Változás jöhet a gyermekek után járó szabadságoknál
A KDNP javaslata – ha megszavazzák – január 1-től léphet hatályba, s ez több mint 1,5 millió embert érint Magyarországon.
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán arról beszélt, logikus, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról ne a munkáltató, hanem a munkavállaló rendelkezhessen.
A műsorban elmondta, a 16 évnél fiatalabb gyermek után két-, kettő gyermek után négy-, a kettőnél több gyermek után pedig hétnapnyi pótszabadság jár. Majd azzal folytatta, a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatára jelenleg a parlament előtt vannak azok a részletszabályok, amelyek szerint a jövőben a gyermekek után járó pótszabadságról a munkavállaló, vagyis mindkét szülő dönthet, és nem a munkáltató.
Kiemelte, a KDNP javaslata – ha megszavazzák – január 1-től léphet hatályba, s ez több mint 1,5 millió embert érint Magyarországon. Az MTI szerint ezt követően Czomba Sándor kitért arra is, hogy jelentősen nőtt a nők foglalkoztatása, ami azt is jelzi, hogy a kormány jól döntött, amikor támogatta a bölcsőde- és óvodafejlesztést.
De a keresetekről is szót ejtett. Mint mondta, a reálbérek emelkedéséhez elsősorban gazdasági növekedésre van szükség, és erről szólhat a következő év, miután idén sikerült „letörni” az inflációt. Végül hozzátette: jövőre 6%-os inflációt várnak, ezért a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum pedig legalább 4%-kal nőhet.
Korábban megírtuk, a KDNP képviselői által benyújtott javaslat lényege a munka és a családi élet közötti összhang növelése a gyermekes munkavállalók esetében. Indoklásuk szerint a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de továbbra is érvényes a szabály, amely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, a működését közvetlenül, súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a megkezdett pótszabadságot megszakíthatja.