Már Magyarországon is megtelepedett az ázsiai tigrisszúnyog
A szakértő szerint ez komoly problémát jelenthet a jövőben.
Fotó: Unsplash / Illusztráció 
Európában is elterjedt a Dengue-lázat is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, a tojásai áttelelnek, és nem csak néhány messziről idetévedt egyedről van szó – írja a Telex. Varga Zsaklin, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója pedig egy workshopon az ázsiai tigrisszúnyogok hazai elterjedésének legfrissebb kutatási eredményeiről beszélt, elsőként arról, hogy a betegséget az Aedes-szúnyogok (más néven sárgaláz-szúnyogok) és az ázsiai tigrisszúnyogok terjesztik, utóbbi jelent most Európában is egyre nagyobb problémát.
A Dengue-láz enyhe lefolyással hasonló tüneteket produkál, mint egy influenza: láz, végtagfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. Nagyjából minden negyedik megfertőzött ember érzi magát betegnek, és minden huszadiknál jelentkezik súlyosabb Dengue-láz, ennek erős csont- és ízületi fájdalom a tünete, kórházi ellátásra szorul a beteg, sok esetben a betegség halállal is végződhet. Emellett fontos megjegyezni, hogy a sárgaláz-szúnyog hazánkban nem okoz problémát (Európában leginkább a Földközi-tenger keleti partján, illetve Cipruson telepedett meg), a tigrisszúnyog viszont jóval gyorsabban tudott megtelepedni újabb és újabb területeken, ha pedig a vektorfaj megjelenik egy területen, magával hozza a kórokozóit is. Az utóbbi pár évben Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban volt igazán elterjedt az ázsiai tigrisszúnyog.
2023 novemberéig világszinten nagyjából 4,5 millió Dengue-esetet regisztráltak, ezek közül több mint 4 ezer járt halálozással. Varga Zsaklin szerint az igazán aggasztó, hogy Európában egyre növekvő számban jelennek meg az úgynevezett autokton, vagyis helyi esetek. Tavaly, illetve az idei évben főként Franciaországban és Olaszországban detektáltak ilyeneket Európán belül, de valószínűleg a többi országban is megnövekedtek a számok. Magyarországon a 2023-as adatok szerint már az ország egész területén jelen van a tigrisszúnyog: 2014-ben írták le az első példányát itthon, azóta fokozatosan egyre magasabb a populáció, a tojások – invazív faj lévén egy extra védőréteg segítségével – áttelelnek.
„Ez a faj a városokat szereti leginkább, az emberek közelségét, és a klimatikus viszonyok is egyre inkább elmosódnak. Ez a Dengue szempontjából azt jelenti, hogy az ember–szúnyog interakció egyre szorosabb és gyakoribb, így nagy esélye van annak, hogy nálunk is megvetheti a lábát a kórokozó” – mondta a szakértő. A védekezés kapcsán megemlítette, sajnos úgy tűnik, hogy a tigrisszúnyogok nem túl érzékenyek a leggyakrabban használt kémiai gyérítőszerre, egész nagy ellenállást alakítottak már ki vele szemben. Az is rossz hír, hogy a tigrisszúnyogok nem az általános szúnyogszezonban bújnak elő, hanem augusztus-szeptemberben, és nem napnyugtakor vagy éjszaka, hanem napközben a legaktívabbak.
Ám ez nem jelenti azt, hogy teljesen reménytelen lenne a helyzet: a biológiai gyérítésben már sikereket ért el a pécsi kutatócsoport, több mint 100 millió szúnyog kikelését tudták megelőzni egy környezetbarát megoldásnak köszönhetően. Varga Zsaklin szerint egy olyan granulátumot alkalmaznak, ami egyrészt a természetben is megtalálható baktériumot, másrészt a szúnyoglárvákra nézve toxikus fehérjét tartalmaz, majd azokat elszórják különböző vizes élőhelyeken, amely által a lárvák elpusztulnak. A másik módszer az ún. steril szúnyog technológia, amikor ionizáló sugárzással besugározzák a hím szúnyogokat, amely által a hím szúnyog örökítőanyagában lévő DNS tönkremegy, így képtelen a megtermékenyítésre. A portál hozzáteszi, a hazai Dengue-lázas betegekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezet egy adatbázist, de ezek csak a behurcolt betegségek, arról egyelőre nincs kutatás, hogy milyen gyakran fordul elő az országban a betegség.
