Megpillantotta a legrégebbi csillagkatasztrófát a James Webb űrtávcső
A kozmosz kialakulásának rejtélyeihez visz minket közelebb a legtávolabbi szupernóva felfedezése.
Fotó: unsplash | illusztráció Csaknem 80, az univerzum korai időszakából származó szupernóvát, illetve azok maradványát fedezte fel a James Webb űrtávcső, melyek között volt egy igazán különleges példány is – számolt be róla a Live Science.
Ez „mindössze” 1,8 milliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett, a felfedezés pedig azért is rendkívüli, mivel az égbolt egy nagyon apró szakaszát vizsgálta csupán a Webb. A kutatást vezető csillagászok szerint a teleszkóp egy „új ablakot” nyitott az univerzumra.
„Valahányszor ezt elértük, nagyon izgalmas dolgokat találtunk, olyanokat, melyekre nem is számítottunk” – fogalmazott Matthew Siebert csillagász, aki a szupernóvák spektroszkópiai elemzését végzi.
Egyes típusú szupernóvák különösen érdekesek az asztrofizikusok számára, mivel távolságot tudnak mérni a segítségükkel, ezzel pedig meghatározhatják a világegyetem tágulási sebességét, azaz a Hubble-állandót.
Csatlakozz a Liner.hu szerkesztői csapatához!
Most, hogy azonosították a rendkívül távoli csillagrobbanásokat, a kutatók alaposabban tanulmányozni fogják azokat, hogy meghatározzák a pontos távolságukat. Továbbá azt is vizsgálják, hogy milyen típusú csillagokból keletkeztek, és milyen körülmények vezettek a korai univerzumban bekövetkező csillagkatasztrófákhoz.
