Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Egyesült Államok jelenleg azt fontolgatja, hogy régebbi Hawk légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának, amelyekkel az orosz drón- és cirkálórakéták elleni védekezésben tudnának segíteni az országnak.

A Hawk elfogórakéták egyfajta továbbfejlesztései a kisebb, rövidebb hatótávolságú légvédelmi rendszernek, a Stingernek, amelyet az USA már korábban is eljuttatott Kijevnek az orosz invázió elleni harchoz – számolt be a The Guardian.

Mindemellett a Raytheon Technologies által gyártott Patriot légvédelmi rakéta elődjének számít, amelyet az elöregedő Hawk rakéták leváltására fejlesztettek ki, ezek Ukrajnának történő leszállítása azonban még nem merült fel.  

Erről két amerikai tisztviselő nyilatkozott a Reutersnek, hozzátéve, hogy a Biden-kormányzat az elnöki lehívási felhatalmazást (PDA) használná fel a Hawk rendszerek átadására, amely bár a vietnámi korszak technológiáján alapul, de már többször korszerűsítették.

Majd elmondták, hogy kezdetben a Hawk légvédelmi rendszer elfogórakétáit küldenék Ukrajnának, ugyanis egyelőre nem világos, hogy van-e elegendő, jó állapotban lévő amerikai indítórakéta, hiszen évtizedek óta a raktárban állnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az izraeli Haaretz által szervezett konferencián beszélt arról, hogy hírszerző szolgálataik információi szerint Oroszország mintegy 2000 kamikaze drónt rendelt Irántól az ukrajnai invázió támogatására. A trónok aktív bevetésére azt követően került sor, hogy szeptember eleje óta több katonai fordulat is történt a szárazföldön harctéren, tette hozzá Zelenszkij.

Az ukrán államfő nem részletezte, hogy ez a szám egy új megrendelésre vonatkozik-e, vagy pedig a Moszkva által vásárolt iráni drónok teljes számáról van-e szó, az azonban egyértelmű, hogy az eddig megvásárolt drónok egy jelentős részét kifejezetten az ukrán energetikai infrastruktúra ellen vetették be.

Zelenszkij szerint mielőtt a drónokat Ukrajnába küldték volna, azok használatára iráni instruktorok képezték ki az oroszokat. Az ukrán hírszerzés vezetője, Kijlo Budanov szerint az orosz rakétatartalékok egy része már majdnem kimerült, ám a kamikaze drónok használatával még nagyon sokáig tarthat a „terrorizmus”, majd hozzátette, hogy október 22-ig az orosz erők mintegy 330 drónt vetettek be, amelyekből 222-t sikerült leszedniük, vagyis az elhárítási arány nagyjából 70%-os.

Az Oroszország által február 24-én indított ukrajnai invázió eddig több mint 13 millió ember kényszerített menekülésre, a helyzet pedig annyira súlyos, hogy az ENSZ már a második világháború óta jelentkező legsúlyosabbnak legsúlyosabb európai menekültválságról beszél.

Az ENSZ a háború kezdete óta 6374 megerősített civil halálesetet és 9776 sebesültet tart számon, ám a szervezet hangsúlyozza, hogy ezek a számok vélhetően messze elmaradnak a valóságtól.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn néhány újságírónak adott interjút, s ennek során arról kérdezték, van-e lehetőség arra, hogy az orosz vezető beszélgetést folytasson a francia és amerikai elnökökkel, Emmanuel Macronnal és Joe Bidennel.

Ennek kapcsán a tisztviselő meglehetősen szűkszavúan kijelentette, hogy egyelőre nincsenek ilyen terveik, az erre vonatkozó fokozott érdeklődés pedig annak lehet a következménye, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap telefonbeszélgetést folytatott néhány kollégájával.

Többek között Ben Wallace brit, Sebastien Lecornu francia és Hulusi Akar török miniszterekkel konzultált, amelynek során szót ejtett az Ukrajna által esetlegesen bevethető „piszkos bomba” miatt érzett aggodalmairól.

Az MTI szerint a „piszkos bomba” egy olyan hagyományos robbanószerkezet, amely radioaktív anyagot szór szét, az orosz minisztérium pedig úgy véli, hogy az ukrajnai helyzetben egyre nagyobb a veszélye az „ellenőrizetlen eszkalációnak”.

Mindezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren cáfolta, mondván, Oroszország hazugságai „éppolyan abszurdak, mint amennyire veszélyesek”, majd kifejtette, nem rendelkeznek ilyen bombákkal és nem is tervezik őket elállítani.

A TASS beszámolójából kiderül, hogy az orosz felső vezetés mindemellett a Pentagon vezetőjével, Lloyd Austinnal is tárgyalt telefonon keresztül, mégpedig pénteken és vasárnap, amelynek kapcsán az amerikai védelmi miniszter kijelentette, „fontos a kommunikációs csatornák fenntartása Moszkvával, tekintettel az ukrajnai háborúra”.

Többek között Németország is támogatja fegyverekkel és különböző harcászati eszközökkel Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújukban. Semmi jel nem utal arra, hogy rövidesen véget érhet a háború, ami a szankciós politikával rendkívül nehéz helyzetbe hozza az Európában élőket.

Frank-Walter Steinmeier német elnök a hírek szerint ma meglepetésszerű látogatást tett Ukrajnában. A The Guardian azt írja, hogy ez az első útja az országba a február végén kitört invázió óta, ami jelenleg is tart.

Az NTV német televízió számolt be a részletektől, és arról, hogy az elnök a reggeli órákban vonattal futott be Kijevbe, az ukrán fővárosba. A nap folyamán személyesen fog találkozni Ukrajna elnökével, aki az utóbbi hónapokban számos prominens személyt fogadott.

Steinmeier szóvivője, Cerstin Gammelin még egy fotót is megosztott arról, ahogyan az elnök kora reggel Kijevbe érkezik. Pillanatnyilag nem tudni pontosan, hogy miről fog tárgyalni egymással a két vezető.