Az Origo által készített interjúban Merkely Béla több kérdést is megválaszolt, többek közt arról is beszélt, hogy érdemes-e megvásárolni a patikában is kapható antitestteszteket, s valóban kimutatják-e a védelmi szintet a szervezetben.

Merkely Béla mindenekelőtt hangsúlyozta, tisztában van azzal, hogy mindenki számára szükséges egyfajta megnyugvás az oltás után, arra vonatkozóan, hogy valóban védettek vagyunk-e, azonban példaként az influenza elleni oltást hozta fel, mely után nagy valószínűséggel igen kevesen végeztek antitesttesztet.

A szakember szerint valóban fontos egy kézzel fogható bizonyíték arra, hogy megszereztük a szükséges védettséget a koronavírussal szemben, azonban több oka is van annak, hogy miért nem érdemes antitesttesztet végezni az oltást követően.

„Egyrészt a vakcináknak különböző a hatásmechanizmusa. Az mRNS-vakcinák hatására a vírus tüskefehérjének néhány alkotóeleme ellen termel ellenanyagot a szervezet. Az úgynevezett adenovírus vektorvakcinák hasonlóan működnek, de egy kicsit nagyobb fehérjerészecske-csoportra adnak immunválaszt. A Sinopharm az egész vírust juttatja a szervezetbe, így az antitestképzés többfajta vírusfehérje ellen történik. A gyógyszertári tesztek pedig csak egyfajta antitestet mutatnak ki, amelynek mennyisége teljesen más lehet a különböző vakcinák esetében. Akinél kevés az antitest a teszt szerint, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem védett. Ezek a tesztek nem sokat érnek.”

Merkely kiemelte, a patikákban kapható tesztek rendkívül különböző érzékenységgel és specifitással rendelkeznek, és nem arra találták ki őket, hogy egy vakcina hatékonyságát bizonyítsák, sokkal inkább arra, hogy kiderüljön, korábban már megfertőződött-e a páciens a vírussal, illetve van-e IGG típusú ellenanyag-termelése, vagy nincs.

A szakember ezután saját példáján keresztül magyarázta el a helyzetet:

„Én elkaptam ősszel a koronavírust. Amikor meggyógyultam, megmértem az antitestszintemet. Egyszerűsítve: 2,5 egységnyi antitesttel rendelkeztem, ami nem túl sok. Eközben a Pfizerrel vagy Szputnyikkal beoltott kollégáimnak ezres nagyságrendű ellenanyagszintjük volt. Elképesztő volt a különbség. Én ugyanúgy bementem a covidos betegekhez, részt vettem a gyógyításban, és nem kaptam el újra a betegséget. Pedig tényleg nagyon alacsony volt az ellenanyagszintem. A gyógyulásom után három hónappal megkaptam a Szputnyik-vakcinát. Ennek hatására az ellenanyagszintem négyszázszor annyi lett, mint korábban. Vagyis: ezer fölé emelkedett. Ami nagyon fontos:

A klinikán rendszeresen mérünk ellenanyagszinteket, és azt tapasztaljuk, hogy ha a páciens antitestszintje határérték alatt van, vagy éppen felette, akkor sem kapja el a fertőzést.”

Hozzátette, találkoztak már olyan beteggel, akinél az egyik oltás többezres antitestszámot váltott ki, ennek ellenére légúti megbetegedéssel küzdött a fertőzés alatt. Merkely kiemelte, nem csak az antitest a fontos, létezik egy sejtes immunitás is, ugyanis a szervezet nem tárolja örökké az antitesteket, a memóriasejtek viszont sikeresen megőrzik a „vírus elleni antitest és sejtes immunitás receptjét”.