Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Kijev vezetése felkészült az ukrán főváros kiürítésére, azaz a teljes lakosságnak, mintegy hárommillió embernek az evakuálására abban az esetben, ha teljesen megszakadna az áramellátás – közölte Roman Tkacsuk, a városi közigazgatás biztonsági osztályvezetője a New York Times amerikai lapnak adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett vasárnap.

 A tisztségviselő kijelentette: a főváros vezetése tisztában van azzal, hogy ha Oroszország folytatja Ukrajnában a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, Kijev elveszítheti a teljes áramellátó rendszert. „Ha nincs áram, nem lesz víz sem és a szennyvízcsatornák sem működnek” – tette hozzá. Tkacsuk ugyanakkor úgy vélte, egyelőre nincs ok arra, hogy az emberek elhagyják Kijevet, a helyzet ellenőrzés alatt áll. „A kormány és a városvezetés minden lehetséges intézkedést megtesz az áramellátó rendszerünk védelme érdekében” – hangsúlyozta.

Megszűnhet a teljes áramellátás Kijevben

Vitalij Klicsko kijevi polgármester ezt megelőzően nem zárta ki, hogy a fővárosban teljesen megszűnhet az áramellátás, ennek következtében pedig a víz- és távhőszolgáltatás is leáll, ezért arra kérte a kijevieket, fontolják meg a városból történő ideiglenes kiköltözés lehetőségét.

„Mindent megteszünk, hogy ez ne fordulhasson elő. Legyünk viszont őszinték: ellenségeink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a város hő, áram, víz nélkül maradjon, és általában azért, hogy mi mindannyian meghaljunk. Különféle forgatókönyveket számolunk, hogy kitartsunk, felkészüljünk” – fogalmazott Klicsko egy hétvégi tévéműsorban. Felhívta a kijevieket, gondoskodjanak arról, hogy legyen otthon ivóvízkészletük, feltöltött akkumulátoruk, némi élelem és meleg ruha.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy mintegy ezer melegedőpont telepítését tervezik Kijevben, de megjegyezte, hogy ez nem elég egy hárommilliós városnak. Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatának közlése szerint vasárnap a fővárosban, valamint hét régióban, azaz Kijev, Csenyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava megyékben lesz időszakos korlátozás, azaz néhány órán át szünetelni fog az áramszolgáltatás.

24 óra alatt csaknem 500 orosz katona vesztette életét a fronton

Az ukrán vezérkar közben harctéri helyzetjelentésében arról számolt e, hogy az elmúlt napban csaknem ötszáz orosz katona esett el, velük együtt az orosz hadsereg vesztesége hozzávetőleg elérte a 75 930-at. Az ukrán erők eddig egyebek mellett 2765 harckocsit és 1781 tüzérségi rendszert semmisítetek meg. Az ukrán csapatok négy megyében – a harkivi, a donyecki, a luhanszki és a zaporizzsjai régiókban – 14 településnél verték vissza az oroszok támadóműveleteit.

„Az elmúlt nap során az orosz megszállók négy rakéta- és 19 légitámadást indítottak, továbbá több mint 75 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv régiókban több mint 35 településre mértek csapásokat” – írta a vezérkar.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok próbálják visszafoglalni a régióban Bilohorivkát, mert a település stratégiai jelentőségű Liszicsanszk város orosz megszállás alóli felszabadításában. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy a szombati harcok következtében egy civil vesztette életét a régióban és három sebesült meg.

Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára közölte, hogy egy polgári lakos életét vesztette az orosz támadások következtében, melyek romba döntöttek egy polgári infrastrukturális építményt. Azt nem árulta el, hogy milyen objektumról van szó.

(MTI)

Egyes források szerint a Biden-kormányzat arra próbálja ösztökélni Ukrajna vezetőit, hogy jelezzék, immár nyitottabban állnak hozzá az Oroszországgal való konzultáció témájához, ezzel elejét véve az „Ukrajna-fáradtságnak”.

Emellett azt is fontosnak tartják, hogy Kijev hagyjon fel a béketárgyalások nyilvános elutasításával, amíg Vlagyimir Putyin áll Oroszország élén, azonban ezzel a legkevésbé sem az a céljuk, hogy Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

Az Egyesült Államok inkább a pozíciókat akarja erősíteni, így próbálva elérni, hogy azok az országok is kitartsanak Ukrajna mellett, akik nem akarnak hosszú éveken át tartó háborút – derül ki a Washington Post beszámolójából.

Bár az USA is megerősítette, hogy az orosz államfő egyelőre nem hajlik a megbeszélésekre, azonban nem ez szította a legnagyobb aggodalmat több európai, latin-amerikai és afrikai ország körében, hanem sokkal inkább az, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is elzárkózik ettől.

A 24.hu szerint a patthelyzet egy sokáig elhúzódó konfliktust vetít előre, amit sokan nem néznek jó szemmel, s mindezt egy névtelenségét megőrző amerikai forrás is megerősítette, kiemelve, hogy az „Ukrajna-fáradtság” már egy létező jelenség több szövetségesüknél.

Vlagyimir Putyin szavaiból pedig arra lehet következtetni, hogy küszöbön állhat a nagy összecsapás, az orosz elnök ugyanis nyilvánosan biztatta arra a lakosságot, hogy evakuáljanak Herszon megyéből – írja a Sky News.

Habár a civil lakosság szenvedése eddig nem különösebben zavarta Putyint, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy már nem zárt ajtók mögött beszél erről. A Sky szerint ez annak is lehet a jele, hogy az oroszok visszavonulót fújnak Herszonból.

Oroszország már egyébként is megkezdte az emberek evakuálását (amely sok tekintetben deportálásnak minősíthető) a Dnyeper folyó nyugati partjáról, valamint a héten bejelentettek egy evakuációs zóna létrehozását a folyó keleti partján.

A döntésről természetesen nincs egyetértés Moszkva és Kijev között, mert még az utóbbi azt állítja, hogy erőszakos deportálás történik, addig az előbbi azzal érvel, hogy biztosítani akarják a civil lakosok biztonságát – amit a lakóházakra kilőtt rakéták után azért nehéz elhinni.

Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország a Kurszki Atomerőművet arra használja, hogy iráni fejlesztésű drónokat és ballisztikus rakétákat tároljon, valamint karbantartson – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

Mint megjegyezték, az elmúlt hetek során az orosz hadsereg számos egysége szállított az iráni fegyverek mellett S-300-as rakétákat a Kurszkatomenergoremont (az atomerőművek felszerelésének karbantartásáért felelős alvállalkozó) földalatti hangárjaiban.

Az ukrán hírszerzés elmondta, hogy ezen információk alapján arra lehet következtetni, hogy a Kurszk megyei Kurcsatov városában található atomerőművet katonai célokra használják a megszállók.

A titkosszolgálat a ballisztikus rakéták kapcsán egy fokkal óvatosabban fogalmaz, szerintük a jelenlétüket nem lehet kizárni, de határozottan bizonyítani sem. Az iráni drónok, valamint a hozzájuk tartozó lőszerek már annál valószínűbbnek.

Az ukrán szolgálatok megjegyezték azt is, hogy ezeket az információkat átadták a nemzetközi partnereiknek, és ezeket alaposan ki kell vizsgálni, akár a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bevonásával is.