Dollár
431,58 Ft
Euró
423,14 Ft
Font
482,17 Ft
Bitcoin
19,351 $

Mennyiben járul hozzá a globális felmelegedéshez az élelmiszeripar?

Fotó: Flickr/ AlexanderVanLoon
not image

Borbély Fanni

2021. március 15. - 00:27

Európai kutatók egy korábban soha nem látott képet tártak fel az általunk elfogyasztott ételek éghajlati hatásairól, az élelmiszerek előállításától egészen elfogyasztásukig.

Az új eredmények azt mutatják, hogy az ember által előidézett üvegházhatásúgáz-kibocsátások több mint egyharmadát, pontosabban 34 százalékát az élelmiszeripar generálja, továbbá az is kiderült, hogy az élelmiszerek előállítása évente átlagosan 2 tonna szén-dioxid-egyenérték (CO2e) kibocsátást generál egyénre vetítve. A kielemzett adatok megmutatták, hogy az élelmiszer-előállítási folyamataink mely elemei a legkárosabbak, s kiderült, hogy míg a földhasználat a legtöbb károsanyag-kibocsátást okozza, az élelmiszer-elosztási és -feldolgozási módszerek az 1990-es évek óta sokkal energiaigényesebbek.

Soron kívül Csalafinta patkány miatt maradt áram nélkül több mint 1500 ember

Vezető kutatók, Adrian Leip és Monica Crippa, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában (JRC) az olaszországi Isprában egy évet töltöttek össze az EDGAR-FOOD névre keresztelt adatbázissal, amely „az első globális élelmiszer-kibocsátási leltár” néven szerepel. A kutatók azt remélik, hogy az élelmiszertermelés minden aspektusát lefedő új adatbázis létrehozásával egybekötött kutatás segíteni fogja a döntéshozókat és intézményeket abban, hogy az élelmiszeripar egyes szegmenseit pontosabban célozzák meg a globális szén-dioxid-csökkentésre vonatkozó törekvések során.

“Az uniós polgárok fenntartható, alacsony üvegházhatású gázokkal járó ételekre számítanak” – mondta Leip a Forbes-nak. “Reméljük, hogy az EDGAR-FOOD segít meghatározni, hogy az élelmiszeripar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések hol a leghatékonyabbak.”

Leip szerint átlátható, megbízható és részletes adatokra van szükség ahhoz, hogy a döntéshozók megértsék az élelmiszeripar összetettségét annak érdekében, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket a kibocsátás visszaszorítására. Leip úgy véli, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás aránya az energiafelhasználással és az ipari feldolgozással összefüggésben növekszik, ezért az élelmiszeriparnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében energiahatékonysági és dekarbonizációs technológiákba kell beruháznia.

A Nature Food folyóiratban megjelent eredmények az üvegházhatású gázok 1990–2015 közötti kibocsátására vonatkoznak. Az EDGAR-FOOD azt mutatja, hogy az élelmiszerrendszer-kibocsátás 71 százaléka a földterület mezőgazdasági célú felhasználásából származik, míg 32 százaléka a „földhasználat változásaiból” származik, beleértve az erdőirtást és a talajpusztulást, amelyek csak 2015-ben globálisan 5,7 gigatonna CO2-kibocsátást végeztek, ez az arány pedig több, mint az Egyesült Államok teljes energiafogyasztása által az adott az évben termelt kibocsátás.

Az adatbázis soha nem látott részletességgel mutatja be az élelmiszeripar kibocsátását, bemutatva például azt, hogy az élelmiszeripar szempontjából a csomagolás okozza a legnagyobb kibocsátást, amely az élelmiszeripar kibocsátásának 5,4 százalékát teszi ki. A kutatás azt mutatja, hogy pusztán az élelmiszer-csomagoláshoz használt papír és cellulóz előállítása évente átlagosan 59,9 millió tonna CO2-kibocsátást eredményez.

Az is kiderül, hogy az élelmiszer-termelés fokozott energiafelhasználása által generált kibocsátás növekszik, különösen a fejlődő országokban, ahol a gépesítés és a peszticidek használata gyorsan növekedett, hogy megfeleljenek a fejlett gazdaságoknak, és megpróbálják megelőzni azokat. Az élelmiszer-kiskereskedelem is egyre fontosabb része a képletnek: az ágazat kibocsátása megháromszorozódott 1990 és 2015 között, mely nagyrészt annak köszönhető, hogy egyre csak növekszik a hűtés iránti igény, hogy megakadályozzák az élelmiszerek romlását.

Az ilyen felismerések segíthetnek az olyan rendszerek irányításában, mint az Európai Bizottság Farm to Fork stratégiája, az Európai Zöld Megállapodás részeként bevezetett széles körű platform, amelynek célja az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának javítása több szinten. Leip úgy véli, az erdőirtásból és a gazdaságból származó kibocsátások csökkentésével történő mérséklés már számos enyhítési politika középpontjában áll. Azonban ezek az adatok azt is megmutatják, hogy miként növekszik az energiafelhasználásból származó kibocsátások jelentősége, főként a mezőgazdasági területen, mely bemutatja a föld és az energetikai rendszerek közötti bonyolult kapcsolatot.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.