Nem csak elnököt választ Amerika, és a másik választás legalább olyan fontos
Mindenki tűkön ülve figyeli, hogy vajon Joe Biden vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke 2020 és 2024 között, ám nem érdemes elfelejteni, hogy a Képviselőház összes tagjára, valamint a szenátorok egyharmadára is ma szavaz az USA.
Mindenki tűkön ülve figyeli, hogy vajon Joe Biden vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke 2020 és 2024 között, ám nem érdemes elfelejteni, hogy a Képviselőház összes tagjára, valamint a szenátorok egyharmadára is ma szavaz az USA.
Rendkívül fontos az elnök szerepe az Egyesült Államok államvezetésében, ugyanis a világ legnagyobb gazdaságának első számú embere politikai értelemben jelentősen befolyásolja az ország irányvonalát, valamint elnöki rendeletek útján az állam közvetlen életébe is beleszólhat.
Az Egyesült Államokban viszont rendkívül erősen megoszlik a hatalommegosztás elve, és jól láthatóan elkülönül egymástól a végrehajtói és a törvényhozói hatalom. Az elnök képviseli a végrehajtó hatalmat, míg az USA-ban a kétkamarás, Képviselőházból és Szenátusból álló Kongresszus képviseli a törvényhozóit.
A USA-ban az elnök nem tud csak olyan könnyen egy teljes reformot végrehajtani az országban, ugyanis előbb a Kongresszusnak azt hosszas viták során el kell fogadnia. Előbb a képviselőház az, amelyik elfogad (adott esetben, azt megelőzően előterjeszt) egy javaslatot, majd a szenátus többségének, olykor 60%-ának is el kell fogadnia.
Súlyos politikai patthelyzethez vezethet az a helyzet, ha mondjuk nem az elnököt adó párt irányítja a Kongresszus két kamaráját, amire már volt példa a történelem során. Amennyiben ez előfordul, az elnök és a párton belüli képviselők bárhogy próbálkozhatnak, csakis a másik pártba tartozó képviselők meggyőzésével tudnak keresztül vinni egy reformot.
A Kongresszus szerepe legalább olyan fontos az amerikai demokrácia életében, mint az elnök, ha nem fontosabb, ugyanis arra kell törekednie az egyes pártoknak, hogy ne csak az elnököt adják, hanem a két kamarát is irányítani tudják, elsősorban a szenátust, ugyanis a döntéseknek itt kell utoljára keresztülmennie, mielőtt az elnök azt szignózza.
Az elnökválasztás mellett pedig erről is dönteni fognak az amerikaiak, egyrészt a szenátusi helyek egyharmadáról, másrészt a képviselőház egészéről. Jelenleg a szenátus republikánus többségű, a képviselőház pedig demokrata többségű, de mindkettő változhat, ahogyan a reggelre virradunk.
Akármelyik elnöknek is drukkolnak a szavazók, egészen addig nem érdemes pezsgőt bontaniuk, ameddig meg nem érkezik a kongresszusi választás eredménye, ugyanis komolyan meg lehet kötve a keze annak az elnöknek, akinek pártja nem irányítja mindkét házat, de legalább az egyiket.
