folyón, a luhanszki régióban lévő Makijivka és Rajhorodka környékén. Mikolajiv-Krivij Rih irányából mintegy három, „zsoldosegységekkel” megerősített ukrán taktikai zászlóaljcsoport offenzívát kísérelt meg a Herszon megyei Bruskinszke, Bezimenne, Szadok és Szuhanenko település irányába, de az orosz erők visszaszorították őket eredeti állásaikba, a nap folyamán több mint 60 fős veszteséget okozva nekik, üzemképtelenné téve kilenc ukrán harckocsit, 16 páncélozott harcjárművet és 17 járművet.

Donyeckből ukrán tüzérségi támadást jelentettek

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés értelmében hat ukrán vezetési pontot, 52 tüzérségi egységet, valamint 143 területen élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között öt lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és két üzemanyagtároló bázist. Az orosz légierő egy ukrán MiG-29-es gépet, a légvédelem pedig hat drónt, hat HIMARS-lövedéket és három HARM radarelhárító rakétát, valamint egy Tocska-U ballisztikus rakétát lőtt le.

A védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 318 repülőgépet, 159 helikoptert, 2188 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5604 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 866 rakétasorozatvetőt, 3462 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6463 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Medvegyev szerint ez még csak az „első epizód volt”

Ramzan Kadirov csecsen vezető az Ukrajnára mért orosz csapásokat követően  Telegram-csatornáján azt írta, „most már száz százalékig elégedett a különleges hadművelet” menetével. Azt javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy „ne siránkozzon, hanem meneküljön Nyugatra, amíg hozzá is el nem repül valami”.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy „az első epizódot lejátszották”, és kilátásba helyezte, hogy „lesznek továbbiak” is. Ukrajna a jelenlegi formájában állandó és közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra, ezért Moszkva célja az ukrán politikai rendszer teljes felszámolása kell, hogy legyen – írta. Megjegyezte, hogy a személyes álláspontját fejtette ki.

MTI

Az oroszok ezúttal az ukrán fővárosra, Kijevre mértek több rakétacsapást, melynek következtében több embert életét vesztette, ám a káosz közepette egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok az elhunytak kapcsán. A legutóbbi orosz légicsapások elsősorban Kijevet célozták, de más ukrán városokra is mértek csapásokat.

A támadás kezdetével az ukrán tisztviselők országos riasztást adtak ki, s felszólították a lakosságot, hogy haladéktalanul keressenek menedéket a bombázások miatt – előzetes információk szerint legkevesebb 11 ember életét vesztette Kijevben és rengetegen megsérültek.

Az oroszok Kijeven kívül még Lvivet és Dnyiprót is célba vették, e kegyetlen támadásokat pedig szinte biztosan a Kercsi-hídon történt robbanás miatt rendelte el Putyin megtorlásként, mely az orosz erők számára stratégiailag kulcsfontosságú, mivel a 2014-ben megszállt, majd erőszakkal és illegitim módon annektált Krímet köti össze Oroszországgal.

Rendkívül furcsa, hogy míg Ukrajna gyászolja az újabb orosz rakétacsapásban elhunyt civileket, addig Putyin hétfőn közölte, hogy ez a kegyetlen támadás volt a válasz „Kijev terrorista akciójára” – itt ugyanis felmerül a kérdés, hogy a több mint hét hónapja tartó, Oroszország által indított és több tízezer ember életét követelő háború vajon micsoda, ha a hídon történt robbanás Putyin szerint „terrortámadás” volt.

Nemzetközi reakciók az újabb kegyetlen orosz rakétacsapásokra

Ukrajna

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon jelentette ki, hogy Oroszország „megpróbál elpusztítani minket és eltörölni a föld színéről”, hangsúlyozva, hogy az oroszoknak két fő célpontjuk van: az energetikai létesítmények, valamint az egyszerű civilek.

Dmitro Kuleba külügyminiszter rámutatott, Putyin „egyetlen taktikája a terror a békés ukrán városokban”, ám hozzátette, nem fogja tudni szétverni Ukrajnát, kiemelve, hogy mégis ki akarna egy olyan emberrel tárgyalni, aki a békéről beszél, miközben „egy terrorista, aki rakétákkal tárgyal”.

Európai Unió

Az Európai Parlament elnöke egyenesen „betegesnek” nevezte a kijevi rakétacsapásokat, s úgy fogalmazott:

Eközben Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője, Peter Stano kijelentette, a legújabb orosz támadások Ukrajna ellen “gyáva és barbár tettek”, és egyértelműen a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelentik.

Úgy fogalmazott, a civilek elleni gyáva, aljas rakétacsapásokkal való válogatás nélküli támadások “valóban újabb eszkalációt jelentenek”. Hangsúlyozta, az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli ezeket a civilek és a polgári infrastruktúra ellen elkövetett aljas támadásokat. Rámutatott, mindez ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, továbbá a civilek válogatás nélküli célba vétele egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül.

