Egy 1987-ben azonosított szupernóva-robbanás után keletkezett neutroncsillagot fedeztek fel, ami 170 ezer fényévre található Naprendszerünktől.

Az SN 1987A nevű égitestről mindez idáig azt feltételezték, nem élhette túl a kozmikus explóziót, és akár egy fekete lyukká formálódhatott, viszont a The Astrophysical Journal tudományos lapban múlt héten megjelent publikációból arra következtettek az asztronómusok, hogy végül fennmaradhatott a csillag.

Ha hihetünk a hipotéziseknek, akkor a valaha volt legfiatalabb neutroncsillag nyomaira bukkanhattak. Eddig a Tejútrendszer közepében elhelyezkedő, 11 ezer fényévre lévő Cassiopeia A szupernóva-maradvány számított rekordernek a maga 330 évével.

A chilei ALMA nagy felbontású teleszkópjával egy forró pacára lettek figyelmesek a szupernóva magjában, körülötte pedig valószínűleg gázfelhők alakulhattak ki. Magát a csillagot közvetlenül nem tudták detektálni, hiszen egy alig 25 kilométer átmérőjű, ám 1,4-szeres Nap-tömeggel rendelkező objektumról van szó.

„Valaminek lennie kell a felhőben, ami felmelegítette a port, és ami felvilágította a környezetét. Ezért gondoljuk úgy, hogy egy neutroncsillag lapulhat meg a sűrű köd mögött. „ – mondta Mikako Matsuura, a Cardiff Egyetem professzora.

Dany Page, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem asztrofizikus professzora egyetért kollégáival, szerinte is egy forró égitest állhat a kozmikus felhő centrumában:

Számítógépes modellek segítségével kiszámolták, hogy a szóban forgó neutroncsillag több száz kilométer per másodperces sebességgel száguldhat az univerzumban, egyúttal kiderítették, hogy a felszíne extrém fényes lehet – a felszíni hőmérsékletek elérhetik akár az 5 millió Celsius-fokot is.

Kell még egy kis idő ahhoz, hogy hivatalosan is kijelenthessék, egy nagyon fiatal csillag jöhetett létre a szupernóva közepében, ehhez azonban a porfelhőknek jobban ki kell tisztulniuk a szupernóva körül.

Ne hagyd ki: