Mit kell tudnunk az eddig felfedezett koronavírus-mutációkról?
A vírusok állandó jelleggel változtatnak genetikai szerkezetükön, ezért nem meglepő, hogy a pandémiáért felelős Sars-CoV-2 kórokozóból is az elmúlt egy év során új törzsek formálódtak.
A vírusok állandó jelleggel változtatnak genetikai szerkezetükön, ezért nem meglepő, hogy a pandémiáért felelős Sars-CoV-2 kórokozóból is az elmúlt egy év során új törzsek formálódtak.
Miután decemberben kiderült, hogy a brit és a dél-afrikai covid-mutációk fertőzőképesebbek lehetnek az eredeti variánshoz képest, az országok világszerte vezették be az Egyesült Királysággal szembeni beutazási tilalmakat, ami súlyos gazdasági következményekkel járt.
Vasárnap a japán infektológiai intézet bejelentette, hogy egy Brazíliából származó koronavírustörzset azonosítottak a szigetországban négy turistánál, az esetet pedig azóta is vizsgálják a hatóságok – írta a CNBC hírportál.
De valójában mit is kell tudnunk ezekről a mutációkról? Vajon van értelme annak, hogy felbukkanásuk miatt még jobban bezárkózzanak az országok? Cikkünkben felsoroljuk az összes eddigi variánst, némi információval vegyítve, hogy tisztább képet kapjunk arról, milyen valós veszélyeket tartogathatnak magukban ezek a vírustörzsek.
A brit koronavírustörzs
Az első új variáns létezéséről december 14. óta tudhatunk, amikor is az Egyesült Királyság kormányfője, Boris Johnson hivatalosan is bejelentette, hogy detektálták a kórokozó ezen változatát az országban.
Az első esetet a délkelet-angliai Kentben azonosították, majd a kórokozó villámgyorsan terjedt tovább Londonig. Az előzetes adatok alapján az új törzs 70 százalékkal fertőzőképesebb, mint az eredeti vírus, bár a halálozási mutatója megegyezik vele.
A WHO szakemberei azóta megerősítették, hogy a kutatók gőzerővel azon dolgoznak, hogy kiderítsék, milyen hatással lehet az új törzs a gyengébb immunrendszerrel rendelkező páciensek szervezetére.
A dél-afrikai koronavírustörzs
December 18-án jelentették be a dél-afrikai hatóságok, hogy megtalálták a koronavírus új mutációját KwaZulu-Natal, valamint Eastern és Western Cape tartományokban, azóta pedig a domináns törzzsé vált országszerte.
Az 501Y.V2 névre keresztelt variáns nagyon hasonló a brit törzshöz, így fertőzés szempontjából szintén egy erélyesebb változatnak minősül, mindezek ellenére a vakcinagyártók azt hangoztatják, hogy a készítmények maximális védelmet nyújtanak ezen mutációkkal szemben is.
A dán koronavírustörzs
Egy másik koronavírustörzset a dán nyércfarmokhoz kötnek, ahol 2020 nyarán a tenyésztett állatok között találták meg a tudósok a mutánst. Az egészen egyedi alakot öltő COVID-19 változat miatt egy azonnali hatállyal érvénybe lépő rendelet értelmében arra kötelezték a nyérctulajdonosokat, hogy végezzenek el kényszervágást az állományban.
Az eset hatására a nyércbundák világelső exportőrének számító Dániában csődbe ment a teljes iparág. Később kiderült, túlságosan korán döntöttek erről a drasztikus lépésről, ugyanis az új vírustörzs emberre és állatokra sem volt veszélyesebb az eredeti kórokozónál.
Az első kínai koronavírustörzsek
Az Egészségügyi Világszervezet a kínai járvány kitörésekor szakértőket küldött ki Vuhanba, ahol februárban azonosították a D614G nevű mutációt. A WHO akkortájt úgy nyilatkozott az új törzzsel kapcsolatban, hogy egy rendkívül fertőzőképes mutációról van szó, ami nyárra a domináns típussá válhat az országban.
Júniusra valóban elburjánzott a mutáció a Távol-Keleten, megbetegítve emberek tízezreit. A laboratóriumi ellenőrzések során bebizonyosodott, hogy valóban egy erőteljesebb, nagyobb fertőzési rátával rendelkező variáns terjedt szét, ami súlyosabb tüneteket okozott.
