Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ezt Valerij Geraszimov hadseregtábornok helyettese jelentette be, a tervezet szerint az utolsó két tanulmányi évben 140 órát fordítanának a képzésre. Minden parlamenti frakció kész támogatni a kezdeményezést.

A terv szerint csak a megfelelő tapasztalattal rendelkező oktatók taníthatnák a tárgyat, mely kapcsán azzal is érveltek, hogy a diákok az alapvető katonai ismeretek mellett megtanulhatják az elsősegélynyújtást is.

A pedagógusok ugyan támogatják az ötletet, de túlterheltségre panaszkodnak, ezért várhatóan veteránokat és volt rendvédelmi dolgozókat képeznek át, hogy biztosíthassák a tervezett óraszámot – írja az iz.ru.

Szergej Kravcsov orosz oktatási miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy a Szovjetunió összeomlásával megszüntették az alapfokú katonai kiképzést az iskolákban. Úgy véli, hogy ettől „nem kellene megijedni”.

A Szovjetunióban először 1918-ban vezették be a hadkötelezettség előtti katonai kiképzést a 15–20 éves fiatalok számára. A hatvanas évek elején ugyan eltörölték a rendeletet, néhány évvel később azonban újraindították a képzést.

A Guardian beszámolója szerint Ukrajna megismételte, hogy nem változott az Oroszországgal való tárgyalással kapcsolatos álláspontja, leszögezve, hogy szövetségesei sem kérik, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz Putyinnal. A Washington Post értesülései szerint az Egyesült Államok arra kérte Kijevet, hogy jelezze, nyitott a tárgyalásokra, mivel Európa-szerte egyre nagyobb az aggodalom annak kapcsán, hogy elhúzódik a háború.

A La Repubblica olasz napilap pedig arról írt hétfőn, hogy Ukrajna NATO-szövetségesei állítólag csak azt követően kezdenék meg a tárgyalásokat, hogy Ukrajna visszafoglalta a herszoni régiót, ezáltal ugyanis Kijev erősebb pozícióból kezdhetné meg a tárgyalásokat.

Ukrajna álláspontja változatlan a tárgyalások kapcsán

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója egy friss rádióinterjújában leszögezte, Ukrajna csak akkor fog tárgyalni Oroszországgal, ha az orosz csapatok elhagyták Ukrajna teljes területét, hangsúlyozva, hogy ebbe beletartozik a Krím is. Podoljak úgy fogalmazott, az USA meglátása szerint „egyenrangú félként kezeli Ukrajnát”, és nem kényszerítik arra, hogy most üljenek tárgyalóasztalhoz, hiszen ez a jelenlegi helyzetben „képtelenség”.

Podoljak rámutatott, Oroszország csupán a nyilvánosság előtt hangoztatja, hogy hajlandó lenne a tárgyalásokra, ám a valóságban a követeléseken kívül semmilyen konstruktív tervet nem fogalmazott meg. Oroszország csak ultimátumokat „ajánlott” Ukrajnának, éppen ezért véli úgy az ukrán kormány, hogy egy esetleges fegyverszünet is csak ideiglenes lehet.

A tanácsadó hangsúlyozta, egyértelmű, hogy Oroszország arra akarja majd felhasználni ezt a fegyverszünetet, hogy újra felfegyverkezzen és modernizálja hadseregét, majd pontosan ugyanazt az ultimátumot adja Ukrajnának.

Podoljak úgy véli, Ukrajna számára „rendkívül előnyös”, ha megnyeri a háborút, egyrészt azért, mert ezzel megmutatják más önkényuralmi vezetőknek, hogy ha megtámadnak egy másik szuverén országot, akkor számíthatnak a következményekre, másrészt pedig azért, mert az Egyesült Államok és Ukrajna szövetségesei „már túl sokat fektettek abba, hogy hagyják győzni Oroszországot”.

Ukrajnának győznie kell

Podoljak úgy fogalmazott, ha Ukrajna nem nyeri meg a háborút, akkor a NATO-tagok, kezdve az Egyesült Államokkal azt érezhetik, hogy a nagy és erőteljes pénzügyi, gazdasági, katonai és tanácsadói támogatásuk ellenére is az oroszok győztek.

Rámutatott, Oroszország győzelme azzal járna, hogy a Kreml elmondhatná, hogy az orosz hadsereg „sokkal jobb”, ezzel együtt pedig jóformán megnyílna a lehetősége Oroszországnak azelőtt, hogy „diktálja a feltételeket”. Podoljak végezetül megjegyezte, azok a jelentések, melyek szerint Ukrajnát valaki tárgyalásra kényszeríti Oroszországgal, ilyen formában hamisak, hozzátéve, hogy ezek is az orosz propaganda részei.

Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete nemrégiben azt állította, miszerint iráni drónokat tárolnak az Ukrajnától északra fekvő Belaruszban, „egészen közel Kijevhez”, s ez jelenti most az országuk „legnagyobb problémáját”.

A Sky News nézőinek nyilatkozva azt is elmondta, hogy a drónok és a rakéták mintegy 70-75 százalékát sikerült semlegesíteniük, emellett az is biztos, hogy Moszkva kifogyott a rakétákból, mivel az orosz flotta ma nem hagyta el a bázisait, ahonnan a rakétákat eddig kilőtték.

Ennek fényében politikai nyomásgyakorlást és szankciókat sürgetett Iránnal, valamint Oroszországgal szemben, mondván, bizonyítékuk is van arra, hogy több ezer drónt szállítottak le, amelyek közül néhányat jelenleg Fehéroroszországban tárolnak – írta a The Guardian.

Őrizetbe vették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kilenc diverzánsát, akik helyi tisztségviselők ellen terveztek terrorcselekményeket elkövetni az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A gyanúsítottak felettese a közlemény szerint Szamir Sukjurov, Viktor Homjak és Dmitro Szidej volt az SZBU-nál. Az FSZB tájékoztatása értelmében a három megnevezett parancsnok nem tartózkodik a régióban.

A fogvatartottaktól több mint öt kilogramm plasztidot, elektromos detonátorokat, három gránátot, kézifegyvereket és lőszereket, valamint felderítéshez használt speciális eszközöket foglaltak le.

Az orosz rendfenntartó erők megtaláltak és hatástalanítottak egy járművet is, amelybe a szabotőrök egy merényletkísérlethez pokolgépet szereltek be. A gyanúsítottak ellen nemzetközi terrorcselekmény címén indult büntetőeljárás.

(MTI)