Müller Cecília a szűrésekről: napirendre kell tűzni a szankcionálás kérdését
Hangsúlyozta, a cél az, hogy növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma, ezért igazán fontos a részvételi arány növelése az egészségügyi szűrővizsgálatokon.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Müller Cecília országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság jött létre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) megalakulásával. Elmondása szerint az új szervezet kiemelt feladata a területi egészségügyi hatóság szakmai irányítása, valamint az, hogy növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma. Erre vonatkozóan megjegyezte, mennyire fontos a részvételi arány növelése az egészségügyi szűrővizsgálatokon: főként az emlőszűrés, a vastagbélrákszűrés és a méhnyakrákszűrés esetében, hiszen gyakori megbetegedésekről van szó, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek.
Ám ha időben felfedezik a problémát, akkor teljes gyógyulás várható. Az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján a szervezett szűrésre történő behíváson is módosítanának, ez három helyett ötévente történne. Illetve azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is, bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem. Mint mondta, ezen a területen vezetnék be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely később a tervek szerint valamennyi szűrés esetén nagyobb szerephez jutna.
A koronavírus kapcsán Müller Cecília úgy fogalmazott, „járványok mindig voltak, vannak és lesznek, nekünk pedig felkészültnek kell lennünk”. Ezért figyelőrendszereket működtetnek, az innen nyert adatok pedig alapot szolgáltatnak a megfelelő megelőzéshez, illetve a szükséges intézkedések meghozatalához. Hozzátette, a klímaváltozás miatt sok másra is gondolniuk kell, éppen ezért a tudósok próbálják azokat a vektorokat – például szúnyogokat – beazonosítani, amelyek további kórokozókat hozhatnak fel délről északra. „Félreértés ne essék: ezzel nem riogatni akarjuk az embereket, hanem elmondani, hogy a járványügyi felügyelet teszi a dolgát, azaz figyeli a változásokat és időben hoz megelőző intézkedéseket” – fogalmazott az országos tiszti főorvos.
Amikor a védőoltásokról esett szó, azt mondta, azok az elsődleges prevenció fontos eszközei. Illetve azzal folytatta: „Egy gyógyszernek vagy egy vakcinának soha nincs végtörténete. Ameddig forgalomban van, követni és figyelni kell, hiszen használata során is felléphet eddig nem tapasztalt mellékhatás. Nagyon fontos, hogy aki ilyet tapasztal, az jelentse az NNGYK-nak, hiszen amennyiben igazolódik az észrevétel indokoltsága, a hatóság intézkedni fog, ami akár a termék piacról történő kivonását is jelentheti”.
Végül Müller Cecília arra is kitért, szerinte minden magyar szívét megdobogtatta a Karikó Katalin által kapott Nobel-díj. „Az mRNS-vakcina fejlesztésén hosszú évtizedek óta dolgozott együtt több kutatótársával. Ráadásul a kutatás gyakorlati eredménye akkorra vált sikeressé, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá. Ez egy többféle betegség megelőzésére és kezelésére használható technológia, amelynek vannak onkológiai vetületei is. Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjával talán visszatér az a miliő, amely a tudomány akkumulátora lehet itthon”.