Egyesült Államok

„Több csapás történt Kijev központjában és szerte Ukrajnában ma reggel. Oroszország fokozza az ukrán civilek elleni támadássorozatát” – írta tweetjében Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete.

Egyesült Királyság

James Cleverly brit külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott, a Kijevet ért hétfői csapások „elfogadhatatlanok”, hangsúlyozva, hogy ez „a gyengeség demonstrációja Putyin részéről, nem az erő demonstrációja”, hozzátéve, hogy már felvette a kapcsolatot ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával.

Kína

Kína szokásához híven ismételten mondott is valamit, miközben semmit sem mondott, mindenesetre továbbra is úgy kommunikálnak, mintha semlegesnek akarnának tűnni az orosz-ukrán háború kapcsán. Mao Ning minisztériumi szóvivő ugyanis annyival kommentálta a kegyetlen orosz csapásokat, hogy:

„Reméljük, hogy a helyzet hamarosan de-eszkalálódik.”

Franciaország

Emmanuel Macron francia elnök szinte azonnal felhívta telefonon az ukrán elnököt és a beszélgetés során „rendkívüli aggodalmát” fejezte ki az orosz csapások kapcsán, majd ígéretet tett arra, hogy Franciaország növeli az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt.

Macron hivatalának közleményében azt írják, az elnök „rendkívüli aggodalmáról beszélt a civil áldozatokat követelő csapások kapcsán”, hozzátéve, hogy biztosította az ukrán elnököt a teljes és maradéktalan támogatásáról, továbbá rámutatott Franciaország elkötelezettségére, miszerint a kijevi igényeknek megfelelően fogják növelni az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat, beleértve a katonai felszereléseket.

Moldova

Moldova külügyminisztere kijelentette, hogy az Ukrajnát célzó orosz rakéták közül több is megsértette a moldáv légteret, ennek okán pedig behívatta a moszkvai nagykövetet. Nicu Popescu külügyminiszter tweetjében úgy fogalmazott, „gondolataink a brutális csapások áldozataival vannak”.

Kanada

Melanie Joly kanadai külügyminiszter „sokkolónak és borzalmasnak” nevezte a legutóbbi orosz rakétacsapásokat, hangsúlyozva, hogy a civilek elleni támadás háborús bűncselekménynek minősül. Tweetjét azzal zárta, hogy „kanada Ukrajna népe mellett áll”.

A Guardian jelenetése szerint Tarasz Miscsenko, a Mezha.Media munkatársa számolt be arról, hogy a Kijevre mért orosz rakétacsapások egyike a német konzulátus épületét találta el, ám szerencsére senki sem tartózkodott az épületben, miután februárban ideiglenesen felfüggesztették a működést Kijevben.

Nem tudni, hogy a német konzulátus épületét ért orosz rakétacsapás is közrejátszik-e, de a G7-ek tagjai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden rendkívüli megbeszélést tartanak a jelenlegi ukrajnai helyzet kapcsán.

Olaf Scholz már felhívta az ukrán elnököt telefonon, s biztosította őt „Németország és a többi G7-állam szolidaritásáról”.

A G7-ek helyi idő szerint kedden 14 órakor egy videokonferencia keretében fogják megtartani a rendkívüli megbeszélést, ennek kapcsán pedig Zelenszkij megerősítette, hogy egyeztetett a német kancellárral az Oroszországra gyakorolt nyomás további fokozásáról, továbbá az Ukrajnának nyújtandó támogatásokról.

A Guardian jelentése szerint Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn kijelentette, a legújabb orosz támadások Ukrajna ellen „gyáva és barbár tettek”, és egyértelműen a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelentik.

Úgy fogalmazott, a civilek elleni gyáva, aljas rakétacsapásokkal való válogatás nélküli támadások „valóban újabb eszkalációt jelentenek”. Hangsúlyozta, az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli ezeket a civilek és a polgári infrastruktúra ellen elkövetett aljas támadásokat.

Rámutatott, mindez ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, továbbá a civilek válogatás nélküli célba vétele egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül.

Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol arról, hogy Fehéroroszország beleegyezett egy orosz és fehérorosz csapatokból álló közös katonai műveleti csoport telepítésébe az ország nyugati határain, Stano figyelmeztette Minszket, hogy tartózkodjon attól, hogy tovább segítse Moszkvát a háborúban.

Úgy fogalmazott, az EU egyelőre nem ismeri a részleteket a közös bevetés kapcsán, ám rámutatott, ha ez folytatódik, úgy az az „ukrajna illegális háború újabb eszkalációját jelenti”. Hangsúlyozta, Fehéroroszország lépései „nem maradnak válasz nélkül az Európai Unió részéről”.