Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ukrán értesülések szerint Oroszország a kurszki atomerőművet iráni ballisztikus rakéták és drónok tárolására és karbantartására használhatja – közölte honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken.

Ukrán hírszerzési tisztviselők nem zárják ki, hogy a létesítményt – amely közvetlenül a Kurszki atomerőmű, Kurcsatov városa mellett van -, az orosz fegyveres erők katonai célokra használják, rakétafegyverek és iráni drónok lőszereinek titkos elhelyezésére és karbantartására. „Nem kizárt az iráni ballisztikus rakéták jelenléte ezekben a földalatti tárolókban” – tette hozzá a hírszerzés.

A védelmi tárca illetékesei úgy vélik, hogy a közölt információkat az érintett nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) képviselőinek alaposan ellenőrizniük kellene.

Helyzetjelentés a frontról

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy péntekre virradóan az orosz erők Sz-300-as rakétákkal csapást mértek a régió központja, Zaporizzsja körzelében fekvő településekre. Megsérült egy gázvezeték, és tűz ütött ki, amit a tűzoltók eloltottak. Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nem történt.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az orosz csapatok a régióban Szvatove és Kreminna településeknél próbálják áttörni az ukrán erők védelmét. Szavai szerint a térség „tele van” orosz katonák holttesteivel, mert a megszállók nem viszik el magukkal halottjaikat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Hajdaj október 28-án arról számolt be, hogy az ukrán erők gyakorlatilag már ellenőrzésük alá vonták a Szvatove és Kreminna közötti autópályát.

Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt mintegy 840 orosz katona halt meg, a legtöbbjük a Donyeck megyei Liman és Avgyijivka irányában. Velük együtt az orosz hadsereg hozzávetőleg 74 840 főt veszített el eddig Ukrajnában.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon közölte, hogy az ukrán energiarendszer központi csomópontjának túlterhelése miatt reggel 450 ezer lakás maradt áram nélkül a fővárosban, ami másfélszer több, mint az előző napokban volt. Ismételten takarékoskodásra szólította fel a kijevieket.

(MTI)

Ukrajna reagált a vádakra, méghozzá azzal, hogy több helyszín vizsgálatát is engedélyezte az ENSZ számára, ahol az állítólagos „be nem jelentett nukleáris tevékenységeket” folytatták az oroszok szerint.

Az ENSZ vizsgálódása során azonban ennek nem találták jelét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pedig hivatalos közleményt is kiadott az ügy kapcsán, miszerint az elmúlt napokban az ellenőrök minden olyan tevékenységet elvégezhettek, amelyet a NAÜ tervezett, és korlátlan hozzáférést kaptak a helyszínekhez.

Az ukránok tagadják a vádakat

„Az eddig rendelkezésre álló eredmények és az Ukrajna által szolgáltatott információk értékelése alapján az ügynökség nem talált a helyszíneken be nem jelentett nukleáris tevékenységekre és anyagokra utaló jeleket” – írta a NAÜ.

Oroszország szerint Ukrajna egy radioaktív anyaggal ellátott hagyományos robbanószerkezetet készít elő, melynek célja a minél nagyobb sugárszennyezés, létrehozásában pedig az ukrán nukleáris intézetek is részt vesznek.

Az ukrán kormány következetesen tagadja a vádakat, miután Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban kijelentette, hogy Ukrajna már el is készülhetett a robbanószerkezettel – számolt be róla a The Guardian.

Az Egyesült Államok katonai segítségnyújtási parancsokságot létesít Németországban az ukrajnai fegyverszállítások és katonai kiképzés koordinálására – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium pénteken.

A Pentagon szóvivője közölte, hogy emellett újabb 400 millió dolláros katonai segélyről is döntés született Ukrajna javára.

Sabrina Singh újságírók előtt elmondta, hogy az új németországi katonai irányítási hely, az Ukrajnai Biztonsági Támogató Csoport (Security Assistance Group Ukraine) jelzés arra is, hogy a Kijevnek nyújtott segítség az Oroszország elleni harchoz „állandóbbá” válik és „hosszútávú programot” jelent.

A bejelentett 400 milliós katonai segély tartalmaz a többi között 1100 Phoenix Ghost drónra vonatkozó szerződést, valamint 45 tank felújításának anyagi fedezetét, emellett vízijárműveket és egyéb rendszereket – közölte a Pentagon illetékese.

A szállítás a beszerzési eljárás lebonyolítása után áll válik lehetségessé – jegyezte meg a Pentagon szóvivője hozzátéve, hogy az Ukrajnai Biztonsági Támogató Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében nyújtott fegyverzetet hosszú távú ipari szerződések keretében biztosítják és nem az amerikai hadsereg készleteiből vonják el.

(MTI)

Vlagyimir Putyin az orosz nemzeti egység napja alkalmából tartott pénteki beszédében ismételten elővette azt a rendkívül erős retorikát, melyet korábban is alkalmazott beszédeiben.

A Sky News jelentése szerint az orosz elnök pénteki beszédében ezúttal azt találta mondani, hogy szerinte „elkerülhetetlen volt a konfrontáció az ukrán nácikkal”, valamint a „kijevi neonáci rezsimmel”.

Hozzátette, szerinte a „nyugati hatalmak” megpróbálnak „oroszellenes hangulatot kelteni Ukrajnában”.

Végezetül a szokásos kijelentésekkel zárta beszédét, mondván, szerinte a Szovjetunió bukása után „a nyugati hatalmak elkezdtek beavatkozni Ukrajnában és Oroszországban”, ennek kapcsán pedig ismételten kijelentette,

Mint azt Olaf Scholz a találkozó után elmondta, Hszi Csin-pinggel egyetértettek abban, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés rendkívül „felelőtlen és veszélyes” dolog – írja a Sky News.

„Az atomfegyverek bevetésével Oroszország átlépné azt a határt, amelyet a nemzetközi közösség közösen húzott meg” – tette hozzá a német kancellár. A nukleáris fegyverek használata azonban nem csak a nyugati hatalmakat, de Kínát is aggasztja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor néhány napja kijelentette, hogy Oroszország nem tervezi atomfegyver bevetését Ukrajnában. Elnöke szavait erősítette meg Andrej Kelin, Oroszország brit nagykövete is.

Kelin szintén tagadja, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetését fontolgatná, hozzátéve, hogy „a nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabadna megvívni. És ehhez a kijelentésünkhöz határozottan ragaszkodunk”.

Putyin korábban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt be fognak vetni, ha az orosz területeket fenyegetik. Azzal vádolta továbbá a Nyugatot, hogy „nukleáris zsarolásba” bocsátkozik.