A Napból származhat a Föld vizének egy része
Régóta rejtély, honnan származik a Föld összes vize, ám egy nemzetközi tudóscsoport a Glasgow-i Egyetem vezetésével felvetette, hogy a Nap lehet bolygónk folyékony H₂O molekuláinak egyik fő forrása, mégpedig a napszélből származó hidrogén révén.
Twenty20
Az összes többi kőzetbolygótól eltérően a Föld felszínét háromnegyed részben folyékony vízzel teli hatalmas óceánok borítják – a kérdés csupán az, vajon honnan származik ez a molekula?
Számos elmélet létezik, az egyik legnépszerűbb és tudományos körökben leginkább elfogadott hipotézis szerint a víz röviddel a Föld kialakulása után érkezett a bolygóra, a C-típusú vagy szén-dioxidot tartalmazó meteoritok folyamatos zápora formájában, amelyek abban különböznek a hagyományos meteoritoktól, hogy tartalmazzák a víz létrehozásához szükséges hidrogént és oxigént.
Ez a teória egybevág azzal, amit az említett meteoritokról tudunk, viszont van egy probléma: a hidrogén izotópjainak aránya a szén-dioxid-tartalmú meteoritokban nem egyezik meg a földi vízben található izotópokéval.
„Az elmélet szerint a víz a C-típusú aszteroidákon került a Földre a bolygó formálódásának végső szakaszában, azonban a szóban forgó aszteroidák izotópos ujjlenyomatának korábbi vizsgálata azt mutatta, hogy ezek nem egyeznek a Földön található vízzel, ami azt jelenti, hogy legalább egy másik, eddig fel nem fedezett forrás is létezhet” – mondta Phil Bland, a Curtin Egyetem professzora, a Glasgow-i kutatócsoport egyik tagja.
A tudósok által elvégzett kutatás azt sugallja, hogy a napszél vizet hozott létre az apró porszemcsék felszínén, és valószínűleg ez az izotóp szempontjából könnyebb molekula adta a Föld vizének fennmaradó részét. Ez az új napszél-elmélet az Itokava nevű, S-típusú földközeli aszteroida parányi darabjainak aprólékos atomonkénti elemzésén alapul, amelyből a Hajabusa japán űrszonda 2010-ben gyűjtött mintákat, és küldött vissza a Földre.
„Világszínvonalú atomszondás tomográfiai rendszerünk itt, a Curtin Egyetemen lehetővé tette számunkra, hogy részletes betekintést nyerjünk az Itokava porszemcséinek felszínének első, körülbelül 50 nanométeres belsejébe, amelyről megállapítottuk, hogy annyi vizet tartalmaz, hogy ha felskálázzuk, akkor a kőzet minden köbméterére körülbelül 20 liternyi folyadék jutna” – tette hozzá Phil Bland.
