A Meteorológiai Világszervezet éghajlati jelentése szerint cserben hagytuk a Földet

Aszályok, áradások, rekordalacsony jégszint – a világ hegycsúcsaitól az óceánok mélyéig súlyos áldozatokat szedett az éghajlati válság, a jelentés szerint pedig a helyzet 2022-ben csak tovább fokozódott. A WMO pénteken, a Föld napja előtt tette közzé éves éghajlati helyzetjelentését, mely lényegében egy „egészségügyi vizsgálat” a világ számára.

A jelentésben számos mutatót – köztük a bolygó felmelegedését okozó szennyezés szintjét, a tengerszint emelkedését és az óceánok felmelegedését – elemeztek, az eredmények alapján pedig megérthetjük, hogyan reagál a bolygó az éghajlatváltozásra, s mindez milyen hatással van az emberekre és a természetre.

A megállapítások azonban lesújtó képest festenek: Omar Baddour, a WMO éghajlat-megfigyelési és -politikai részlegének vezetője a CNN-nek nyilatkozva rámutatott, 2022 egyértelműen a szélsőségek éve volt a Föld számára, s úgy tűnik, hogy a korábbi években kialakult tendencia folytatódik.

Egy sor éghajlati rekord dőlt meg, melyek közül sok idén is megdőlt vagy meg fog dőlni:

• az óceánok rekordmagas hőmérsékletet értek el, és közel 60 százalékban legalább egy hőhullámot elszenvedtek;
• a globális tengerszint – a gleccserek olvadása és a felmelegedő óceánok miatt, melyek a felmelegedéssel együtt tágulnak – rekordmagasra emelkedett;
• az Antarktisz tengeri jege 2022 februárjában 1,92 millió négyzetkilométerre zsugorodott, ami akkor a legalacsonyabb szint volt a feljegyzések szerint (a rekord azonban idén ismét megdőlt);
• az európai Alpokban rekordmértékben olvadtak a gleccserek, ez pedig különösen súlyosan érintette Svájcot, ahol 2021 és 2022 között a gleccserek térfogatuknak 6 százalékát veszítették el;
• a bolygó felmelegedését okozó szennyezések, köztük a metán és a szén-dioxid szintje 2021-ben – a legutolsó olyan évben, melyről globális adatok állnak rendelkezésre – szintén rekordot ért el.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára a lesújtó adatok kapcsán úgy fogalmazott: