A számítások szerint több olyan erőforrás is van, ami bőségesen megtalálható a Holdon: ezek közül az egyik a hélium-3. Ez a hélium egy izotópja, amit a Nap a benne zajló fúziós folyamatok során termel, ám a Földre a napszél nem tudja elhozni az anyagot, mert a magnetoszféra blokkolja azt. Ugyanakkor a Holdon nincs ilyen védőpajzs, így az évmilliárdok óta gyűlhet fel a talajban, a kitermelt anyagot pedig a Földön lehetne hasznosítani – magyarázzák a beszámolóban. A tervek szerint 2030-ban indulhat a Holdon a hélium-3-bányászat, ehhez pedig el is készült az első bányászgép életnagyságú prototípusa.

Az ipari berendezéseket gyártó amerikai Vermeer, valamint a szintén amerikai startup cég, az Interlune közös eszköze óránként 100 tonna regolitot mozgatna meg, válogatna szét, vonná ki belőle a hélium-3-at és készítené elő azt a szállításra. A gép megfelel a NASA követelményeinek, vagyis autonóm, valamint képes ellenállni az extrém körülményeknek. A két céget a NASA bízta meg, hogy fejlessze ki az eszközt, de más nemzetek is hasonló megoldással próbálkoznak. Ilyen például a japán Komatsu, amely holdkutató gépeket fejleszt – írja a HVG az Interesting Engineering cikke alapján.

Mint kifejtik: a cég a 2025-ös Las Vegas-i CES-en mutatta be a prototípusát, amely 110 és -170 Celsius-fok közötti hőmérsékleten dolgozhat. A robot működéséhez napelemek termelnék meg az elektromos áramot, mivel oxigén hiányában a belső égésű motorok nem használhatók a Holdon – jegyzik meg a cikkben.

Mivel a Föld hélium-3-készlete rendkívül szűkös, így bárki is birtokolja majd a készletet, az stratégiai technológiai előnyre tehet szert, ami esetleg befolyásolhatja a globális geopolitikát, és a világ energiaszektorát is. A hélium-3 felbecsülhetetlen értékű a félvezetők, a száloptika és a szupravezetők gyártásához. Kulcsfontosságú lehet a nukleáris fúzióban is, ami lényegében korlátlan energiát hozhat létre – teszik hozzá.

Today we unveiled the full-scale prototype of our Interlune excavator, developed in partnership with @vermeercorp, a global leader in industrial equipment manufacturing.

The first-of-its-kind lunar excavator is designed to continuously ingest 100 metric tons of Moon dirt (called… pic.twitter.com/ttNkzqe1Yn

— Interlune (@InterluneSpace) May 7, 2025

Korábban arra is kitértünk, hogy a Hold egyik talánya kapcsán merész felvetéssel álltak elő a kutatók. Az elmélet „előnye”, hogy tesztelhető. Mint ismert, a Hold nem rendelkezik inherens mágnesességgel, ennek ellenére a felszínén mágnesezett kőzetek találhatók. Ezen talány megfejtése régóta foglalkoztatja a tudósokat, ám most a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói egy magyarázattal álltak elő, amely választ adhat a kérdésre – a bizonyításhoz csak pár év kell.