Csillagászok megtalálták a sör egyik összetevőjét a világűrben
Egy nemzetközi csillagász-kutatócsoport tagjai távoli csillagokon fedezték fel a sör egyik összetevőjét, amelyben a NASA James Webb űrteleszkópja volt a segítségükre.
Fotó: NASA
A csillagászok két fiatal protocsillagot, az IRAS 2A-t és az IRAS 23385-öt azonosították, amelyek körül nincsenek bolygók, helyettük viszont megtalálhatóak körülöttük az alkohol egyik összetevőjének, az etanolnak a molekulái. Ám mint kiderült, a két protocsillag közelében nemcsak a sör egyik összetevőjét találták meg, hanem más kémiai vegyületek jégbe fagyott molekuláit is. Találtak például ecetsavat, valamint olyan „egyszerűbb molekulákat” is, mint a hangyasav, a metán, a formaldehid vagy a kén-dioxid.
A NASA egy közleményben számolt be minderről, egyúttal egy képet is megosztott, amelyet az űrteleszkóp MIRI (Mid-Infrared Instrument, vagyis Közép-Infavörös Műszer) nevű eszköze készített az IRAS 23385 közelében (maga a csillag nem látható ezen a képen) – írja az Index a LadBible cikkére hivatkozva. Egyúttal az űrügynökség kiemelte: a szerves vegyületek észlelése azért is lehet jelentős, mert ezek az összetevők kulcsfontosságúak lehetnek ahhoz, hogy a későbbiekben lakható bolygók jöjjenek létre az ilyen protocsillagok körül.
Mindemellett azt fetételezik, hogy a Naprendszer létrejöttének korai szakaszában nálunk is megtalálhatóak voltak az efféle vegyületek a világűrben, és ezek (más égitestek útján) a Földre is eljuthattak a bolygó történetének kezdeti szakaszában. Ewine van Dishoeck, a Leideni Egyetem csillagásza és a kutatás egyik koordinátora úgy fogalmazott: „Mindezek a molekulák üstökösök és aszteroidák, végül pedig új bolygórendszerek részévé válhatnak, amikor a jeges anyag – a protocsillagok rendszerének fejlődése közben – a bolygókat képző korong belsejébe kerül”.
„Az elkövetkező években a Webb további adatainak segítségével megpróbáljuk lépésről lépésre követni ezt az asztrokémiai nyomvonalat” – tette hozzá. A csillagászok szerint a két protocsillag közül az IRAS 2A különösen érdekes lehet, mivel a csillag és környezete nagyon hasonló lehet a korai Naprendszerhez. A cikkben hozzáfűzik, az eredményeket az Astronomy & Astrophysics nevű szaklapban fogják publikálni, a kutatás jelentőségét pedig Will Rocha, a csillagász-kutatócsoport vezetője, a Leideni Egyetem tudósa foglalta össze.
Ő egészen pontosan azt mondta: „Ez a felfedezés hozzájárul az asztrokémia egyik régóta fennálló kérdésének megválaszolásához: ’Mi az összetett szerves molekulák, vagyis COM-ok eredete az űrben? A gázfázisban vagy a jégben keletkeznek?’. A COM-ok jégben való kimutatása arra utal, hogy a hideg porszemcsék felszínén végbemenő, szilárd fázisú kémiai reakciókból komplex molekulák képződhetnek”. De korábban arról is beszámoltunk, hogy kanadai tudósok a föld alatt két kilométerrel keresik a sötét anyagot, míg a Pók-galaxisról készült lenyűgöző fotót itt lehet megtekinteni.
