Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Fehér Ház szóvivője szerint Oroszország népének joga van tudni arról a pusztításról, amelyet a kormányuk okoz Ukrajnának, emellett ahhoz is, hogy értesüljenek ennek az „értelmetlen háborúnak” az emberi veszteségeiről mindkét oldalon.

A Bloomberg és a BBC bejelentette, hogy felfüggeszti működését Oroszországban, a CNN, a CBS és az ABC pedig beszüntette adásait az országban. Ez volt a válaszreakció a törvényhozók pénteken hatályba léptetett rendeletére, amely az újságírók és magánszemélyek esetében akár 15 éves börtönbüntetést is jelenthet, ha Moszkva által „hamisnak” ítélt információkat osztanak meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A Bloomberg főszerkesztője, John Micklethwait nyilatkozta, hogy a büntető törvénykönyv ehhez fogható módosítása „ellehetetleníti a valósághű újságírás összes formáját az országon belül”. Tim Davie, a BBC főigazgatója azt mondta, nem hajlandó az újságírókat a büntetőjogi felelősségre vonás kockázatának kitenni csak azért, mert a munkájukat akarják elvégezni.

Az orosz szabályozó hatóságok az invázió kezdetén arra figyelmeztettek, hogy csak a kormányzati forrásokból származó adatok használhatók fel az invázióról szóló tudósításhoz, emellett a Roszkomnadzor azt is kiemelte, hogy többek között amerikai és német hírszolgáltatókat is blokkoltak, amiért azok „álhíreket terjesztettek a különleges műveletről”.

Az Oroszországon belüli független hírügynökségeket „megfosztottak a hangjuktól”, valamint egyes újságírókat az ország elhagyására kényszerítették, pénteken pedig a Facebookot is blokkolták, amelyről Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős elnöke úgy vélekedett, hogy hamarosan oroszok millió döbbenek majd rá arra, hogy teljesen elvágták őket a megbízható forrásoktól, valamint megfosztották őket a családdal és barátokkal való kapcsolattartás hétköznapi módjaitól – írta az Axios.

Válaszul, a nyugati kormányok kérésére korlátozták az orosz állami média elérhetőségét, a Google és az Apple globálisan eltávolította az RT és Szputnyik alkalmazásokat a Play Áruházból és az App Store-ból, valamint továbbra is szankciókkal sújtják Moszkvát.

Viktor Zhora, az ukrán kiberbiztonsági ügynökség egyik tisztviselője úgy véli, az „informatikai hadsereg” elektronikusan kivitelezett támadásainak legfőbb célpontjai az orosz médiaügynökségek, amelyek „folyamatosan hazudnak az állampolgáraiknak”, továbbá a pénzügyért és szállításért felelős szervezetek, amelyek támogatják a háborús intézkedéseket.

Az „IT hadsereg” tagjai bár nem részei az ukrán kormánynak, de Kijev határozottan biztatja őket, ez pedig mindenképp arra utal, hogy az ukrán vezetőség minden eszközt igyekszik megragadni, amellyel Oroszország katonai támadásait tudja gátolni, továbbá azt is jól szemlélteti, a hackertámadás milyen fontos szerepet játszik a háborúban.

Zhora szerint a csoport legfőbb célja, hogy az agresszor „kényelmetlen helyzetbe kerüljön”, így világszerte több ezer „hacktivista” lépett be a csapatba a háborút ellenző fehéroroszoktól kezdve az önjelölt orosz hackerekig, az ellenfélre pedig többször is ellencsapást mértek a digitális támadásaikkal – írta a CNN World.

Az orosz állami média, a TASS honlapját hétfőn feltörték, ahol olyan üzeneteket tettek közzé, amelyek az ukrajnai háborúban elesett orosz áldozatokra utaltak, illetve nyíltan elítélték Vlagyimir Putyint. Bár az nem derült ki, hogy ki állt a támadás mögött, az Anonymous hackercsoport logója mégis megjelent a TASS weboldalán.

A tisztviselő azt állította, hogy a csoport által végrehajtott hackertámadások kizárólag védelmi jellegűek, emellett az ukrán kormány nem vállal felelősséget az önkéntesek által végrehajtott támadásokért, amelyekkel az orosz szervezeteket ostromolják.

Kiemelte azt is, hogy „nem félnek” az orosz kibertámadások eszkalációjától, ennek ellenére folytatják a kormányzati hálózatok védelmében tett lépéseket, azonban „sokkal inkább tartanak” az ukrán iskolákat, kórházakat és lakónegyedeket célzó rakéták offenzívájától.

A CNN beszámolója szerint nyolc civil vesztette életét Irpinben, akik egy evauálási folyamatban vettek részt. Egy Kijevtől nyugatra fekvő kerületben történt a tragédia vasárnap, amikor intenzív támadás érte a területet. Erről Oleksandr Markuscsin, Irpin polgármestere beszélt a Telegram kérdésére.

