A Portfolio elemzéséből kiderült, hogy toronymagasan Magyarországon a legmagasabb az a pénzügyi büntetési arány, amennyit az EU-s pénzekből javasolt kiszabni a megelőző 5 év átlagában az OLAF.

A 2016 és 2020 közötti időszakban a magyar hatóságok összesen 2,2 ezer csalást és nem csalást jelentő szabálytalan pénzfelhasználási ügyben indítottak vizsgálatot, és ezekben a pénzügyi tételek 1,42 százalékát érintő büntetést szabtak ki.

Ugyanakkor az OLAF darabszámban csupán 32 ügyben az uniós pénztömeg 2,2 százaléka esetében vitt végbe korrekciót. Ez a 0,29%-os uniós átlag közel nyolcszorosa, azaz a friss jelentés szerint is toronymagasan Magyarországon javasolta az érintett EU-pénzek legnagyobb arányát büntetésként kiszabni az OLAF.

Ha az OLAF valamely ügyben problémát észlel, akkor jellemzően 5, 10, 25, vagy 100%-os pénzügyi korrekciót, azaz visszafizetési javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság felé, amit az vagy megfogad és érvényesíti a tagállam felé egy egyezkedési folyamat mentén, vagy nem – írta a lap.

2019 nyarán egy alku kötődött, ami 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés bevállalását jelentette a magyar kormány részéről, viszont fontos hozzátenni, hogy ez a bő 400 milliárd forintos tétel nem számított tényleges forrásvesztésnek a 2014-2020-as ciklusra, mivel a szabálytalan pénzfelhasználással érintett projektektől elvették a pénzt, és azt más programokba forgatták.

Az OLAF a 2016-2020-as időszakban lezárt vizsgálatai alapján összesen 25 ügyben fordult ajánlással a Legfőbb Ügyészség felé, amely ebből 16 esetben még nem döntött (feltehetően nyomoz), 9 esetben viszont már döntött és ebből 6 esetén vádemelést javasolt, 3 ügyet pedig lezárt vádemelés nélkül. Ez 67%-os vádemelési arányt jelent, ami szintén a franciákkal és az olaszokkal hármas holtversenyt és az egyik legmagasabb arányt jelenti az EU-ban. Egy évvel ezelőtt 47%-os vádemelési arány volt a 2015-2019-as időszak kapcsán.