A Momentum valóban nem kér Gyurcsány Ferencből?
Nem mindenki hisz abban, hogy a Momentum valóban nem kér Gyurcsány Ferencből.
A Momentum – közel a 2024-es választásokhoz – megint azt játssza, hogy nem kér Gyurcsány Ferencből – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzésében, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.
Az elemzésben az áll: Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője erősen bizonygatja, hogy a tavalyi választáson is csak „az orrukat befogva tudtak egy listán indulni a bukott kormányfővel”.
„Ez azonban csak azt a latin mondást igazolja, amely szerint a – jelen esetben dollárban mért – pénznek nincsen szaga. Pláne akkor, ha hatalmi szóval társul. A két politikai erő továbbra is egy oldal része, így teljességgel kizárt, hogy a jövőben ne közösködnének” – fogalmaztak.
A kordonbontó akciók sorozata
Úgy folytatták, hogy a Momentum lényegében a 2022-es választási vereség óta az eljelentéktelenedéstől való rettegés egyértelmű jeleit mutatja. Ennek első komoly tünete a kordonbontó akciók sorozata volt, amelyekkel sikertelenül próbálták felkelteni a választók érdeklődését: támogatottságuk nemhogy növekedett volna, hanem egyes mérések szerint mára vészesen közel került az öt százalékos parlamenti bejutási küszöbhöz, és beérte, sőt, talán már meg is előzte őket a Kétfarkú Kutyapárt, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi ciklusban meglévő kettő európai parlamenti mandátumuk közül legalább az egyik igen nagy veszélyben van.
Az Alapjogokért Központ elemzője szerint a „pánik újabb szimptómája” a Gyurcsány ellen indított felszínes kommunikációs hadjárat, amihez hasonlót lehetett már látni a párt történetében: Fekete-Győr András – akkori elnök – egy 2017-ben készült interjúban vállalhatatlannak nevezte a DK elnökét, és azt mondta róla, hogy „már igazán eltakarodhatna a közéletből”.
2019-ben ehhez képest egymás szövetségeseiként jutottak önkormányzati pozíciókhoz, illetve azóta is együttműködnek többek között a főváros kétes sikerű irányításában – tették hozzá.
Gyurcsány Ferenc és a migránsok
Úgy tűnik, hogy Donáth Annáék ezt követően sikeresen fogták be az orrukat, hiszen a közös városvezetést a közös országgyűlési lista követte: „mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal és immár közös listával fogják lebontani az Orbán-rendszert” – írták a baloldali pártok 2020 decemberében kelt közleményükben.
Ilyen formán partnerek lettek a dollárkötegek és külföldi instrukciók által egyengetett 2022-es országgyűlési választási kampányban, a – végül elmaradt – győzelem esetén pedig jelenleg is egy kormányzati asztalt ülnének körül – áll az elemzésben. Mint írták, az említett együttműködéseknek van egy nagyon fontos előfeltétele: a Momentum és a DK a választók számára döntő jelentőségű politikai kérdésekben mindig egy platformon voltak, alapvető politikai programjuk tehát megegyezik.
Egyebek mellett közösen támogatják a migrációt, melynek kapcsán Gyurcsány Ferenc így foglalta össze pártja álláspontját: „Magyarország igenis, nemcsak képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal” – fűzték hozzá.
Fekete-Győr András odáig ment a bevándorlás támogatásában, hogy felvetette azt a Brüsszelben jelenleg is támogatott ötletet, hogy az a tagállam, amelyik nem fogadja el a migránsok betelepítését, „fizessen annak az országnak plusz extra pénzt, aki mondjuk Magyarország helyett befogadja, és megpróbálja integrálni ezeket a menekülteket”. Együtt álltak a háborúpárti oldalra is. Gyurcsány a szomszédos országban dúló konfliktus kapcsán arról beszélt, hogy szerinte „a Zelenszkij-Orbán-vita lényege: pocsék ember leszel, vagy meghalsz”. Ezzel egybehangzóan Cseh Katalin a nemzeti oldalt támadta a magyar fegyverszállítmányok elmaradása miatt. „Ukrajna minden eszközzel történő segítése nemzetközi minimummá vált” – sorolták az elemzésben, hozzátéve, hogy a gyermekvédelmi törvénnyel szemben is vállt vállnak vetve küzdenek a mai napig, de már annak elfogadását követően is együtt tüntettek a jogszabály tartalma ellen.
Buzinkay György tavaly még momentumos színekben indult
Úgy összegezték, hogy a két párt tehát alapjaiban ugyanazt az irányvonalat viszi, így nem csoda, hogy a tagságuk közötti átjárhatóság is adott: Buzinkay György tavaly még momentumos színekben indult az országgyűlési választáson, sőt, elnökségi tagja is volt a formációnak, a tavalyi év végén azonban Gyurcsányéknál találta meg a helyét. Déri Tibor Újpest polgármestereként távozott Fekete-Győr Andráséktól, majd belépett a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójába. Van azonban példa ellentétes irányú mozgásra is, hiszen Szarvas Koppány Bendegúz, józsefvárosi helyi önkormányzati képviselő a DK-ból igazolt át Momentumba. Ezeknek a politikusoknak eszmei irányváltást nem kellett végrehajtaniuk, csupán személyes politikai ambícióik megvalósítása érdekében döntöttek a pártcsere mellett – írták.
„Donáth Anna tehát hiába bizonygatja kétségbeesetten, hogy a Momentum és Gyurcsány útjai elválnak. Kommunikációja átlátszó, hiszen kategorikus nemet legutóbbi nyilatkozatában sem mondott egy olyan jövőbeni lista lehetőségére, amelyen közösen szerepelne a DK elnökével, csupán annyit jelentett ki, hogy ezt nehezen tartja elképzelhetőnek.
Azt ugyanakkor előrebocsátotta, hogy a jövő évi önkormányzati választáson támogatni fognak a Demokratikus Koalíció színeiben induló politikusokat. Bizonyára ehhez is beszerezték már az orrcsipeszeket. Ezen túl azonban általánosságban is elmondhatjuk, hogy amennyiben a baloldal – egy jelenleg elképzelhetetlen fordulatot végrehajtva – lényegesen meg tudná erősíteni szavazóbázisát, és képesek lennének ötven százalék fölötti eredmény elérésére, nem lenne kérdés, hogy akár települési, akár országos szinten azonnal koalícióra lépnének, és közösen kormányoznának” – fogalmaztak.
(MTI)