A polgármester beszámolója szerint az oroszok akkor nyitottak tüzet, amikor az ukránok egy hídon keresztül igyekeztek elhagyni az országot. Kiderült, hogy egy család is életét vesztette a támadásban, mindkét szülő, és mindkét kisgyerek meghalt.

A helyszínen készített videofelvételek azt mutatják, hogy az áldozatok épp egy ellenőrzőponton haladták át, majd az útkereszteződésnél robbanás történt, amit a jelek szerint egy gránát vagy egy aknavető okozhatott. A polgármester azt mondta, Irpin nem adja meg magát, aminek egy részét elfoglalták az oroszok, de a másik része folytatja a harcot. Holnap reggel újabb evakuálásokat hajtanak végre a városból, ami komoly veszélyekkel járhat, mint ez az eset is mutatja.

Boris Johnson szerint nem elég kifejezni támogatásunkat a szabályokon alapuló nemzetközi rend iránt, hanem meg is kell védenünk azt, ráadásul egy olyan „kitartó és hosszan tartó kísérlet nyomása alatt”, amely katonai erővel próbálja átírni a törvényeket.

Hozzátette, hogy „mindenkinek látnia kell, ahogy Putyin elbukik ebben a rettenetes invázióban”, a New York Times vasárnap megjelent számában pedig egy hatpontos terv keretében összefogásra szólította fel kollégáit világszerte.

Ez alapján arra kéri a vezetőket, hogy mozgósítsanak egy „nemzetközi humanitárius koalíciót” Ukrajna számára, illetve támogassák az országot a „saját önvédelmének kialakítására irányuló erőfeszítésben”, valamint arra is kitért, hogy fokozni kell a Kremlre mért gazdasági nyomást – közölte a Sky News.

Rettegnek attól a Kremlben, hogy tömeges tüntetések lesznek az életszínvonal romlása miatt

Meggyőződése, hogy a háború elrendezésének diplomáciai útját kell követni, emellett egy „gyors kampányra” van szükség, amely azt a célt szolgálja, hogy a „biztonságot és rugalmasságot is megerősítsük” az euroatlanti térségben.

Először is, egy nemzetközi humanitárius koalíció mozgósítására szólított fel, az erre vonatkozó tárgyalásokat pedig jövő hétre ütemezte, amelynek során Kanada, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a Cseh Köztársaság vezetőivel tart megbeszéléséket, majd hozzátette, hogy az USA 1000 katonát és 220 millió font segélyt tart készenlétben a humanitárius akciókhoz.

Másodszor, támogatást kér Ukrajna saját önvédelmének kialakításához, amelyhez gyors cselekvésre van szükség, hogy összehangolhatóak legyenek az erre irányuló erőfeszítések, hiszen egyre több nemzet fejezte ki hajlandóságát Ukrajna felé a védelmi felszerelések biztosítására vonatkozólag.

Harmadszor, maximalizálni kell a gazdasági nyomást Putyin rezsimje ellen, ez alapján ki kell zárni minden orosz bankot a SWIFT-ből, elvágni az ellenséget a Londonban tartott orosz „piszkos pénztől” és kézre keríteni az oligarchákat, azonban mindez csak akkor lesz elegendő, ha Európa véget vet az orosz gáz- és olajfüggőségének.

Negyedszer, meg kell akadályozni Oroszország ukrajnai tevékenységének „kúszó normalizálását”, hiszen az elmúlt évek legnagyobb tanulsága, hogy az orosz agresszió eredményeinek elfogadása csak újabb erőszakot szül, így nem engedhetjük, hogy a Kreml „darabokat harapjon le” egy független országból, amelynek népére mérhetetlen szenvedést mért.

Ötödször, nyitottságra van szükség a diplomáciával és a de-eszkalációval kapcsolatban, amennyiben Ukrajna kormánya teljes mértékben részt vesz bármilyen lehetséges megállapodásban, így elkerülve azt, hogy külső hatalmak döntsenek az ukrán nép sorsáról.

Hatodszor, azonnali cselekedetekre van szükség ahhoz, hogy megerősítésre kerüljön az euroatlanti biztonság, amely nemcsak a NATO keleti szárnyának, hanem az orosz agresszió által potenciális veszélynek kitett, nem NATO-tag európai országok, például Moldova, Grúzia és a nyugat-balkáni térség támogatását is magában foglalja.

A New York Times cikkéből kiderül, hogy a miniszterelnök kitért arra is, miszerint maximális szankciókat fognak alkalmazni azon országok ellen, amelyek részt vesznek az Ukrajna elleni orosz invázióban, vagy lehetővé teszik azt, mint például Fehéroroszország.