Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta kedden Kijevben Kadri Simsont, az Európai Unió energiaügyi biztosát, akivel megvitatta Ukrajna energiabiztonságának további lépéseit – közölte az államfő sajtószolgálata.

A közlemény szerint Zelenszkij tájékoztatta az EU-biztost arról, hogy Oroszország támadásaival Ukrajna teljes energetikai infrastruktúrájának – beleértve hő- és vízierőműveket – mintegy 40 százalékát rongálta meg súlyosan, továbbá ecsetelte az energetikai stabilitás elérésére tett ukrán állami erőfeszítéseket.

„Sajnos, ez utóbbit az Oroszországi Föderáció által az energiarendszerünket ért rakéta- és dróncsapások miatt felfüggesztettük, de biztos vagyok abban, hogy mindent helyreállítunk, és egy nyugodtabb időben, amikor stabilizálódik a helyzet az energiarendszerünkben, folytatjuk az áramexportot Európába” – hangsúlyozta az elnök.

Az államfő részletesen beszélt Ukrajnának az energetikai infrastruktúra helyreállítására vonatkozó igényeiről, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vállaljon összekötő szerepet az uniós tagországok segítségének megnyerésében.

További szigorításokat akarnak Oroszország ellen

Zelenszkij felhívta a figyelmet az ukrán gazdaságot, különösen az energiaszektort támogató platform létrehozásának szükségességére. A felek a megbeszélésen kiemelt figyelmet fordítottak az Oroszország elleni energetikai szankciók további szigorítására.

Az ukrán elnök a következő szankciócsomag részeként az olajárak korlátozása mellett az orosz gázár korlátozásának bevezetését, valamint az uniós országokba irányuló cseppfolyósított orosz gáz szállításának korlátozását szorgalmazta.

Simson kedden érkezett Kijevbe, egy nappal azután, hogy Oroszország ismét rakétacsapásokat mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál kiemelte, hogy először október 10-11-én mért Oroszország tömeges rakétacsapást Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, ekkor a létesítmények mintegy 30 százalékát érte találat. Ezt követően az orosz hadsereg több hasonló tömeges támadást indított Ukrajna energiaszektora ellen, legutóbb hétfő reggel.

(MTI)

Megkezdődött a lakosság evakuálása Herszon megyében, a Dnyeper bal partján 15 kilométeres sávban, a három napig tartó kitelepítés akár 70 ezer embert is érinthet – jelentette ki Vlagyimir Szaldo, a régió megbízott kormányzója a Szolovjov Live médiacsatorna keddi adásában.

Az intézkedés oka az a feltételezés, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a kahovkai vízerőmű gátja ellen. Vasárnaptól a helyi hatóságok közlése szerint a Kahovkai járásban kötelezővé válik a kitelepítés.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők október 31-én végrehajtott nagy erejű rakétacsapása megzavarta az ukrán fegyveres erők irányítási rendszerét és logisztikáját, valamint a hadiipart.

A tábornok szerint az ukrán tartalék és a hadianyag harcterekre történő vasúti szállítása jelentős akadályokba ütközik.

Kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be az Oroszország által elcsatolt területek több városából, valamint a határ menti orosz Belgorod és Kurszk megyéből is.ű

(MTI)

Peszkov szerint gondosan kell elemezni az orosz szakszolgálatok értesüléseit a brit részességről. Mint mondta, „az ilyen akciókat nem szabad egyszerűen annyiban hagyni”.

„Arra számítunk, hogy az európai fővárosok megengedhetetlen hallgatása ellenére ez az elemzés mégiscsak elkészül. (…) Természetesen el fogunk gondolkodni a további lépéseken” – nyilatkozott a szóvivő.

Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni ebben az ügyben. Annyit mondott, hogy „az adatokat rendszerezni kell”, és hogy az orosz fél meg fogja tenni, „amit ebben a helyzetben tenni kell”.

A Gazprom is vizsgálódik

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén sérüléseket észleltek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az „angolszászokat” a hibáztatta a történtek miatt.

