Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A mintegy 6,35 millió font értékű, úgynevezett Ukrajna Kiberprogramot nem sokkal azután hozták működésbe, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én teljes körű háborút indított az országgal szemben.

Egyes tisztviselők szerint az orosz erők ukrán területekre mért csapásai a kibertámadások jelentős növekedésével jártak együtt, s ez utóbbi meglehetősen drasztikus károkat okozott volna, ha a britek nem nyújtanak segítséget erre vonatkozóan.

Az Egyesült Királyságot is kibertámadás érte

Leo Docherty brit Európa-ügyi miniszter szerint az Egyesült Királyság saját kibervédelmét is megerősítették, miután „jelentős mértékű fenyegetés” érkezett Oroszország részéről, a szaktudásukat pedig nagy örömmel osztották meg az ukrán szövetségeseikkel.

Állítása szerint a brit kémek már az invázió kezdetétől kulcsszerepet játszanak Ukrajna védelmében, Nagy-Britannia pedig azért hozta nyilvánosságra ezt az információt, mert többé nincs szükség annak titokban tartására – vagyis vélhetően a Kreml is tudott róla.

Docherty ezután elhárított minden olyan feltételezést, amely szerint Ukrajna kibertámogatása a háborúba való közvetlen beavatkozást jelentheti Moszkva szempontjából, mondván, mindez egy „tökéletesen tisztességes, és a legkevésbe sem eszkalációs lépés” – írta a Sky News.

James Cleverly brit külügyminiszter azt is hozzátette, miszerint az Egyesült Királyság világelső szakértelmére támaszkodva nyújtanak segítséget Ukrajnának, ezzel biztosítva, hogy a Kreml „minden téren vereséget szenvedjen: a szárazföldön, a levegőben és a kibertérben”.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi jelentése szerint Moszkva ballisztikus rakétákat szállított Fehéroroszországba, vélhetően a „Nyugatnak címzett üzenet” részeként, ez azonban „kevés plusz előnyt jelent” az ukrajnai célpontok eltalálásához.

A közlemény alapján Oroszország meglehetősen korlátozott készletekkel rendelkezik az AS-24 Killjoy rakétákat illetően, emellett továbbra is korlátozott operatív jelentőségű célpontok ellen fordítja a nagy hatótávolságú lőszereit.

A minisztérium szerint Minszk egyfajta „báb” Moszkva számára

A minisztérium Moszkva „bábjának” nevezte Minszket, amelyet az is bizonyít, hogy a két fél közös katonai munkacsoport felállítását jelentette be korábban, mindezt pedig Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfő is megerősítette – írta a Sky News.

A Reuters szerint Lukasenka azt is hangsúlyozta, hogy nem avatkoznak be a konfliktusba, mindössze arra adtak engedélyt az oroszoknak még az invázió kezdetén, hogy az országukban állomásozzanak.

A védelmi minisztérium jelentésében arra is kitértek, hogy a birtokukba jutott felvételek alapján két MiG-31K Foxhound elfogó vadászrepülőgép és egy bizonyos tartály szinte biztosan a fehéroroszországi Machulishchi repülőtéren parkolt október 17-én.

A tábornok szerint a támadás elérte célját, az összes kijelölt létesítmény eltalálták. A csapások célpontjait Konasenkov nem nevezte meg.

A frontokon történtelet ismertetve azt mondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk irányában és a „Luhanszki Népköztársaságban” két ukrán taktikai századcsoportot és két külföldi „zsoldosalakulatot” ért orosz csapás. Állítása szerint ennek következtében több mint 110 katona és harcos elesett, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű, két kisteherautó és két egyéb jármű pedig megsemmisült.

A luhanszki régióban, Liman irányában, három taktikai századcsoporttal megkísérelt ukrán támadásokat vertek vissza az orosz erők, több mint 170 ukrán katonát megölve, valamint három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és kilenc járművet üzemképtelenné téve.

Donyeck irányában a beszámoló értelmében az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 60 ukrán katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két járművet semmisített meg.

Mikolajiv-Krivij Rih irányában ukrán taktikai századcsoportok négy támadást kíséreltek meg a Herszon megyei Pjatihatki, Cservoni Jar, Iscsenko és Zelenji Haj település felé, több mint 70 katonát és zsoldost, öt páncélozott harcjárművet, hét járművet és egy német Panzerhaubitze-2000 önjáró tüzérségi löveget veszítve.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők nyolc ukrán vezetésipontot, 57 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 136 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve négy lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 13 ukrán drónt, négy HIMARS- és Vilha-lövedéket, valamint hét HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 328 repülőgépet, 167 helikoptert, 2393 drónt, 384 légvédelmi rakétarendszert, 6213 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 879 rakétasorozatvetőt, 3540 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6920 speciális katonai járművet veszítettek.

MTI

A gabonakiviteli megállapodás végrehajtása Oroszország részvétele nélkül aligha lehetséges és egyre kockázatosabbá válik – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Olyan körülmények között, amikor Oroszország kijelenti, hogy a hajózás biztonságát lehetetlen szavatolni a kijelölt területeken, egy ilyen üzlet természetesen aligha megvalósítható, megváltozik a jellege, sokkal kockázatosabbá, veszélyesebbé és garanciamentessé válik” – mondta.

Természetesen ezért is Ukrajna a felelős Oroszország szerint

A szóvivő Kijevet tette felelőssé amiatt, hogy az egyezmény veszélybe került. Törökországnak azt a szándékát kommentálva, hogy a gabonaegyezmény végrehajtását Oroszország részvétele nélkül kívánja folytatni, rámutatott, hogy az orosz külügyminisztérium és intézmények folytatják a kapcsolattartást Ankarával és az ENSZ-szel. Peszkov nem tudta megnevezni Moszkva milyen feltételek mellett lenne hajlandó fenntartani gabonaegyezményt.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország a gabonaegyezményből való kilépés után is támogatni fogja a legszegényebb országokat, amire konkrét intézkedéseket fog kidolgozni. Emlékeztett rá, hogy a megállapodás alapján elszállított ukrán gabonának csak egy jelentéktelen hányada jutott el a nevezett államokba, a nagy része pedig Európában maradt.

Állítják, ezután is „támogatni fogják a rászorulókat”

Megígérte hogy az orosz fél a kieső mennyiségeket saját költségén kompenzálja és felidézte, hogy Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter szombaton közölte: Oroszország készen áll arra, hogy a következő négy hónapban akár félmillió tonna gabonát ingyen szállítson a legszegényebb országoknak.

Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes, elnöki közel-keleti és afrikai különmegbízott kétfőn közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll számos ország, köztük az afrikai államok vezetésével, amelyeknek támogatásra van szükségük az élelmiszer- és műtrágyaellátásban. A diplomata is azt hangoztatta, hogy Oroszország a gabonaegyezményben való részvételének felfüggesztése után is támogatni fogja a rászorulókat.

A júliusban megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban az ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek a élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán támadásra hivatkozva függesztette a részvételét benne.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap arról tett bejelentést, hogy az orosz fekete-tengeri flottát szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállító folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.

(MTI)