Az orosz védelmi minisztérium október 29-én azzal vádolta Londont, hogy részese volt a csővezetékek megrongálásának. A tárca szerint a brit haditengerészet szakemberei részt vettek a szeptember 26-án a Balti-tengeren elkövetett „terrortámadás” megtervezésében, biztosításában és végrehajtásában, amelynek célja az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezeték aláásása volt”. A brit védelmi minisztérium tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden Telegram-bejegyzésben sürgetett választ Londontól azokra az online médiajelentésekre, amelyek szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök „It’s done” (Elvégeztetett) szövegű üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a gázvezetékek felrobbantása után.

Putyin elnök a hétfő éjjel Szocsiban megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalatnak – több mint egy hónappal a történtek után – engedélyezték a robbantások helyszínének megvizsgálását és a csővezetékekben keletkezett károk felmérését. Az elnök szerint a helyszíni szemle egyértelműen azt „bizonyította”, hogy terrorcselekmény történt.

Az orosz vezető Alekszej Miller Gazprom-elnök hétfő reggeli beszámolójára hivatkozva azt mondta, hogy helyszínen két, 3-5 méter mély krátert találtak. A robbanás kiszakított egy 40 méter hosszú csőszakaszt az Északi Áramlatból, a csövek pedig 259 méterre kerültek egymástól. A kiszakadt csőszakasz egy része 90 fokban meghajlott és 40 métert sodródott az Északi Áramlat 2 irányába, amelyet a robbanás repeszei és a csőmaradványok megrongáltak.

MTI

Míg Oroszország Nagy-Britanniára mutogat az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékein történt robbanások kapcsán, addig a nyugati országok továbbra is az oroszokat tartják felelősnek a károkozásért.

Moszkva a napokban közölte: meggyőződésük, hogy az Egyesült Királyság haditengerészetének egységei követték el a robbantásokat, habár bizonyítékokkal eddig még nem támasztották alá a vádakat.

A Kreml várja a kárjelentéseket

Oroszország mindenesetre közölte, hogy az ENSZ előtt – immár bizonyítékokkal együtt – fejtené ki véleményét. Az Egyesült Királyság ugyanakkor teljes képtelenségnek nevezte a vádakat, elmondták, hogy a haditengerészetük nem is lenne képes egy hasonló cselekmény levezénylésére.

Mindeközben a svéd és a dán hatóságok egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a gázszivárgást robbanás okozta, de azt nem közölték, hogy a vizsgálatok alapján ki lehet a felelős – írta a Sky News.

A nyugati államok úgy vélekednek, hogy Oroszországnak csupán a figyelemelterelés a célja a vádaskodást illetően. Moszkva további vizsgálatokat rendelt el, a Kreml pedig várja a kárjelentéseket a vezetékrendszerek állapotáról.

Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.

A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésben mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, akik harci tapasztalatokat szereztek a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során. Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki.

Sojgu ismételten felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a „különleges hadműveletben” már korábban részt vett egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.

Teljesítve lett a részleges mozgósítási cél

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek a részleges mozgósítást elrendelő parancsát, amely konkrétan 300 ezer ember behívására vonatkozott, teljesítették.

A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy kedden Oroszország 85 régiójában több mint 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát. 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, akit Sojgu szerint nem fognak a frontra küldeni.

A háború menetéről szólva a miniszter annyit mondott, hogy az orosz fegyveres erők hatékonyan csökkentik az ukrán katonai potenciált a kritikus infrastruktúrára mért csapásokkal. Hozzátette, hogy az orosz fél ugyanakkor kimerítő intézkedéseket tesz az ukrán állampolgárok halálának megakadályozása érdekében.

Kijevet azzal vádolta meg, hogy ezzel szemben folytatja a civilek és a szociális létesítmények elpusztítását, a „terrorista akciókat”. Kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg nem hagy fel a zaporizzsjai atomerőmű, az evakuálási pontok és a humanitárius segélyek elosztási helyszíneinek ágyúzásával.

Sojgu szerint az orosz hadsereg az elmúlt két hét folyamán több mint 190 külföldi „zsoldost”, 74 harckocsit, 235 egyéb páncélozott járművet, két amerikai HIMARS rakétavetőt és 268 nagykaliberű gépfegyverrel felszerelt járművet semmisített meg.

(MTI)